Sorsdöntő hét jön Budapesten és a nagyvilágban

Magyarországon az Országgyűlés rendkívüli ülése adja meg a július 13-án kezdődő időszak politikai alaphangját. A képviselők hétfőn és kedden üléseznek, a tanácskozás központi témája az Alaptörvény tizenhetedik módosítása lesz. Magyar Péter miniszterelnök közlése szerint a kormányoldal már hétfőn el akarja fogadni a javaslatot, amely az alkotmányos intézményrendszer több elemét egyszerre alakítaná át.

A csomag megszüntetné Sulyok Tamás köztársasági elnöki megbízatását, tizenkét évben, illetve három ciklusban korlátozná az országgyűlési képviselők mandátumát, és hetvenéves felső korhatárt vezetne be az Alkotmánybíróság tagjainál. Visszaadná a testület költségvetési és adóügyekkel kapcsolatos szélesebb ellenőrzési lehetőségét, csökkentené a kétharmados törvények számát, valamint lehetővé tenné, hogy a bírók kezdeményezzék a Kúria és az Országos Bírósági Hivatal elnökének visszahívását.

A tervezethez kapcsolódik a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal megteremtése is. Az új szervezet feladata az előző korszak közpénzfelhasználásának, vagyonmozgásainak és vitatott állami ügyleteinek vizsgálata lenne. A kormány ezt az elszámoltatás intézményesítésének tekinti, az ellenzék viszont attól tart, hogy a széles hatáskör politikai leszámolásokra is lehetőséget teremthet. Az alkotmánymódosítás ezért jogi tartalma mellett a rendszerváltás utáni első nagy erőpróba is az új hatalom és a Fidesz között.

A köztársasági elnök helyzete különösen éles vitát ígér. Magyar Péter öt napot helyezett kilátásba Sulyok Tamásnak a módosítás aláírására. Amennyiben ezt nem teszi meg, a kormányfő szerint megindítható ellene a megfosztási eljárás. A Fidesz és a KDNP a tervezetet az államfői intézmény elleni támadásnak minősítette, és korábban azt jelezte, hogy képviselői nem vesznek részt a részletes vitában, illetve a szavazáson. A kormányoldal kétharmados többsége miatt ez várhatóan nem akadályozza meg az elfogadást, politikailag azonban tovább mélyíti a szembenállást.

A rendkívüli ülés napirendje nem merül ki az alkotmánymódosításban. A képviselők elé kerül a magyar–szlovák államhatárt keresztező szénhidrogén-vezetékek építéséről, működtetéséről és üzemzavarainak elhárításáról szóló megállapodás módosítása. A jelenlegi energiaellátási bizonytalanságban ennek nagyobb jelentősége lehet, mint amit egy technikai egyezmény címe első pillantásra mutat.

Szavazhatnak a méltányossági alapon támogatott gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök rendszerének változásáról, továbbá a kőolajtermék-előállítók különadójának kiterjesztéséről. Napirendre kerülnek köznevelési módosítások, a szifiliszfertőzésekkel kapcsolatos egészségügyi adatkezelés szabályai, valamint a rendészeti szervek átalakítása is. Az utóbbi tervezet egyik legfontosabb eleme a Terrorelhárítási Központ és az Országgyűlési Őrség rendőrségbe olvasztása. Ez az Orbán-korszakban létrehozott, erősen központosított rendészeti struktúra egyik első jelentős visszabontása lenne.

A gazdasági közélet közben az uniós pénzek felé fordul. Az Európai Unió Tanácsának döntése után megnyílt az út a módosított magyar helyreállítási terv végrehajtása előtt, a figyelem azonban már az első kifizetési kérelmek időzítésére és feltételeire összpontosul. A támogatások nem egyik napról a másikra érkeznek meg: Magyarországnak igazolnia kell a vállalt mérföldkövek teljesítését, és több jogállamisági, közbeszerzési, korrupcióellenes, valamint igazságügyi vállalás végrehajtása is hátravan.

A következő napokban a kormány várhatóan részletesebb menetrendet közölhet arról, mely beruházások és reformok finanszírozását indítják el először. A forint árfolyamára már az is hatással lehet, mennyire látják hitelesnek a befektetők a pénzek gyors lehívását. A költségvetésnek szintén szüksége van az uniós bevételekre, mert számos programot az állam előfinanszírozott, miközben a magas kamatkiadások és az örökölt hiány továbbra is szűkítik a mozgásteret.

Ukrajnában ezzel szemben a diplomáciai reményeket ismét elnyomhatja a légiháború. Oroszország az elmúlt napokban ballisztikus és manőverező robotrepülőgépekkel, valamint drónok tömegével támadta Kijevet, Odesszát és Harkivot. Az ukrán légvédelem a drónok jelentős részét megsemmisítette, a ballisztikus rakétákkal szemben azonban továbbra is súlyos hiányosságok mutatkoznak. A Patriot rendszerekhez szükséges elfogórakétákból kevés áll rendelkezésre, ezért az orosz támadások újabb civil áldozatokat és jelentős infrastrukturális károkat okozhatnak.

Donald Trump az ankarai NATO-csúcson jelezte, hogy az Egyesült Államok engedélyezheti Patriot-rakéták ukrajnai gyártását. Ez stratégiai áttörés lehet, rövid távon azonban nem oldja meg Kijev gondjait. A gyártókapacitások kiépítése, a technológia átadása és a szükséges alkatrészlánc megszervezése hosszú hónapokat, akár egy évet is igénybe vehet. A következő időszakban ezért az lesz döntő, hogy Washington és az európai szövetségesek tudnak-e készleteikből azonnal átadható rakétákat biztosítani.

