Ketyeg az óra: őszre eldől a Tisza hitelessége

A kormány első két és fél hónapjának leglátványosabb eredménye közjogi természetű. Az Országgyűlés elfogadta az Alaptörvény tizenhetedik módosítását, Sulyok Tamás aláírta a dokumentumot, július 20-án pedig megszűnik az államfői megbízatása. Forsthoffer Ágnes házelnök átmenetileg átveszi a köztársasági elnöki feladatokat, az Országgyűlésnek harminc napon belül új államfőt kell választania. A módosítás emellett bevezeti a képviselői mandátum időkorlátját, átalakítja az alkotmánybíráskodás és a bírói igazgatás egyes szabályait, valamint megteremti a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal alkotmányos alapját.

Magyar Péter ezzel teljesítette egyik legfontosabb politikai vállalását, és közben bejelentette a Baross Gábor vasútfejlesztési programot is. A részleteket Vitézy Dávid közlekedési miniszterrel a július 20-án kezdődő héten ismertetik. A két ügy látványos kezdést ad a kormányzásnak, mégsem oldja fel azt a feszültséget, amely egyre erősebben érzékelhető a választók között: mikor lesznek kézzelfogható eredményei a pénztárcát, a kórházi ellátást, a közszolgáltatásokat és az elszámoltatást érintő ígéreteknek?

A válaszhoz először külön kell választani a gyors politikai döntést, a jogszabály megalkotását és a végrehajtást. Egy alkotmánymódosítás megszavazható néhány hét alatt. Egy vasúti hálózat helyreállítása, egy korrupciós vagyon visszaszerzése vagy az egészségügyi várólisták rövidítése többéves munka. Ettől még a kormánynak rövid időn belül világos sorrendet, felelősöket, költségeket és ellenőrizhető mérföldköveket kell közzétennie. A Fidesz 16 éve után örökölt állapot magyarázat lehet a késésre, felmentés nem.

A következő nagy fordulópont augusztus vége. Kármán András pénzügyminiszter addigra ígérte a 2026-os költségvetés felülvizsgálatát. Ugyanerre az időszakra esik a helyreállítási alap rendkívül szoros végrehajtási határideje. Az uniós pénzügyminiszterek július 10-én jóváhagyták a módosított magyar tervet, amellyel megnyílt az út tízmilliárd eurónyi forrás előtt, ám a pénz lehívásához korrupcióellenes, átláthatósági és intézményi vállalásokat kell teljesíteni. A nyár végéig ezért a kabinet mozgásterét elsősorban a pénzek megszerzése és az örökölt hiány valós méretének feltárása köti le.

Itt dől el a dupla családi pótlék sorsa is. Magyar Péter a kampányban gyors emelést ígért, később azt mondta, amit lehet, még 2026-ban végrehajtanak. Jogszabály és nyilvános kezdőnap egyelőre nincs. Mivel tartós, minden évben jelentkező kiadásról van szó, a leginkább kiszámítható indulás 2027. január 1-je lenne, már a kabinet első saját költségvetésének terhére. Ez elemzői szempontból ésszerű menetrend, politikailag viszont csak akkor védhető, ha augusztus végén a kormány közli a pontos összeget, a jogosultak körét és a bevezetés dátumát. A hosszú hallgatás az „azonnal” ígéretét gyorsan bizalmi teherré változtatná.

Hasonló a helyzet a zöldségek és gyümölcsök áfájának 27-ről 5 százalékra csökkentésével. Magyar Péter már jelezte, hogy a javaslat a 2026-os és a 2027-es büdzsé áttekintése után készülhet el. Az agrártárca szerint augusztus végén derülhet ki, belefér-e még az idei évbe. A döntésnél a bevételkiesés mellett arra is választ kell adni, miként jut el az adócsökkentés a vásárlói árakig. Árfigyelés, versenyhatósági kontroll és a termelői lánc fehérítését szolgáló intézkedések nélkül a kedvezmény egy része könnyen a kereskedelmi árrésben maradhat. Reálisnak ezért egy nyár végi döntés és legkésőbb 2027. januári bevezetés látszik.

Az egészségügyben már van számon kérhető dátum. Hegedűs Zsolt miniszternek augusztus 15-éig kell kidolgoznia a várólista-csökkentő és kapacitásbővítő programot. A cél szerint 2027 végére a fekvőbeteg-ellátásban hat, a járóbeteg-szakellátásban két hónap alá kell szorítani a várakozást. A feladat nagyságát jelzi, hogy június elején a három leghosszabb listán több mint 35 600 beteg szerepelt. Itt már nem elegendő új célokat közölni: intézményenkénti adatokat, havi teljesítést, plusz műtéti kapacitást és finanszírozási tervet kell bemutatni.

A vasúti programnál szintén az ütemezés dönti el, hogy a bejelentésből mikor lesz érzékelhető változás. A Baross Gábor program várhatóan legalább egy évtizedes fejlesztési ívet rajzol fel, miközben az utasok ma késésekkel, járműhiánnyal, lassújelekkel és leromlott állomásokkal találkoznak. A kormánynak ezért két menetrendet kell adnia: egy hosszú távút a pályák, biztosítóberendezések és járművek cseréjére, valamint egy 18 hónapos válságkezelőt a legrosszabb vonalak, a nyári hőség és a napi üzemzavarok kezelésére. Az uniós forrásokból rendelkezésre álló százmilliárdok fontos kezdőtőkét jelentenek, de a teljes elmaradás több ezer milliárdos nagyságrendű.

