Sulyok utolsó aláírása: hétfőn véget ér elnöksége

Sulyok Tamás szombat este azzal a döntéssel zárta le köztársasági elnöki pályáját, amelyet a legélesebben bírált. Aláírta Magyarország Alaptörvényének tizenhetedik módosítását, így a kihirdetés és a hatálybalépés kétnapos rendje alapján július 20-án megszűnik a megbízatása. A Sándor-palota lakója ezzel saját távozását is hitelesítette, ám közjogi értelemben kevés mozgástere maradt. Az elfogadott alkotmánymódosítást politikai megfontolásra nem küldhette vissza az Országgyűlésnek, tartalmi felülvizsgálatát pedig az Alkotmánybíróságtól sem kérhette. Eljárási hibára hivatkozva fordulhatott volna a testülethez, ilyen hibát azonban nem jelölt meg.

A leköszönő elnök videóüzenetében azt mondta, az aláírás megtagadásával maga követett volna el jogsértést. Közben történelmi súlyú vádat fogalmazott meg az új parlamenti többséggel szemben: hatalmi visszaélésről, a jogállam és a hatalommegosztás megsértéséről, valamint a rendszerváltáskor létrejött alkotmányos rend megtöréséről beszélt. Szavai azért kaptak különös erőt, mert egy olyan módosítást kellett kihirdetnie, amely egyetlen mondattal, személyre szabottan szünteti meg az ő mandátumát. A magyar közjog 1990 óta nem látott olyan elnökváltást, amelyben a parlamenti kétharmad alkotmányszöveggel rövidítette le a hivatalban lévő államfő megbízatását.

A történet mégsem írható le úgy, mintha egy következetesen független közjogi őr került volna szembe a végrehajtó hatalommal. Sulyok Tamást 2024-ben a Fidesz parlamenti többsége választotta meg Novák Katalin lemondása után. Ezt megelőzően nyolc évig vezette az Alkotmánybíróságot, amely az Orbán-korszak legfontosabb közjogi átalakításainak idején ritkán állított valódi akadályt a kormányzati akarat elé. Államfőként sem épített fel markáns ellensúlyi szerepet: a jogszabályok többségét vita nélkül aláírta, nyilvános megszólalásai pedig többnyire kerülték a hatalmi konfliktusokat. Az alkotmányos fékek elvesztéséről szóló figyelmeztetése ezért hitelesebb lenne, ha ugyanezt az érzékenységet korábban is következetesen érvényesítette volna.

Ez azonban nem teszi érdektelenné a mostani eljárással kapcsolatos aggályokat. A jogállam minőségét nem az dönti el, hogy a leváltott tisztségviselő mennyire volt rokonszenves, vagy mennyire szolgálta az előző kormányt. A garanciák éppen azért léteznek, hogy a népszerűtlen, vitatott vagy politikailag terhelt személyekkel szemben is kiszámítható szabályok működjenek. A Tisza-kormány választási felhatalmazást kapott az államszervezet átalakítására, a közbizalom helyreállítására és az Orbán-rendszer bebetonozott személyi hálózatának lebontására. E felhatalmazás erejét mégis gyengítheti, amikor a többség ugyanazzal az eszközzel él, amelyet korábban az önkény jelképének tekintett: konkrét politikai célhoz igazítja az Alaptörvényt.

Július 20-tól Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke gyakorolja a köztársasági elnök feladat- és hatásköreit. Fontos a pontos megfogalmazás: nem válik köztársasági elnökké, megbízottként látja el az államfői funkciókat az új elnök hivatalba lépéséig. Ebben az időszakban nem gyakorolhatja képviselői jogait, a parlament elnöki feladatait pedig az Országgyűlés által kijelölt alelnök veszi át. Az állam működése tehát jogilag folyamatos marad, a Sándor-palota nem ürül ki közjogi értelemben, még akkor sem, ha az átmeneti helyzet politikailag rendkívüli.

A közösségi médiában gyorsan elterjedt állítás szerint a házelnök legfeljebb harminc napig helyettesítheti az államfőt. Ez tévedés. A harminc nap az Országgyűlésre vonatkozó határidő: ezen belül kell megválasztania Sulyok Tamás utódját. Forsthoffer Ágnes addig gyakorolja az elnöki jogköröket, amíg az új köztársasági elnök ténylegesen hivatalba nem lép. A választás első fordulójában az összes képviselő kétharmadának támogatása szükséges. Ha ez nem sikerül, a második szavazáson a legtöbb érvényes voksot megszerző jelölt győz, a részvétel nagyságától függetlenül. A megválasztott személy az eredmény kihirdetését követő nyolcadik napon foglalhatja el hivatalát.

Az utód személyéről ezért a Tisza-frakció döntő befolyással rendelkezik, de jogilag nem a párt vagy a kormány nevez ki államfőt. A jelöléshez a képviselők legalább egyötödének ajánlása kell, a választás titkos parlamenti szavazással történik. Magyar Péter olyan személyt ígért, aki a nemzet egységét képviselheti, és az ellenzék számára is elfogadható. E vállalás próbája az lesz, hogy a jelölt kiválasztását valódi egyeztetés, nyilvános szakmai vita és ellenőrizhető életút kíséri-e, vagy a kétharmados többség kész döntést közöl az országgal. Egy újabb párthű szereplő gyors megválasztása jogilag rendezné az átmenetet, az államfői intézmény bizalmi válságát azonban konzerválná.

A most megválasztandó elnök mandátuma különleges lesz: az új alkotmány hatálybalépéséig, legfeljebb öt évig tarthat. A későbbi alkotmányozás során felmerülhet a közvetlen államfőválasztás, amelyet Magyar Péter korábban támogatandó lehetőségként említett. Erről a jelenlegi szabályok között nem lehet egyszerűen népszavazást tartani, mert az Alaptörvény módosítására irányuló kérdés országos referendumon nem bocsátható szavazásra. Előbb az új alkotmányos keretet kell megalkotni, és abban kell rögzíteni, ki, milyen időtartamra és milyen hatáskörrel választja meg a köztársasági elnököt.

A tizenhetedik módosítás jóval szélesebb személyi és intézményi átrendezést indít el. Hetvenéves korhatárt vezet be az alkotmánybíráknál, tizenkét éves időkorlátot állapít meg az országgyűlési képviselők számára, lehetőséget ad a bíráknak a Kúria és az Országos Bírósági Hivatal elnökének visszahívására, valamint alkotmányos alapot teremt a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalnak. A csomag egyszerre célozza az előző rendszer személyi örökségét és alakítja át a jövő politikai versenyének szabályait. Emiatt minden egyes elemnél különösen fontos lenne az általános, személyektől független indoklás és az átmeneti rendelkezések arányossága.

Sulyok Tamás távozásával lezárul egy rövid, kevés önálló karaktert mutató elnökség. Az utolsó nyilatkozata mégis hosszabb életű lehet, mint korábbi beszédei, mert pontosan megnevezi azt a veszélyt, amely minden kétharmados többséget fenyeget: a jogi lehetőség könnyen összetéveszthető a politikai helyességgel. A Tisza-kormány most megtehette, hogy alkotmánymódosítással váltsa le az előző korszak államfőjét. A következő hetekben azt kell bizonyítania, hogy nem egy saját engedelmes elnökre cseréli a Fidesz emberét, és az új közjogi rendben a fékek valóban erősebbek lesznek annál, amit örökölt.