Az utolsó napok: így válthatják le Sulyok Tamást

Sulyok Tamás köztársasági elnöki megbízatásának megszüntetése már nem politikai terv, hanem elindult közjogi folyamat. Az Országgyűlés július 13-án elfogadta az Alaptörvény tizenhetedik módosítását, amely egyetlen, kifejezetten a jelenlegi államfőre szabott átmeneti rendelkezéssel kimondja: a módosítás hatálybalépését követő napon a hivatalban lévő köztársasági elnök mandátuma megszűnik. A döntés után azonban nem azonnal ürül meg a Sándor-palota. A következő napokban még több alkotmányos lépésnek kell megtörténnie, és az sem mindegy, Sulyok aláírja-e saját távozását kimondó szabályt, vagy megpróbálja késleltetni a folyamatot.

Az első állomás az Országgyűlés elnöke. Forsthoffer Ágnesnek a parlament által elfogadott módosítást alá kell írnia, majd meg kell küldenie Sulyok Tamásnak. A köztársasági elnöknek a kézhezvételtől számított öt napja van a döntésre. Alaptörvény-módosítás esetén nincs lehetősége politikai vétóra, vagyis nem küldheti vissza az Országgyűlésnek pusztán azért, mert tartalmilag elfogadhatatlannak tartja. Ez lényeges különbség a közönséges törvényekhez képest, amelyeknél az államfő kérheti a parlamenttől az újratárgyalást.

Sulyok előtt így lényegében két jogi út marad. Az egyik az aláírás és a kihirdetés elrendelése. Ebben az esetben a módosítás megjelenik a Magyar Közlönyben, a hatálybalépés időpontját követő napon pedig automatikusan megszűnik az államfői megbízatása. A másik lehetőség az előzetes alkotmánybírósági kontroll kezdeményezése. Ezt azonban kizárólag arra hivatkozva teheti meg, hogy a módosítás elfogadásakor nem tartották be az Alaptörvényben rögzített eljárási követelményeket. Tartalmi vizsgálatot az Alkotmánybíróság nem folytathat, vagyis nem dönthet arról, jogállami-e egy konkrét személy mandátumának alkotmánymódosítással történő megszüntetése.

Az alkotmánybírósági kitérő ezért legfeljebb időt nyerhet Sulyoknak. Ha a testület nem talál eljárási hibát, visszaküldi a módosítást az államfőnek, akinek ezután alá kell írnia. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a Sulyok által korábban kezdeményezett ügyből hét alkotmánybíró kizárta magát, így kérdéses, milyen gyorsan és milyen összetételben tudna a testület egy újabb beadványról dönteni. A politikai szándék ugyanakkor világos: a kormánytöbbség még a nyár folyamán le akarja zárni az államfőcserét.

Ha Sulyok az ötnapos határidőn belül sem alá nem írja a módosítást, sem érvényes alkotmányossági kifogással nem él, a Tisza megindíthatja ellene a megfosztási eljárást. Ezt legalább negyven országgyűlési képviselő kezdeményezheti írásban. Az indítványt az igazságügyi bizottság vizsgálja meg, majd az Országgyűlés titkos szavazással, kétharmados többséggel dönthet az eljárás megindításáról. A Tisza frakciója önmagában rendelkezik ehhez elegendő szavazattal.

A megfosztási eljárás teljes befejezése hosszabb és jogilag bizonytalanabb folyamat lenne, mert végül az Alkotmánybíróságnak kellene döntenie arról, valóban méltatlanná vált-e Sulyok Tamás a tisztségre. A kormány számára azonban már az eljárás megindítása is elérné a legfontosabb közvetlen célt: attól a pillanattól az államfő nem gyakorolhatná jogköreit. A helyére ideiglenesen az Országgyűlés elnöke lépne.

Forsthoffer Ágnes nem választás eredményeként válna átmeneti államfővé. Az Alaptörvény régóta létező helyettesítési szabálya automatikusan ruházza rá a köztársasági elnöki feladat- és hatásköröket, amikor az államfő tisztsége megüresedik, vagy a hivatalban lévő elnök átmenetileg nem gyakorolhatja jogait. Ez a megoldás biztosítja, hogy az állam működésében ne keletkezzen joghézag. Valakinek folyamatosan alá kell írnia a törvényeket, fogadnia kell a nagyköveteket, ki kell neveznie a bírákat, és el kell látnia az államfő napi közjogi feladatait.

