Sokba kerül az adófizetőknek az exkülügyminiszter állása

Szijjártó Péter szerdán lezárta huszonnégy éves parlamenti pályafutását, és azonnal átlépett ahhoz a vállalathoz, amelynek magyarországi terjeszkedését külgazdasági és külügyminiszterként éveken át személyesen egyengette. A BYD-nál a vállalatcsoport külső kapcsolataiért és új üzletágainak fejlesztéséért felelős nemzetközi vezető lett. A kínai autógyártó hangsúlyozta, hogy a volt miniszter nem vesz részt a magyarországi leányvállalat irányításában. Ez a közlés szűkíti a közvetlen hazai döntési jogkörét, az ügy lényegét azonban nem oldja fel: egy korábbi kormánytag néhány hónappal hivatalának elvesztése után annál a cégnél kapott magas pozíciót, amelynek beruházásairól, támogatásairól és politikai fogadtatásáról miniszterként tárgyalt.

A közbeszédben gyorsan elterjedt, hogy Szijjártó Péter új munkahelye 108 milliárd forintba került a magyaroknak. A számot azért óvatosan kell kezelni. Egyelőre nem látott napvilágot olyan nyilvános szerződés, amely szerint az állam 108 milliárdot fizetett volna azért, hogy a BYD később alkalmazza a volt minisztert. De az biztos, hogy a BYD magyarországi beruházásaihoz az Orbán-kormány több tízmilliárd forintnyi közvetlen és közvetett segítséget nyújtott, miközben a végleges összeg jelentős része máig nem átlátható.

A nyilvánosan azonosítható tételek már önmagukban tekintélyesek. A komáromi elektromosbusz-gyár 925 millió forintot, a fóti akkumulátor-összeszerelő üzem körülbelül egymilliárdot, a komáromi bővítés 3,1 milliárdot kapott. A budapesti európai központ és kutatás-fejlesztési beruházás mellé húszmilliárdos állami hozzájárulást ígértek. A szegedi gyár környezetének közúti, vasúti, energetikai és vízügyi fejlesztésére 46 milliárd forintot különítettek el. Ez együtt több mint 71 milliárd. Ha hozzászámítjuk a szegedi ipari park kialakítására biztosított további 21 milliárdot, a számláló 91 milliárd fölé emelkedik.

A szegedi autógyár közvetlen munkahelyteremtési támogatásának végleges összege továbbra sem ismert, noha a kormány már 2023-ban bejelentette, hogy pénzügyi ösztönzőt ad a projekthez. Nem látható teljes körűen az adókedvezmények, telekügyletek, közműfejlesztések és egyéb vállalások értéke sem. Ezért a 108 milliárd lehet egyes tételeket összesítő politikai becslés, ám nem tekinthető lezárt és auditált végösszegnek. Más számítások 120-130 milliárdos állami ráfordítást valószínűsítenek, Magyar Péter pedig már több százmilliárdos támogatási és infrastrukturális csomagról beszél. A most elrendelt vizsgálat egyik feladata éppen az, hogy a kampányszámok helyére ellenőrizhető mérleget tegyen.

A 108 milliárd nagysága így is érzékeltethető. A legutóbbi foglalkoztatási adat alapján minden magyar munkavállalóra körülbelül 23 ezer forint jutna belőle. A biztosan azonosítható 71 milliárd is több mint 15 ezer forint foglalkoztatottanként, a 91 milliárdos tágabb összeg pedig közel húszezer. Egy ipari beruházás támogatását persze nem lehet úgy értékelni, mintha a pénzt egyszerűen szétoszthatták volna a lakosság között. Az állam utakba, vasútba, közművekbe és munkahelyekbe fektet, amelyek évtizedeken át hozhatnak adóbevételt. Éppen ezért kell nyilvánosan megmutatni, milyen feltételek mellett, hány magyar állásért, mekkora hozzáadott értékért és milyen megtérüléssel vállalta a terheket.

A BYD szegedi gyára várhatóan 1400-1600 milliárd forintos beruházás, első ütemben évi 150 ezer jármű kapacitásával. A termelés az eredeti ígéretekhez képest késik, a legutóbbi vállalati közlés szerint 2026 utolsó negyedévében indulhat. A projekt mellett szólhat a munkahelyteremtés, a beszállítói megrendelés, az export és az, hogy Magyarország részt kap az elektromos autóipar európai átrendeződéséből. A kockázatok között szerepel a magas állami hozzájárulás, a kevés hazai beszállító, a kínai munkaerő és alkatrészek nagy aránya, az energia- és vízigény, valamint az, hogy a vállalat mennyi profitot és tudást tart ténylegesen az országban.

