Statisztákkal töltötték meg a török ellenzéki gyűlést

Súlyos botrány rázta meg a török ellenzéki oldalt, miután az isztambuli ügyészség eljárást indított a Köztársasági Néppárt egyik kiemelt rendezvénye miatt. A török fővárosban és Isztambulban zajló politikai csatározások újabb fejezeteként azzal vádolják a formációt, hogy fizetett statisztákkal töltötte meg a szombati tagfelvételi ünnepségnek otthont adó csarnokot. A feltételezések szerint a szervezők castingügynökségeken keresztül verbuváltak embereket, hogy a rendezvény a nyilvánosság előtt a tömeges támogatottság látszatát keltse. Az ügy kirobbanása egybeesik a Mustafa Kemal Atatürk által alapított párt történetének egyik legsúlyosabb belső szakadásával, amelynek során a tagság és a parlamenti frakció jelentős része elhagyta a szervezetet.

Az eset hátterében a Birgün című baloldali, kormánykritikus napilap tényfeltáró riportja áll. A lap egyik újságírója maga is jelentkezett az egyik isztambuli ügynökségnél, így személyesen vett részt az eseményen. A beszámoló szerint több száz embert díjaztak személyenként mintegy 950 lírával, ami körülbelül 17,60 eurónak felel meg, hogy kitöltsék a teremben lévő üres székeket. A toborzott csoportban nyugdíjasok, munkanélküliek, állás nélküli tanárok és migránsok egyaránt jelen voltak, ám a megjelentek közül senki sem rendelkezett tényleges párttagsággal. A résztvevőket a délelőtti órákban egy bevásárlóközpont előtt gyűjtötték össze, majd hozzávetőleg húsz autóbusszal szállították őket a rendezvény helyszínére.

A csarnokba érkezést követően a statisztáknak külön megjelölték, hogy milyen jelszavakat kell skandálniuk a felszólalások alatt. A tudósítás alapján a jelszavakat a kezdés előtt külön be is gyakoroltatták a jelenlévőkkel. A szervezők olyan rigmusok hangoztatását kérték, mint a „Kılıçdaroğlu, a nép reménye”, vagy a „Jog, törvény, igazságosság”. A jelenlévőket arra is utasították, hogy meghatározott pillanatokban közösen tapsoljanak, fütyüljenek, valamint a kezükbe adott pártzászlókat és török nemzeti lobogókat lendítsék a magasba. A három órán át tartó esemény ideje alatt a statiszták számára megtiltották a helyük elhagyását, így a mosdók használatát is korlátozták a szervezők.

Az isztambuli ügyészség vasárnap hivatalos közleményben tudatta, hogy büntetőeljárást indít az ügy tisztázására. A hatóságok nemcsak a statiszták alkalmazásának körülményeit vizsgálják, hanem a megjelent sajtóbeszámolókat is górcső alá veszik. A feljelentést a feltételezések szerint Gürsel Tekin, a párt isztambuli területi szervezetének elnöke kezdeményezte, akit a bíróság helyezett tisztségébe. A politikus sajtótájékoztatóján határozottan visszautasította a vádakat, és az ellenzék elleni összeesküvésnek nevezte a cikkben megfogalmazott állításokat. Érvelése szerint több száz résztvevő esetén a szervezők képtelenek egyenként ellenőrizni, hogy minden megjelent tagja-e a pártnak.

A területi elnök éles támadást intézett a Birgün és a cikk szerzője ellen. A cég és a pártvezetés „rágalmazás”, „becsületértés”, valamint „félrevezető információk nyilvános terjesztése” miatt tett feljelentést a lap ellen. A újság vezetősége válaszul jelezte, hogy minden jogi eszközt igénybe vesz a szerkesztőséget ért vádak ellen. A török újságíró-szervezetek és szakszervezetek kiálltak a riporter és a független sajtótermék mellett, hangsúlyozva a tényfeltáró munka fontosságát. Vasárnap késő este az érintett castingügynökség elismerte, hogy juttatott el embereket a helyszínre, ám állításuk szerint az érintettek önkéntesen, szimpátiából vettek részt az eseményen, és a cég nem kapott pénzt a párt központi vagy területi szervezetétől.

