Kijev kettős szorításban: tüntetések és légi csapások

Súlyos humanitárius és belpolitikai kihívásokkal kell szembenéznie Ukrajnának. Az ENSZ Genfben közzétett legfrissebb adatai szerint az idei év első felében meredeken emelkedett a háborús konfliktus civil áldozatainak száma. A világszervezet ukrajnai emberi jogi megfigyelő missziója (HRMMU) ebben az időszakban 1396 lakos halálát és 7978 ember sérülését dokumentálta. A misszió vezetője, Danielle Bell kiemelte, hogy ez a mutató 37 százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest, ami a lakott területeket ért tüzérségi és légi támadások drasztikus sűrűsödésére utal.

A világszervezet emberi jogi hivatala határozottan elítélte az elmúlt időszakban végrehajtott csapásokat, amelyek mind ukrán, mind orosz területen számos békés lakos életét követelték. Thameen Al-Kheetan, az ENSZ Emberi Jogi Hivatalának szóvivője aláhúzta, hogy a nemzetközi humanitárius jog értelmében a polgári lakosság és a civil infrastruktúra szigorú védelem alatt áll. Ennek megfelelően minden olyan szándékos támadás, amely közvetlenül ezen célpontok ellen irányul, háborús bűncselekménynek minősül. Bár Moszkva továbbra is tagadja, hogy szándékosan célozna lakossági létesítményeket, az utóbbi időben az orosz haderő minden korábbinál intenzívebb rakéta- és dróntámadásokkal árasztotta el az ukrán nagyvárosokat.

Ezzel párhuzamosan a kijevi vezetés is fokozta a csapások mérését oroszországi célpontokra. Az ukrán kormányzat ezt a lépést válasznak tekinti a több mint négy esztendeje tartó folyamatos légitámadásokra, s a hadműveletek során elsősorban az orosz energetikai infrastruktúrára, finomítókra és logisztikai csomópontokra összpontosít. A két fél közötti kölcsönös támadások így egyre mélyebb pusztítást hagynak maguk után, miközben a szárazföldi frontvonalak stagnálása mellett az infrastruktúra rombolása válik a szembenálló felek elsődleges eszközévé.

A frontvonalak mentén és a városokban zajló katonai eseményekkel egy időben súlyos belpolitikai válság bontakozott ki Kijevben. Volodimir Zelenszkij elnök döntése, amellyel felmentette tisztségéből Myhajlo Fedorov védelmi minisztert, komoly elégedetlenségi hullámot indított el az országban. Kijevben és több nagyvárosban ezrek vonultak az utcákra, hogy tiltakozzanak a miniszter távozása ellen. A demonstrálók közül sokan a modernizáció és a hatékony reformok garanciáját látták Fedorovban, aki elnöksége alatt kulcsszerepet játszott a drónhadviselés technológiai innovációiban, valamint a katonai beszerzések átláthatóbbá tételében és a korrupció visszaszorításában.

A tiltakozások élébe hamar bekerült a fegyveres erők főparancsnoka, Olekszandr Szirszkij személye is. A kritikusok a szemére vetik, hogy a régi katonai iskola képviselőjeként akadályozza a korszerűsítést, és háttérbe szorítja a rugalmas, technológiaorientált hadi megközelítéseket. A feszültség olyan szintre hágott, hogy a tüntetők már a főparancsnok azonnali lemondását követelik, és határozott ultimátumot intéztek az ország vezetéséhez: amennyiben Szirszkijt nem váltják le péntekig, a megmozdulásokat az egész országra kiterjesztik és eszkalálják.

Az Elnöki Hivatal gőzerővel dolgozik a helyzet tisztázásán és a kedélyek csillapításán. A kijevi kormányzat közölte, hogy gyors megoldáson fáradoznak, amelyet a közeli napokban szándékoznak a nyilvánosság elé tárni. A helyzet ugyanakkor rendkívül összetett, hiszen az elnök olyan politikai csapdába került, ahonnan nehéz veszteségek nélkül kilépni. Olekszij Haran politológus értékelése szerint bár Szirszkij tevékenységét sok bírálat éri, tagadhatatlan, hogy olyan hatalmas harctéri és parancsnoki tapasztalattal rendelkező tábornokról van szó, akinek a tudását és stratégiáját jelenleg kevesen tudnák pótolni a fegyveres erők kötelékében. Az elemző úgy véli, a lemondására irányuló lakossági nyomás túllépte a szakmai észszerűség határait, hiszen a civil társadalom tagjai nem rendelkeznek a katonai döntések megítéléséhez szükséges stratégiai rálátással.

A belpolitikai károk mindazonáltal már most számottevőek. Elemzők rámutatnak, hogy Zelenszkij elnök saját bázisának egy részében is elveszítette a feltétlen bizalmat, mivel a védelmi miniszter elmozdítására nem adott kielégítő, világos szakmai indoklást. Ihor Rejterovytsch politikai szakértő kiemelte, hogy az elnöki döntések megítélése a társadalom szemében alapvetően megváltozott, és mostantól egyetlen intézkedést sem fogad el feltétel nélkül a nyilvánosság. Ebben a helyzetben a legfőbb feladat a folyamat által okozott politikai és védelmi veszteségek minimálisra csökkentése.

Közben maga Olekszandr Szirszkij is lépéseket tett a feszültség enyhítésére. A katonai szaklapban, a Militarnyjban megjelent írásában nyilvánosan elnézést kért a volt védelmi minisztertől, kijelentve, hogy amennyiben megsértette vagy megbántotta volna Fedorovot, azt mélyen sajnálja. A főparancsnok igyekezett hangsúlyozni, hogy a szakmai kérdésekben felmerülő véleménykülönbségek teljesen természetesek a katonai vezetésben, és az álláspontok eltérése nem jelent személyes ellenségeskedést. Ez a békülékeny gesztus jól mutatja, hogy a katonai felsővezetés tisztában van a helyzet veszélyességével.

A találgatások ennek ellenére nem csillapodnak a fegyveres erők élén várható esetleges személycserékről. A szakértők szerint a posztra a legesélyesebb jelölt Mychajlo Drapatyj, az ukrán egyesített erők jelenlegi parancsnoka. Oleksandr Kraiev politikai elemző hangsúlyozta, hogy Drapatyj legnagyobb előnye a többi lehetséges jelölttel szemben a visszafogottsága. Nem szerepel folyamatosan a közösségi médiában, kerülje a szereplést, és csendben, de magas szakmai színvonalon végzi a munkáját.

Drapatyj a közelmúltban maga is nyilvánosan méltatta a leváltott védelmi miniszter munkáját, kiemelve, hogy Fedorov hivatali ideje alatt a tárca a fegyveres erők megbízható és hatékony partnerévé vált, amely képes volt átvinni a szükséges reformokat a bürokratikus rendszer ellenállása dacára is. Az ő kinevezése így olyan kompromisszumot jelenthetne, amely képes megnyugtatni a tiltakozókat, megőrizni a reformok lendületét, és egyúttal fenntartani a fegyveres erők működési stabilitását ezen a rendkívül kritikus szakaszon.