Szijjártó Péter kinevezése azért különösen súlyos, mert a beruházás gazdasági hasznáról folyó szakmai vitát személyes érdekeltségi üggyé változtatja. A volt miniszter 224 tárgyalási fordulót emlegetett a szegedi gyár megszerzésekor, ünnepélyesen bejelentette a beruházást, aláírta a stratégiai együttműködést, majd éveken át az európai kínaiellenes vámok és korlátozások egyik leghangosabb bírálója volt. Most ugyanennek a vállalatnak építi a külső kapcsolatait és új üzleteit. A sorrend önmagában nem bizonyít bűncselekményt, ám tankönyvi példája annak, amit a korrupcióellenes szakirodalom forgóajtó-kockázatnak nevez.

A BYD így olyan személyt igazolt, aki ismeri a döntéshozók gondolkodását, a támogatási rendszereket, az uniós vitákat, a tárgyalási pozíciókat és a hivatalok működését. A volt politikus pedig piaci értékké alakítja azt a tudást és kapcsolati hálót, amelyet közpénzből finanszírozott tisztségében szerzett. A kockázat akkor a legerősebb, amikor az új munkáltató korábban a tisztségviselő saját döntéseinek vagy közbenjárásának kedvezményezettje volt.

A BYD számára Szijjártó Péter autóipari mérnöki tudása aligha a legfontosabb. Értéke a külpolitikai és üzleti kapcsolatrendszerében rejlik. Tizenkét évig ült az Európai Unió külügyi tanácsában, NATO-tanácskozásokon vett részt, rendszeresen tárgyalt kínai, orosz, közép-ázsiai, közel-keleti és balkáni vezetőkkel, továbbá pontos képe van a magyar államigazgatásról. Egy globálisan terjeszkedő kínai vállalatnak különösen hasznos lehet olyan vezető, aki tudja, hol kell politikai támogatást, kedvezményt, engedélyt vagy új piacot keresni. Ettől a munkája még lehet jogszerű, az összeférhetetlenségi aggály viszont erősödik.

A vállalat védekezése szerint Szijjártó Péter globális feladatot kapott, és nincs köze a hazai beruházások irányításához. Ez szervezeti szempontból fontos részlet, de nem teszi semmissé a múltat. A probléma nem kizárólag az, hogy a volt miniszter hol ír majd alá a BYD szervezeti ábráján. A cég ugyanaz a jogi-gazdasági csoport, amelynek magyarországi ügyeit miniszterként segítette, a külső kapcsolatok pedig éppen azt a területet jelentik, ahol állami tapasztalata a legjobban hasznosítható. Az is sokatmondó, hogy a budapesti dolgozók többségét állítólag váratlanul érte a kinevezés, vagyis a döntést szűk vezetői körben készítették elő.

Magyarországon nincs minden volt miniszterre és minden magánszektorbeli állásra kiterjedő kötelező várakozási idő. Ez a szabályozási hiány most teljes erővel láthatóvá vált. A jog sok esetben csak azt tiltja, amit pontosan megfogalmaztak benne; az etikai követelmény ennél szélesebb. Egy közhatalmi döntéshozónak távozása után is kerülnie kellene azt a látszatot, hogy korábbi intézkedéseiért későbbi vállalati állással jutalmazták. A bizalom akkor is sérül, ha a büntetőjogi korrupció bizonyításához szükséges közvetlen alku nem tárható fel.

Az OECD 2026-os adatai szerint a tagországok háromnegyedében már létezik valamilyen kötelező "lehűlési idő" a köztisztségből távozók számára. Franciaországban a független átláthatósági hatóság három évig vizsgálja a magas rangú tisztségviselők új magántevékenységének összeegyeztethetőségét; külföldi befolyási kockázat esetén ez az idő öt évre is hosszabbodhat. Az Európai Bizottság volt tagjainál két év, a korábbi bizottsági elnöknél három év az ellenőrzött időszak. Hollandiában a volt miniszterek nem lobbizhatnak korábbi tárcájuknál az általuk felügyelt területen. Ezek a szabályok nem akadályozzák meg örökre a pályaváltást, időt és távolságot teremtenek a közfeladat és a magánérdek között.

