Szabadesésben látja a Fideszt a Der Standard

„A jobboldal szétesésének tünetei” címmel közölt terjedelmes budapesti tudósítást a Der Standard július 17-i száma. Gregor Mayer három hónappal a magyarországi parlamenti választás után úgy látja, hogy a 16 éven át kormányzó Fidesz a vereség következményeinél mélyebb válsággal küzd: vezető politikusok keresik a kijáratot, a korábban szigorúan felügyelt pártkommunikáció szétesett, a háttérben pedig egy új jobboldali szerveződés lehetőségét mérlegelik. A lap ezt azért tartja különösen sokatmondónak, mert Orbán Viktor közben az Egyesült Államokban tartózkodik, ahol a labdarúgó-világbajnokság utolsó mérkőzéseit nézi, miközben pártja történetének legsúlyosabb válsága bontakozik ki.

A cikk a Fidesz-frakció éléről váratlanul távozó Gulyás Gergely történetével érzékelteti a belső bizonytalanságot. A volt kancelláriaminiszter mindössze két hónapig vezette az ellenzékbe szorult képviselőcsoportot, majd lemondott. A Standard felidézi, hogy Gulyás Gergely egyetemi évei alatt szoros barátságban állt Magyar Péterrel, 2005-ben ő mutatta be neki Varga Juditot, később pedig tanú volt az esküvőjükön. Ez a régi személyes kapcsolat a lap értelmezésében ma politikai teherré vált: a Fideszben többen úgy tekintenek Gulyásra, mint aki akarva-akaratlanul segített elindítani Orbán Viktor későbbi legyőzőjének pályáját.

A Der Standard idézi F. Kovács Sándor fideszes képviselő Telexnek adott nyilatkozatát is. A politikus azt mondta, figyelte Gulyás belső vívódását, és szerinte a volt frakcióvezető felelősséget érez amiatt, hogy Magyar Pétert „rászabadította” a magyar nyilvánosságra. Az osztrák napilap ebből arra következtet, hogy a párton belüli magyarázatkeresés egyre inkább személyes történetekre és bűnbakkeresésre épül. A választási kudarc okainak higgadt feldolgozása helyett az kerül előtérbe, ki hibázott, ki ismerte félre Magyar Pétert, és ki maradt túl sokáig hű egy már meggyengült politikai központhoz.

A következő látványos távozó Szijjártó Péter. A volt külgazdasági és külügyminiszter bejelentette, hogy lemond parlamenti mandátumáról, és vezetői tisztséget vállal a kínai BYD elektromosautó-gyártónál. A Standard emlékeztet arra, hogy az Orbán-kormány jelentős kedvezményekkel segítette a vállalat szegedi beruházását, az egyeztetések és a támogatási politika egyik fő arca pedig éppen Szijjártó Péter volt. Gregor Mayer szerint a kinevezésre ezért rávetül a politikai jutalom gyanúja. A lap nem állít jogsértést, de hangsúlyozza: a volt miniszter új állása nehezen választható el attól a kormányzati kapcsolatrendszertől, amelynek kiépítésében éveken át meghatározó szerepet játszott.

A tudósítás szerint a Fidesz korábbi erejének egyik alapja a teljes üzenetfegyelem volt. Kormányon alig fordulhatott elő, hogy vezető vagy középszintű politikus saját elképzeléssel álljon elő a nyilvánosságban, most viszont egymásnak ellentmondó nyilatkozatok jelennek meg. Ferencz Orsolya volt képviselő arról írt, hogy a polgári és nemzeti értékeket valló embereknek össze kell fogniuk, és meg kell szervezniük saját értékközösségüket. A bejegyzést széles körben egy új párt előkészítésére tett utalásként értelmezték. A lap szerint Navracsics Tibor is nyitott lehet egy ilyen kísérletre. Bár az elmúlt években kevés tényleges hatalom maradt a kezében, a Fidesz világában továbbra is tapasztalt, tekintélyes háttérembernek számít.

A Standard ugyanakkor éles megjegyzéssel fordítja vissza ezt a gondolatot: az áprilisi választás azt mutatta, hogy a polgári és nemzeti értékek képviseletét sok korábbi fideszes választó már Magyar Péterre bízta. A Tisza elnöke a lap szerint pragmatikusan építkezik, a régi jobboldal teljes felszámolása helyett az Orbán-rendszer intézményeinek átépítését tűzte ki célul. Ebből a nézőpontból egy új, mérsékeltebb jobboldali pártnak nehéz lenne saját politikai teret találnia. Versenyeznie kellene a Fidesz megmaradt törzsszavazóiért, miközben a változást akaró jobbközép közönség jelentős része már a Tiszához kötődik.

A bomlást a frissen elfogadott alkotmánymódosítás is gyorsíthatja. Az új szabály szerint senki sem lehet három parlamenti ciklusnál tovább országgyűlési képviselő. A Der Standard arra hívja fel a figyelmet, hogy a Fidesz jelenlegi 52 képviselőjének többsége emiatt 2030-ban már nem indulhat újra. Dezső András, a Telex belpolitikai újságírója szerint a lejárati idővel ellátott mandátum már most csökkenti e politikusok súlyát a párton belül és a politikai üzlet világában. Aki tudja, hogy néhány év múlva biztosan kiesik a parlamentből, hamarabb kezdhet új állást, gazdasági kapcsolatot vagy másik politikai otthont keresni.

A szabály a Tiszát rövid távon kevésbé érinti, mert a 141 fős kormánypárti frakció szinte teljes egészében újoncokból áll. Többségük még 2034-ben is elindulhatna utoljára. A bécsi lap hozzáteszi, hogy addigra Magyar Péternek is elő kell készítenie a generációváltást, miközben saját kormányfői idejét egy korábbi alkotmánymódosítás két ciklusban korlátozta. Amennyiben mindkét teljes ciklust kitölti, 2034-ben távoznia kell a miniszterelnöki tisztségből. A Standard felveti, hogy a korlátozás idővel a polgármesterekre és az önkormányzati képviselőkre is kiterjedhet, bár erre jelenleg nincs konkrét jel.

Gregor Mayer végkövetkeztetése szerint Magyarország ezzel akár a hivatásos politikusi életpálya visszaszorításának európai úttörőjévé válhat. A változás első nagy vesztese azonban a Fidesz, amely 16 év alatt olyan káderállományt épített fel, amelynek tagjai gyakran teljes felnőtt pályájukat a párthoz, a parlamenthez és az állami intézményekhez kötötték. A vereség után megszűnt a kormányzati állások, felügyelőbizottsági helyek, diplomáciai megbízatások és állami vállalati pozíciók korábbi bősége, a cikluskorlát pedig a parlamenti túlélést is lezárja sokuk előtt.