Az elszámoltatás területén a közvélemény türelmetlenebb, részben azért, mert Magyar Péter kampánya konkrét nevekkel és ügyekkel dolgozott. A közbeszédben Rogán-aktáknak nevezett ügyhalmaz azonban nem egyetlen dosszié, amelyet a miniszterelnök egy mozdulattal nyilvánosságra hozhat. A kormány júliusban több feljelentést tett, köztük az Observer médiafigyelő több tízmilliárdos szerződései, az NMHH adattörlő kódjai és más gyanús kifizetések miatt. A NAV-nál is futnak Rogán Antal környezetéhez kapcsolódó eljárások. A végrehajtó hatalom feladata az iratok feltárása, a titkosítások felülvizsgálata, az ellenőrző szervek függetlenségének helyreállítása és a feljelentések megtétele. A nyomozás, a vádemelés és az ítélet már az erre hivatott szervek dolga.

Éppen ezért félrevezető bilincsekhez vagy néhány hetes politikai határidőhöz kötni a jogállami elszámoltatást. A kabinet teljesítménye azon mérhető le, hogy őszre működőképes lesz-e a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal, megkapja-e a szükséges adatokat és szakembergárdát, nyilvánosságra hozza-e az ügyek állását, továbbá ellenáll-e a politikai utasításoknak. A vagyon visszaszerzése sok esetben hosszú polgári, büntető- és nemzetközi jogi eljárást igényel. Gyors eredményként inkább a zárolások, a keresetek, a közérdekű adatok felszabadítása és az első vizsgálati jelentések várhatók.

A mentelmi jog ügyében is pontosításra van szükség. Általános eltörlésről nincs elfogadott kormányzati döntés. Egy országgyűlési képviselő mentelmi jogát konkrét eljárásban, az illetékes hatóság vagy bíróság megkeresésére függesztheti fel a parlament, a jelen lévő képviselők kétharmadának szavazatával. A kormány tehát nem állíthat össze politikai névsort arról, kitől és mikor veszik el ezt a védelmet. A gyorsaságnál fontosabb, hogy a hatóságok akadály nélkül dolgozhassanak, a parlament pedig közvádas, megalapozott ügyekben ne nyújtson pártpolitikai menedéket.

A csádi katonai missziónál az operatív ígéret teljesült: a honvédelmi tárca közölte, hogy Magyarország nem küld katonákat Csádba. A vizsgálat lezárásának határideje viszont nem ismert. Tisztázni kell, mi volt a misszió valódi célja, mennyibe került az előkészítés, milyen szerződések születtek, kik tárgyaltak a csádi vezetéssel, és maradt-e jogi vagy pénzügyi kötelezettség. Egy ősz eleji jelentés reális elvárás lenne, lehetőleg a honvédelmi bizottság nyilvános ülésével együtt.

Göd esetében szintén több ügy csúszik egymásra. A különleges gazdasági övezet már 2025. január 1-jén megszűnt, így most a Samsung-gyár környezetvédelmi és munkavédelmi szabálytalanságainak feltárása, a korábbi titkos kormánydöntések nyilvánossága, az állami támogatások feltételei és a hatósági felelősség vizsgálata maradt napirenden. A Tisza korábban minden akkumulátoripari visszaélés kivizsgálását, az érintett döntések közzétételét és külön ágazati felügyelet létrehozását ígérte. Ennek első eredményeit az őszi törvényalkotási csomagban kellene látni: független mérésekkel, egységes engedélyezési szabályokkal, erősebb szankciókkal és a települések beleszólási jogának helyreállításával.

A várható ütemterv így már kirajzolható. Július utolsó teljes hetében jöhet a vasúti program részletezése. Augusztus 15-én esedékes az egészségügyi terv. Augusztus végére készülhet el a pótköltségvetés, ekkor kell választ adni a családi pótlék, az élelmiszeráfa és több szociális vállalás idei vagy 2027-es finanszírozására. Szeptemberben kezdődhet a vagyonvisszaszerzési hivatal tényleges felépítése, az őszi parlamenti ülésszak pedig alkalmat adhat a gödi és más akkumulátoripari ügyek szabályozási rendezésére. Októberben kerülhet a parlament elé a 2027-es költségvetés és a hozzá kapcsolódó adócsomag. Az Európai Ügyészséghez történő csatlakozás előkészítése a jelenlegi tervek szerint 2027-ben érhet célba.

Az Ígéretfigyelő több mint ezer Tisza-vállalást tart számon. Ezeket négy év alatt sem lehet azonos sebességgel teljesíteni, ezért a kormánynak ki kell mondania, mi sürgős, mi indul 2027-ben, mi igényel teljes ciklust, és mely ígéreteket módosítja az örökölt pénzügyi helyzet miatt. A társadalom elfogadhatja, hogy a vasút, az egészségügy és a korrupciós ügyek rendbetétele hosszabb folyamat. Azt sokkal nehezebben fogadja el, ha a határidők, a felelősök és a költségek továbbra is homályban maradnak. Az első közjogi győzelmek után a következő hónapokban már a végrehajtás minősége adja a kormányzás mércéjét.