A Szijjártó-ügy nyomán a Tisza-kormány bejelentette, hogy kiterjeszti a volt kormánytagokra vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat. A jövőbeni rendszernek legalább kétéves várakozási időt, kötelező előzetes bejelentést, független etikai vizsgálatot és a korábbi tárcánál történő lobbizás tilalmát kellene tartalmaznia. Külföldi állami befolyás alatt álló vagy stratégiai ágazatban működő vállalatnál ennél hosszabb idő is indokolt lehet. A szabályt nem egyetlen politikusra, visszamenőleges büntetésként kell szabni, hanem minden jövőbeli kormánytagra egyformán.

A közösségi médiában felmerült az is, hogy a BYD-állás diplomáciai mentességet vagy automatikus kínai menedéket adhat Szijjártó Péternek. Erre nincs jogi alap. Egy magánvállalat vezetője nem diplomata, munkaköréhez nem jár mentelmi jog, és üzleti utazása sem teszi kiadatási szempontból érinthetetlenné. Kína politikai döntést hozhatna egy esetleges kiadatási kérésről, ám ehhez nincs szükség BYD-pozícióra. A valós probléma jóval prózaibb és bizonyíthatóbb: egy volt miniszter saját állami kapcsolatrendszerét viszi át egy jelentős támogatásokban részesített külföldi nagyvállalathoz.

Magyar Péter hétfőn parlamenti vizsgálatot jelentett be minden olyan döntésre, tárgyalásra és állami kötelezettségvállalásra, amely a BYD magyarországi beruházásaihoz kapcsolódott. A vizsgálat a támogatások mellett az adókedvezményeket, engedélyeket, környezetvédelmi kivételeket és közpénzből finanszírozott fejlesztéseket is áttekinti. Ennek akkor lesz értelme, ha a kormány nem politikai ítéletet ír előre, hanem közzéteszi a támogatási szerződéseket, a döntés-előkészítő anyagokat, a megtérülési számításokat és a vállalati kötelezettségeket. Az is kiderülhet, hogy egyes beruházások érdemi hasznot hoztak, miközben más tételek aránytalanok vagy indokolatlanok voltak.

Vizsgálni kell azt is, mikor kezdődtek Szijjártó Péter és a BYD közötti állásról szóló egyeztetések. Ha a tárgyalások még miniszteri időszakában zajlottak, miközben a vállalat támogatásáról vagy engedélyeiről döntött, az sokkal súlyosabb helyzetet teremtene. Ha a megkeresés csak a kormányváltás után érkezett, a büntetőjogi gyanú gyengébb, az etikai probléma akkor is fennmarad. Nyilvánosságra kellene hozni a munkakör pontos tartalmát, a szerződés időpontját, a javadalmazás szerkezetét és azt is, milyen korlátozást vállalt a volt miniszter a magyar állami szervekkel való kapcsolatfelvételre.

A Fidesz ünnepléssel fogadta a kinevezést, és Szijjártó Pétert a rendszerváltás utáni időszak legeredményesebb külügyminiszterének nevezte. Ez a reakció különösen visszás egy olyan párttól, amely ellenfeleit évekig külföldi érdekek kiszolgálásával vádolta. A párt most sikertörténetként mutatja be, hogy volt külügyminisztere egy kínai óriásvállalatnál váltja pénzre az állami szolgálatban felépített kapcsolatait. Ugyanaz a lépés, amelyet politikai ellenfélnél árulásként bélyegeznének meg, saját emberüknél nemzetközi karrier.

A 108 milliárdos mondat tehát jó politikai szlogen, ám a botrány megértéséhez pontosabb nyelv kell. Nem tudjuk, hogy ennyibe került-e a kinevezés, és jelenleg azt sem, hogy történt-e büntetőjogi értelemben vett ellenszolgáltatás. Azt viszont tudjuk, hogy a BYD legalább több mint hetvenmilliárdnyi azonosítható állami segítséget kapott, további nagy tételek rejtve maradtak, Szijjártó Péter pedig közvetlenül ezután a vállalat nemzetközi vezetője lett. Egy működő integritási rendszer ezt nem hagyná pusztán politikai ízlés kérdésének. Kötelező várakozási idővel, független ellenőrzéssel és teljes nyilvánossággal eleve megelőzné.