Az ideiglenes államfőt azért nem választják meg közvetlenül, mert nem új, teljes mandátumú köztársasági elnökről van szó. Forsthoffer csupán helyettesként gyakorolná a jogköröket az új elnök hivatalba lépéséig. Ez idő alatt nem gyakorolhatná országgyűlési képviselői jogait, és a házelnöki feladatokat is egy kijelölt alelnök venné át. Bizonyos jogosítványai korlátozottak lennének: nem oszlathatná fel az Országgyűlést, a kegyelmi jogkört pedig csak szűkebb keretek között gyakorolhatná.

A végleges utódot a jelenlegi Alaptörvény szabályai alapján továbbra is az Országgyűlés választja. Jelöltté váláshoz legalább a képviselők egyötödének támogatása szükséges. Az első szavazási fordulóban kétharmados többség kell, ha pedig egyik jelölt sem szerzi meg ezt, második fordulót tartanak, amelyben a két legtöbb szavazatot kapott jelölt közül az győz, aki több érvényes voksot kap. A megválasztott államfő az eredmény kihirdetését követő nyolcadik napon lép hivatalba. A parlamentnek a tisztség megüresedését követően harminc napon belül kell új köztársasági elnököt választania.

A közvetlen államfőválasztás azért nem kerülhet most napirendre, mert ehhez előbb át kellene írni az alkotmányos rendszert és részletes választási szabályokat kellene alkotni. Meg kellene határozni a jelölés feltételeit, a kampány szabályait, a választás fordulóit, a mandátum időtartamát, az összeférhetetlenségi előírásokat és azt is, hogyan viszonyulna a közvetlen demokratikus felhatalmazással rendelkező elnök a parlamentáris kormányhoz. Egy közvetlenül választott államfő politikai súlya szükségszerűen nagyobb lenne, még akkor is, ha jogköreit papíron nem bővítenék.

Magyar Péter jelezte, hogy személy szerint támogatja a közvetlen elnökválasztást, a kérdést azonban az őszre tervezett új alkotmányozási folyamat részévé tenné. Reálisan ezért a következő, most megválasztandó államfő még parlamenti felhatalmazással kerülhet a Sándor-palotába. Közvetlen választás legkorábban az új alkotmány elfogadása és a kapcsolódó törvények megalkotása után tartható. Ha a folyamat ősszel valóban elindul, akkor is hónapokra lesz szükség a társadalmi egyeztetéshez, a népszavazáshoz és a végrehajtási szabályok kidolgozásához. Így a közvetlenül választott elnök megjelenése inkább 2027-ben vagy később képzelhető el.

Az átmeneti időszakban Forsthoffer Ágnes személye biztosnak tekinthető, amennyiben Sulyok mandátuma valóban megszűnik vagy megindul a megfosztási eljárás. A végleges utód neve azonban továbbra sem ismert. A Tisza olyan személyt ígért, aki nem vett részt az elmúlt két év politikai csatáiban, függetlennek tekinthető, és képes megtestesíteni a nemzet egységét. Ez a profil inkább egy széles körben ismert, pártpolitikán kívüli közéleti szereplőnek kedvez.

A leggyakrabban emlegetett név Polgár Judité. A világ egyik legismertebb magyar sportolója, nem kötődik párthoz, nem vett részt a kampányban, és nemzetközi tekintélye is van. Jelöltségét egyelőre csak civil kezdeményezések és sajtótalálgatások támasztják alá. Rost Andrea operaénekes neve is felmerült, ám ő a Tisza országos listájának második helyén szerepelt, egyéni mandátumot szerzett, és aktív kampányszereplő volt, ezért kevésbé felel meg a párt által meghirdetett függetlenségi követelménynek.

