Kijevbe utazik a német AfD volt védelmi politikusa

Rendkívül kényes és politikai feszültségektől terhes utazásra készül Rüdiger Lucassen, a német Alternatíva Németországért (AfD) parlamenti képviselője és a Bundestag védelmi bizottságának korábbi szakpolitikusa. A nyugalmazott ezredes hivatalos meghívást kapott a szeptember 11-én és tizenkettedikén Kijevben megrendezendő Yalta European Strategy (YES) konferenciára, és a részvételi szándékát már megkeresésre is megerősítette. Az utazás ténye azért vált kiemelten érzékennyé, mert az AfD politikusai az utóbbi időszakban ismételten az Oroszországhoz fűződő szoros kapcsolataik, valamint vitatott moszkvai látogatásaik miatt kerültek a címlapokra. Június elején Markus Frohnmaier, a parlamenti frakció külügyi szóvivője több párttársával együtt részt vett Vlagyimir Putyin védnöksége alatt zajló Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórumon, ahol Frohnmaier a Gazprom állami gázóriás vezérigazgatójával, Alekszej Millerrel is egyeztetett. A találkozóról készült fotókon ráadásul jól látható volt az orosz katonai agresszió jelképévé vált z-betűs jelvény is a Gazprom-vezér zakóján.

A kijevi YES-konferencia szellemisége teljes mértékben ellentétes az AfD fősodrában tapasztalható oroszbarát irányvonallal. A fórumot még 2004-ben alapította Viktor Pincsuk ukrán milliárdos vállalkozó azzal a céllal, hogy elősegítse Ukrajna európai integrációját. Az első találkozókat még a Krím félszigeten fekvő Jaltában tartották, ám a terület 2014-es illegális orosz annektálása óta a rendezvénynek Kijev ad otthont. A háború kitörése óta a konferencia elsősorban a konfliktus lezárásának lehetőségeire és a nyugati támogatás koordinálására fókuszál. A tavalyi eseményen több mint 800 magas rangú politikus, diplomata, katonatiszt és kutató gyűlt össze, köztük Friedrich Merz uniós pártelnök kül- és biztonságpolitikai tanácsadója, Günter Sautter, valamint Alexander Stubb finn államfő is, a megnyitó beszédet pedig maga Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tartotta.

Rüdiger Lucassen részvétele komoly belső vitákat vetíthet előre az AfD-n belül, ahol a külpolitikai irányvonal meghatározása állandó konfliktusforrást jelent. Tino Chrupalla társelnök korábban nyilvánosan kijelentette, hogy nem lát veszélyt Oroszország részéről, és miután a német ügyészség vádat emelt egy ukrán gyanúsítottal szemben az Északi Áramlat gázvezeték felrobbantása ügyében, az ukrajnai katonai segélyek azonnali leállítását követelte. Ezzel szemben a 74 éves Lucassen nyugalmazott katonatisztként a transzatlanti kapcsolatok és a NATO mellett kötelezi el magát. Bár a német fegyverszállításokat kritizálja a Bundeswehr készleteinek kimerülése miatt, és a támadó fegyverek átadását ellenzi, az ukrán légvédelem megerősítését elképzelhetőnek tartja. Nem ez az első eset, hogy Lucassen Kijevbe látogat: 2022 decemberi útja után a párt radikális, oroszbarát szárnya részéről éles bírálatok érték, különösen Hans-Thomas Tillschneider szász-anhalti alelnök részéről, aki nyíltan oroszbarát programot képvisel.

A biztonságpolitikai átrendeződés a kontinens északi részén is kézzelfogható folyamatokat indított el, ahol Németország egyre szorosabbra fűzi védelmi kapcsolatait a térség országaival. Johann Wadephul német külügyminiszter nemrégiben a norvégiai Bodő mellett található föld alatti katonai főhadiszállásra látogatott el. A Reitanban működő, sziklába vájt hidegháborús bunker kulcsfontosságú szerepet játszik a NATO észak-atlanti védelmi rendszerében, hiszen innen kísérik figyelemmel a Kola-félszigeten állomásozó orosz atomtengeralattjárók mozgását. A bázis és a moszkvai katonai vezetés között jelenleg is működik egy közvetlen heti kapcsolat, ahol a feszült helyzet ellenére többnyire csak az időjárásról váltanak szót, ami a jelenlegi geopolitikai klímában a legkedvezőbb hírnek számít.

Németország és Norvégia katonai együttműködése a nemrégiben aláírt Hansa-megállapodás révén új szintre lépett. A szerződés keretében a két ország közösen fejleszt és üzemeltet azonos típusú tengeralattjárókat, amelyekhez nemrégiben Kanada is csatlakozni kívánt, így egy több mint húsz egységből álló közös flotta jöhet létre. Ez a flottafejlesztés közvetlen válasz az északi-sarki orosz katonai jelenlét folyamatos erősödésére, amely komoly fenyegetést jelent az Európát ellátó tenger alatti adatkábelekre és kereskedelmi útvonalakra. Wadephul látogatása egyértelmű üzenetet hordoz: Berlin és Oslo szoros szövetsége garanciát jelent a régió biztonságára egy olyan időszakban, amikor az amerikai szerepvállalás kiszámíthatósága körül is egyre több kérdőjel merül fel a nemzetközi porondon.

Az európai védelmi ipar eközben újabb lépéseket tesz az önellátás felé. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kijevi látogatása során bejelentette, hogy az Európai Unió és Ukrajna új partnerségi megállapodást köt a drónok és drónvédelmi rendszerek közös gyártására vonatkozóan. Kijev az elmúlt évek harctéri tapasztalatai alapján egyedülálló technológiai tudásra tett szert a pilóta nélküli eszközök alkalmazása terén, míg az Unió a biztonságos gyártási kapacitásokat és az ipari hátteret biztosítja a projekthez. A drónok tömeges és gyors előállítása kulcsfontosságúvá vált az európai biztonság garantálásához, különösen a globális konfliktusok tapasztalatainak fényében. Ezzel párhuzamosan a német szövetségi kormány az év első felében rekordösszegű, csaknem 14 milliárd euró értékű fegyverexportot engedélyezett, amelynek legnagyobb része, mintegy kétmilliárd-ötszázmillió euró közvetlenül Ukrajna védelmi képességeinek támogatását szolgálja.