Végleg kivonulhat a Tesco Közép-Európából?

A brit kiskereskedelmi óriás, a Tesco ismét komolyan fontolóra vette, hogy teljesen felszámolja jelenlétét a közép-európai régióban, így Magyarországon, Csehországban és Szlovákiában is túladhat az üzletein. A szlovák Denník N napilap beszámolója szerint a neves Financial Times gazdasági újság belső információi alapján indult el a lavina, amely szerint a londoni központ az összes megmaradt kontinentális érdekeltségét piacra dobhatja. A három érintett országban a konszern több mint 560 áruházat működtet, a lépés közvetlenül huszonkétezer munkavállaló mindennapjait befolyásolja. Az európai szárazföldön már csak ez a három állam maradt, ahol a kék-piros-fehér logós szupermarketek működnek, miután a lengyelországi leányvállalatot már 2021-ben értékesítették. A Tesco fő bázisát a brit hazai piac jelenti, az Egyesült Királyságon kívül Írországban tartott meg jelentős pozíciókat. Amennyiben a kiszivárgott hírek igaznak bizonyulnak, a térség gazdasága egy kulcsfontosságú, harminc éve jelen lévő befektetőt veszít el, amely a kilencvenes évek közepétől kezdve alapjaiban változtatta meg a lakossági fogyasztási szokásokat a modern hipermarketek és szupermarketek bevezetésével.

A kivonulásról szóló találgatások rendszeresen visszatérnek az európai üzleti életben, a Denník N emlékeztet arra, hogy 2015-ben már volt egy komoly hullám, amikor kész tényként kezelték a távozást. A spekulációk később újra feltámadtak, az anyacég azonban eddig mindig úgy döntött, hogy a brit piacon zajló, a diszkontláncok elleni rendkívül költséges árborotva-háborút nem a közép-európai leányvállalatok gyors értékesítéséből akarja finanszírozni. A jelenlegi gazdasági környezetben a helyzet gyökeresen megváltozott, a távozás esélye a korábbiaknál sokkal magasabb, amely mögött több strukturális tényező húzódik meg. Ezek közé tartozik a szlovák kormány által bevezetett drasztikus államháztartási konszolidációs csomag, a kiskereskedelmi szektort sújtó különadók, a növekvő bürokrácia.

A Tesco a legfrissebb éves pénzügyi jelentésében nyíltan elismeri, hogy a közép-európai divízió profitja jelentős mértékben visszaesett. A vállalatvezetés ezt a szlovákiai és a régiós piaci verseny drasztikus erősödésével, a beszállítói láncok akadozásával, a kormányzati szabályozási nyomás növekedésével magyarázza. Bár a hivatalos vállalati dokumentumok a konszolidáció szót közvetlenül nem írják le, a szektor más szereplői sokkal nyíltabban fogalmaznak. A német REWE csoporthoz tartozó Billa szupermarketlánc például hosszú évek stabil nyereséges működése után tavaly hirtelen nyolcmillió eurós veszteségbe csúszott át Szlovákiában. A menedzsment a negatív eredményt az új adókkal, a megemelt járulékokkal és a tranzakciós illetékek bevezetésével indokolta, ami hűen mutatja a teljes piacot érintő strukturális problémákat.

A számok szintjén a teljes közép-európai biznisz sokkal kevesebb hasznot hajt a londoni központnak, mint a brit törzsterület. A régiós divízió tavaly a 4,5 milliárd fontos teljes árbevételéből mindössze 115 millió font tiszta nyereséget tudott felmutatni. A konszern 3,2 milliárd fontos teljes globális profitjából Közép-Európa alig négy százalékot tett ki, miközben a csoport 67 milliárd fontos összkereskedelmi forgalmából csaknem hét százalékkal részesedett. Ez az aránytalanság vezetett oda, hogy az anyavállalat a könyveiben 75 millió fonttal csökkentette a közép-európai áruházak számviteli értékét.

A Tesco Szlovákiában és a környező államokban hosszú ideje keményen küzd a pozíciói megőrzéséért, a Lidl és a Kaufland duójával szemben folyamatosan teret veszít. Az árbevétel tekintetében a Lidl már a koronavírus-járvány előtt megelőzte a brit láncot, később a Kaufland is elé került. A diszkont modellel működő versenytársak működése lényegesen jövedelmezőbb, a 2024-es pénzügyi évben a szlovák Tesco csupán 26 millió euró nyereséget könyvelhetett el, miközben a Lidl 104 millió eurót, a Kaufland 79 millió eurót profitált. A Tesco 1,75 milliárd eurós éves forgalmához képest a Kaufland százmillióval, a Lidl csaknem négyszázmillió euróval magasabb bevételt ért el. A piaci feszültséget növeli, hogy hosszú évek stagnálása után új, tőkeerős versenytárs jelenik meg a térségben a lengyel Biedronka diszkontlánc képében, amely agresszív terjeszkedési stratégiájával közvetlenül a Tesco megmaradt bázisát veszélyezteti.

A közép-európai eszközök eladásából származó milliárdos bevételek kulcsfontosságúak lennének London számára, az összeget a brit hazai piacon indított árcsökkentési programok finanszírozására, új generációs technológiák bevezetésére és a hazai bolthálózat modernizálására fordítanák. A helyi vállalatok terheit növelik a populista kormányzati ígéretek finanszírozására kivetett rendkívüli sarcok is. A Billa például közel egymillió eurót volt kénytelen befizetni az új tranzakciós adó jogcímén, ami közvetlenül hozzájárult a veszteségessé válásához.

A hipermarketek szektora általános lakossági bizalmi válsággal is szembesül, a vásárlási kedv radikálisan romlott az év eleje óta. A kereskedők beszámolói szerint a negatív fordulat az első idei fizetések kézhezvételekor, az emelt összegű energiatisztázó számlák és a bizonytalan kormányzati rezsitámogatások megérkezésekor vált nyilvánvalóvá. A statisztikai hivatal adatai alátámasztják a kereskedők aggodalmait, a szektor forgalma tavaszra több mint hét százalékkal esett vissza a bázisidőszakhoz képest, a negatív trend tartósnak bizonyul. A Tesco harmincéves múltja, a kiterjedt logisztikai központok hálózata és a több ezer munkahely ellenére a gazdasági realitások a kivonulás irányába mutatnak, ami átrajzolhatja a teljes közép-európai mindennapi kereskedelmet.