Bujdosó Andrea frakcióvezető és Gajdos László miniszter szintén szerepel a találgatásokban. Bujdosó a Tisza egyik legfontosabb parlamenti politikusa, ezért kinevezése közvetlen pártpolitikai jelölésnek tűnne. Gajdos László mögött komoly szakmai életút és párthatárokon átnyúló helyi népszerűség áll, ugyanakkor alig két hónapja építi az új környezetvédelmi minisztériumot. Forsthoffer Ágnes végleges jelölése is felmerült, de a Tisza frakcióvezető-helyettese szerint jelenleg nem ő a kiszemelt. A lehetséges nevek között művészek, tudósok és más közismert személyiségek is megjelenhetnek, ám hivatalos jelölt még nincs.

Sulyok Tamás távozása várhatóan nem vált ki széles társadalmi gyászt. A 21 Kutatóközpont májusi felmérése szerint a teljes minta 64 százaléka, a véleményt nyilvánítók kétharmada úgy gondolta, hogy az államfőnek távoznia kell. A megkérdezettek 61 százaléka az önkéntes lemondást tartotta volna a legjobb megoldásnak, és csak harmaduk akarta, hogy Sulyok kitöltse a mandátumát. A parlamenti eltávolítást ugyanakkor mindössze hat százalék nevezte a legjobb útnak, ami arra utal, hogy a társadalom többsége az elnök távozását támogatta, de a személyre szabott alkotmánymódosítás módszerétől idegenkedhet.

Sulyok népszerűsége a rendszerváltás utáni államfőkéhez képest kifejezetten alacsony. A kutatás szerint még Novák Katalinnak is valamivel kedvezőbb volt a megítélése, miközben Göncz Árpád, Mádl Ferenc és Sólyom László elnökségük jelentős részében a legnépszerűbb közéleti szereplők közé tartoztak. A megkérdezettek csaknem kétharmada úgy vélte, Sulyok nem tudta megtestesíteni a nemzet egységét, 56 százalék pedig azt hiányolta, hogy fontos közéleti kérdésekben nem szólalt meg.

A közvélemény megosztottsága erősen pártpolitikai. A Tisza szavazóinak közel kilenctizede támogatta a távozását, míg a Fidesz híveinek hasonló arányú többsége azt akarta, hogy maradjon hivatalban. Sulyok ezért nem teljesen jelentéktelen szereplő: a Fidesz számára ellenállási jelképpé válhat, és a leváltás módja alkalmas lehet arra, hogy a párt az önkény narratíváját építse rá. A társadalom egészében azonban kevés jele van annak, hogy személyes népszerűsége vagy államfői teljesítménye tömeges kiállást váltana ki mellette.

Az államfőcsere valódi tétje így kevésbé Sulyok Tamás személye, mint az intézmény jövője. A Tisza azzal indokolja a leváltását, hogy a választók rendszerváltásra adtak felhatalmazást, és az Orbán-rendszer által kinevezett vezetők nem maradhatnak évekre a helyükön. A bírálók szerint azonban az egyetlen ember eltávolítására szabott alkotmányos rendelkezés veszélyes precedenst teremt. Az új elnök megválasztása ezért az első nagy próba lesz: valóban független, széles körben elfogadható személy kerül-e a Sándor-palotába, vagy a Tisza ugyanúgy saját politikai bizalmi emberét ülteti oda, ahogyan korábban a Fidesz tette.

A következő napok tehát viszonylag pontosan megjósolhatók. Sulyok vagy aláírja a módosítást, vagy eljárási kifogással az Alkotmánybírósághoz fordul. Ha nem működik együtt, megindulhat ellene a megfosztási eljárás, és már annak kezdetétől Forsthoffer Ágnes gyakorolhatja az államfői jogköröket. Ezután harminc napon belül a parlament új elnököt választ. A közvetlen választás csak az új alkotmány után jöhet, a mostani átmenetet a jelenlegi parlamentáris szabályok szerint kell levezényelni. Sulyok távozását a társadalom többsége aligha sajnálja majd, de az, hogy utódja miként kerül hivatalba és hogyan viselkedik, hosszú időre meghatározhatja az államfői intézmény hitelességét.