Magyar Péter félresöpri Orbán embereit az útból

Egyetlen mondat elegendő ahhoz, hogy újabb nagy lépést tegyen előre Magyarország politikai átalakítása – írja a Die Presse. Az Alaptörvény tizenhetedik módosításának záró rendelkezése kimondja, hogy a hatálybalépést követő napon megszűnik a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatása. A mondat címzettje Sulyok Tamás, akit az osztrák lap Orbán Viktor bizalmi emberének nevez. A lap felidézi, hogy Orbán Viktor hétfőn a közösségi oldalán azzal reagált: ma a köztársasági elnökkel számolnak le, holnap bárkire sor kerülhet. A Die Presse szerint Magyarországon új időszámítás kezdődött, amelynek célja szakítani az Orbán-korszakkal. Magyar Péter ugyanúgy kétharmados többséggel rendelkezik, mint elődje, és ezt – Orbán Viktorhoz hasonlóan – az állami és alkotmányos rendszer gyors átrendezésére használja. A módosítás hat A4-es oldalon, kilenc cikkben foglalja össze a változtatásokat, és Magyar Péter már jelezte, hogy további lépések következhetnek. A szabályok jelentős része a politikai intézményrendszert és a választási rendszert érinti. Az országgyűlési képviselők a jövőben legfeljebb három alkalommal szerezhetnének mandátumot, vagyis összesen tizenkét évig maradhatnának a parlamentben. Az Alaptörvénybe bekerül a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal is. A Die Presse szerint az intézmény feladata az lehet, hogy felelősségre vonja azokat az oligarchákat, akiket azzal gyanúsítanak, hogy az Orbán-korszakban rejtett módon részesedtek az állami vagyonból. A hivatal létrehozása a választási kampányban is Magyar Péter egyik központi ígérete volt. A módosítás közvetett módon egy másik, Orbán Viktorhoz kötődő vezető tisztségviselő távozását is előidézheti. A kormány hetvenéves korhatárt vezetne be az alkotmánybíráknál. Polt Péter, az Alkotmánybíróság elnöke szeptemberben tölti be a hetvenegyedik életévét, ezért a szabály hatálybalépése után neki is távoznia kellene. A Die Presse különösen kényesnek nevezi, hogy az alkotmánymódosítás sorsa éppen annak az embernek a kezébe került, akinek hivatalát megszünteti. Sulyok Tamásnak öt napja van arra, hogy aláírja a szöveget. Magyar Péter szerint amennyiben ezt megtagadja, a kormány más úton távolíthatja el tisztségéből. Az államfő közben a Velencei Bizottsághoz fordult. Az Európa Tanács alkotmányjogi tanácsadó testületét 1990-ben hozták létre, hogy elsősorban a kelet-európai államokat segítse alkotmányos kérdésekben. A testület az Orbán-kormány számára hosszú időn át kellemetlen ellenfélnek számított: bírálta a választási szabályok átalakítását, a civil szervezetekkel szembeni fellépést és több alkotmányos rendelkezést. A Die Presse sokatmondónak tartja, hogy Sulyok Tamás most nemzetközi alkotmányjogi tekintélyként hivatkozik arra a bizottságra, amelyet a korábbi kormány rendszeresen külső beavatkozással vádolt. A sürgős eljárásra azonban nem került sor. A Velencei Bizottság közölte, hogy csak rendes eljárásban, októberi ülésén foglalkozik majd az üggyel. Az osztrák lap arra is felhívja a figyelmet, hogy a változtatásokkal szemben olyan szervezetek is fenntartásokat fogalmaztak meg, amelyek korábban az Orbán-rendszer következetes bírálói voltak. Ezek között olyan civil jogvédők is vannak, akiknek működését az előző kormány korlátozni igyekezett. A Magyar Helsinki Bizottság szerint elkerülhetetlen világosan megindokolni, miért kell egyes közjogi vezetőket mandátumuk lejárta előtt eltávolítani. A 444.hu elemzésére hivatkozva a Die Presse négy lehetséges forgatókönyvet sorol fel Sulyok Tamás előtt. Az államfő aláírhatja a módosítást, aláírhatja tiltakozó megjegyzéssel, megtagadhatja az aláírást és az Alkotmánybírósághoz fordulhat, vagy tiltakozásul maga mondhat le. A Fideszben máris történt személyi következmény. Gulyás Gergely, a korábbi kormánypárt parlamenti frakcióvezetője hétfőn lemondott tisztségéről. A Die Presse szerint azzal érvelt, hogy a mandátumkorlátozás miatt a jelenlegi fideszes képviselők mintegy kétharmada 2030-ban már nem indulhatna újra. A szabály Orbán Viktor esetleges parlamenti visszatérését is kizárná. A lap ugyanakkor megjegyzi, hogy nem világos, kíván-e egyáltalán újra országgyűlési képviselő lenni. Az alkotmánymódosítás körüli vita idején a volt miniszterelnök nem Magyarországon szerepelt, hanem az Egyesült Államokba utazott, hogy labdarúgó-mérkőzéseket nézzen. A Die Presse cikke összességében azt a képet rajzolja meg, hogy Magyar Péter nagy lendülettel látott hozzá az Orbán-korszak személyi és intézményi örökségének felszámolásához. A kétharmados többség lehetőséget ad neki arra, hogy gyorsan változtasson az alkotmányos szabályokon, de ugyanez a módszer felidézi az előző kormány gyakorlatát is. A lap nem vitatja, hogy a választók rendszerváltásra adtak felhatalmazást, és azt sem, hogy az Orbán-korszak alatt számos tisztséget hosszú időre a korábbi hatalomhoz hű szereplőkkel töltöttek be. A kérdés inkább az, hogy az új kormány képes-e úgy lebontani ezt a rendszert, hogy közben ne ismételje meg annak legsúlyosabb alkotmányos módszereit. Sulyok Tamás eltávolítása ebből a szempontból jelképes ügy. A köztársasági elnök nem önként távozik, és jelenlegi megbízatását jogszerűen szerezte meg. Mandátumának egyetlen, személyre szabott mondattal történő megszüntetése ezért még azok körében is kényelmetlenséget kelt, akik az Orbán-rendszer gyors felszámolását támogatják. A Die Presse értelmezése szerint Magyar Péter egyszerre hajt végre politikai tisztítást, intézményi reformot és hatalmi átrendezést. A tét az, hogy ebből valóban egy új, széles társadalmi támogatottságú alkotmányos rend születik-e, vagy a kétharmados többség ismét olyan eszközzé válik, amellyel a győztes akadály nélkül írhatja át a szabályokat.