A statiszták körüli vita egy rendkívül törékeny politikai időszakban érte a szociáldemokrata alakulatot, amely az utóbbi időben teljesen átrendeződött. Pénteken a párt bíróság által elmozdított korábbi elnöke, Özgür Özel hivatalosan is kilépett a szervezetből, és bejelentette új politikai formációja, a Yeni Parti (Új Párt) megalakítását. A lépéshez a török nemzetgyűlésben ülő frakcióból 91 képviselő csatlakozott. Özgür Özelt a hétvégén egyhangúlag választották meg az új párt elnökévé. Hétfőn további 265 korábbi parlamenti képviselő tudatta, hogy belép az új szervezetbe, ami jelzi a szakadás mélységét.

A szervezeti széthullás mértékét mutatja, hogy Özel különválási szándékának bejelentése óta a becslések szerint mintegy 400 ezer tag lépett ki a Köztársasági Néppártból. Ez a teljes, 1,9 milliós tagság csaknem 20 százalékát jelenti. A belső feszültségek gyökere oda nyúlik vissza, hogy a bíróság májusban semmisnek nyilvánította a 2023-as tisztújító kongresszust és Özgür Özel elnökké választását. A testület döntése nyomán a korábbi elnököt, Kemal Kılıçdaroğlut ültették vissza a párt élére, ami az alakulat kettészakadásához vezetett.

Kılıçdaroğlu a szombati isztambuli tagfelvételi ünnepségen tartott beszédében kemény hangot ütött meg a pártot elhagyó csoportokkal szemben. Kijelentette, hogy a szervezetet meg kell tisztítani a nemkívánatos elemektől, és ez a folyamat szerencsére nagyrészt már végbe is ment. A visszatért pártelnök hangoztatta, hogy a szervezetben nincs helyük olyan politikusoknak, akik lopnak és sikkasztanak, nyíltan elítélve a kilépett képviselőket. Pénteken, közvetlenül Özel távozása után a pártszervezet még azt közölte, hogy a tagjelöltek rendkívül nagy száma miatt kellett nagyobb csarnokba áthelyezni a szombati rendezvényt, ami a későbbi statiszta-vádak fényében különös megvilágításba helyezi a hivatalos kommunikációt.

A török belpolitikai életben az ellenzék szétesése jelentős előnyt biztosít a kormánypárt számára. Az Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) és Recep Tayyip Erdoğan elnök éles bírálattal illeti az ellenzéki térfélben zajló eseményeket, a stabilitás hiányaként értékelve a belső harcokat. A török választók számára a Köztársasági Néppárt hagyományosan a szekuláris államrend fő garanciáját jelentette, ám a bírósági beavatkozások, a korrupciós vádak és az új párt gomba módra történő megerősödése aláássák az ellenzéki szavazók bizalmát.

A sajtó szabadsága körüli viták szintén felerősödtek a Birgün elleni hatósági és pártpolitikai fellépés nyomán. Törökországban a független újságírók rendszeres bírósági eljárásokkal és letartóztatásokkal szembesülnek, így az isztambuli eseményeket feltáró riporter elleni jogi lépések széles körű nemzetközi tiltakozást váltottak ki. A médiaszervezetek rámutatnak, hogy a politikai pártok átláthatóságának biztosítása a demokratikus működés alapfeltétele, a kellemetlen tényeket feltáró újságírók elleni retorziók pedig sértegetik a tájékozódáshoz való jogot.

Az ügyészségi vizsgálat kimenetele alapvetően befolyásolhatja a Köztársasági Néppárt jogi és politikai jövőjét. Ha a hatóságok megállapítják a pénzügyi visszaéléseket vagy a félrevezető kommunikáció tényét, az újabb szankciókat vonhat maga után a pártvezetéssel szemben. Ezzel párhuzamosan az Özgür Özel által vezetett Yeni Parti rohamléptekkel építi ki országos hálózatát, kihasználva a csalódott ellenzéki szavazók elvándorlását. A török ellenzék belső átalakulása így a következő hónapokban is meghatározó tényezője marad az ország belpolitikájának.