Ukrajna közben fokozza az orosz hátország elleni drónhadjáratát. Olajfinomítók, üzemanyagraktárak, szivattyúállomások, kikötők és tankhajók kerültek célkeresztbe. Kijev ezzel az orosz hadsereg üzemanyag-ellátását, valamint a háború finanszírozásában fontos energiaszektort próbálja gyengíteni. Moszkva válaszul újabb nagyszabású légicsapásokat rendelhet el, és továbbra sem mondott le a Donbassz teljes elfoglalásáról. Jelentős szárazföldi áttöréshez ugyanakkor további katonákra lenne szüksége, ami ismét felvetheti egy politikailag kockázatos mozgósítás lehetőségét.

Iránban a Hormuzi-szoros sorsa kerülhet a hét középpontjába. Az Egyesült Államok azt követeli Teherántól, hogy nyilvánosan garantálja a kereskedelmi hajók szabad és biztonságos áthaladását. Omán és Katar közvetítésével újabb tárgyalások indulhatnak, miközben Donald Trump bejelentette: Washington kész folytatni az egyeztetéseket, a korábbi tűzszünetet azonban lezártnak tekinti.

A helyzetet az teszi különösen veszélyessé, hogy a diplomáciai üzeneteket továbbra is katonai fenyegetések kísérik. Az iráni fegyveres erők a Perzsa-öböl térségében amerikai érdekeltségeket támadtak, az Egyesült Államok pedig iráni célpontokra mért csapásokat. Teheránon belül is harc folyhat azok között, akik gazdasági okokból megállapodást keresnek, és azok között, akik a nyugati hatalmakkal szembeni nyílt konfrontációban látják a rendszer fennmaradásának zálogát.

A világ olajpiaca elsősorban azt figyeli, fennmarad-e a hajózás a Hormuzi-szorosban. A globális tengeri kőolaj-kereskedelem jelentős része ezen az útvonalon halad át, ezért már egy korlátozott incidens, hajófoglalás vagy biztosítási korlátozás is gyors áremelkedést válthat ki. Ez Magyarországot is elérné az üzemanyagárakon, az infláción és a vállalati energiaköltségeken keresztül.

Rómában július 15-én és 16-án izraeli–libanoni tárgyalásokat terveznek a határ menti vitákról, az izraeli csapatok kivonásáról és a Hezbollah fegyveres jelenlétéről. A találkozó megtartása még bizonytalan, mert libanoni források szerint Bejrút csak megfelelő izraeli garanciák esetén küldhet delegációt. Már maga a közvetlen párbeszéd is jelentős fejlemény lenne egy olyan térségben, ahol az elmúlt években rendszeresen fenyegetett a háború kiszélesedése.

Franciaország július 14-én ünnepli a Bastille bevételének évfordulóját. A párizsi katonai parádé ebben az évben várhatóan az európai védelemről, Ukrajna támogatásáról és a közel-keleti válságról szóló politikai üzeneteknek is teret ad. A nagyvárosokban fokozott biztonsági készültségre, útlezárásokra és közlekedési fennakadásokra lehet számítani.

Londonban Rachel Reeves brit pénzügyminiszter a Mansion House-ban ismerteti a kormány pénzügyi és növekedési terveit. A beszédet a piacok azért figyelik, mert képet adhat a munkáspárti kormány költségvetési irányváltásáról, a bankrendszer szabályozásáról és a beruházások ösztönzéséről. A brit Munkáspárt vezetőválasztási folyamatában eközben lezárul a jelölés, és amennyiben Andy Burnham egyedüli induló marad, már pénteken pártelnökké nyilváníthatják.

Brüsszelben az Európai Bizottság az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer felülvizsgálatára készül. Az ETS átalakítása közvetlenül érinti az energiatermelőket, a nehézipart, a légi közlekedést, később pedig az épületek és a közúti közlekedés kibocsátását is. Az ipari szereplők attól tartanak, hogy a szigorítások tovább növelik az európai termelés költségeit, a Bizottság viszont a klímacélok teljesítéséhez és a fosszilis energiafüggőség csökkentéséhez szükséges eszközként kezeli a rendszert.

Romániában Nicușor Dan államfő a nyugatbarát parlamenti pártokkal folytat egyeztetéseket egy működőképes kormánykoalíció létrehozásáról. Németország és Norvégia külügyminisztere Oslóban tárgyal az ukrajnai háborúról, az európai biztonságról és az energiaellátásról. Július 19-én pedig a Nyugat-afrikai Államok Gazdasági Közössége tart csúcstalálkozót, amelyen a katonai hatalomátvételek, a terrorizmus és a szervezetből eltávolodott államokkal fenntartott viszony kerülhet napirendre.

A július 13-án induló időszak így Magyarországon alkotmányos átalakítást, a nemzetközi politikában pedig három egymással összefüggő válságot hozhat. Az ukrajnai légiháború, az iráni–amerikai szembenállás és az európai gazdaság szabályozási vitái egyaránt hatással lehetnek az energiaárakra, a forintra, a költségvetésre és a kontinens biztonságára. A nyári politikai szünet előtt több olyan döntés születhet, amelynek következményei jóval ősszel is érezhetők lesznek.