Történelmi aszály bénítja a folyami hajózást Eszéknél

Horvátországban is súlyos károkat okoz az aszály. Az idei nyár folyamán a Dráva folyó eszéki szakaszán valaha mért legalacsonyabb vízállást regisztrálták a hidrológiai hatóságok, amikor a vízszintmérő műszerek minusz 186 centiméteres értéket mutattak. A helyi lakosok és a folyón évtizedek óta horgászó helybéliek beszámolói szerint a meder annyira kiszáradt, hogy a meder jelentős részén száraz lábbal lehet átkelni a mederfenék felszínre került zátonyain. A drasztikus apadás következtében a folyómederből korábban soha nem látott tárgyak, elhagyott vízvezetékek, háborús lőszermaradványok és régi hajóroncsok kerültek a felszínre. A rendkívüli aszályos időszak teljesen megváltoztatta a környezetet és leállította a menetrend szerinti vízi közlekedést.

Az Eszéki Kikötői Igazgatóság tájékoztatása alapján a Dráván a nagyobb merülésű járművek közlekedése teljes mértékben lehetetlenné vált. A turistákat szállító kabinos szállodahajók nem tudnak kikötni az eszéki kikötőben, és a teherhajók áruátrakási műveletei is szünetelnek. A helyzet súlyosságát jelzi, hogy a város két partja között közlekedő hagyományos komp forgalmát is felfüggesztették a hatóságok, mivel a sekély vízben a kompbiztonságos működtetése nem garantálható. A kisgépjárművek és sporthajók tulajdonosai is komoly akadályokba ütköznek, a kikötői stégekhez való hozzáférés szinte teljesen megszakadt a mederben kialakult kiterjedt homokpadok miatt.

A dunai és drávai folyami turizmusban érdekelt utazási ügynökségek kénytelenek voltak átszervezni a teljes logisztikai láncot. A nemzetközi szállodahajók a drávai torkolat helyett a Duna menti kikötőkben, elsősorban Vukovár és Ilok kikötőiben teszik partra az utasokat. Azok a turisták, akik eredetileg vízi úton érkeztek volna Eszékre vagy a felsőbb dunai szakaszokra, kénytelenek távolsági autóbuszokkal megtenni az út szárazföldi részét. A pozsonyi vagy komáromi indulású csoportokat Vukovárnál ültetik át a hajókra, míg a délről érkező hajók utasai szárazföldi járművekkel folytatják útjukat Észak-Európa felé, ami jelentős pluszköltséget és időveszteséget jelent a szolgáltatóknak.

A hidrológiai adatok alapján a szomszédos Dunán sem lényegesen kedvezőbb a helyzet, a batinai mérőállomáson szintén rekordközeli, mínusz 110 centiméteres értékeket rögzítettek. A horvátországi szakaszokon végrehajtott medertisztítási és kotrási munkálatoknak köszönhetően a dunai kikötők még korlátozott kapacitással képesek fogadni a járműveket, míg a magyarországi és szerbiai szakaszon több ponton teljesen zátonyra futottak az úszó pontonok. A Dráva torkolatánál felhalmozódott hatalmas homokzátony megakadályozza, hogy a Duna magasabb vízállása esetén visszaduzzassza a Dráva alsó szakaszát, így a vízi út megnyitására a szakemberek várakozása szerint legkorábban az őszi esőzések beköszöntével kerülhet sor.

A Horvát Vízügyi Igazgatóság szakértői kiemelik, hogy a drávai és dunai vízgyűjtő területeken az elmúlt télen rendkívül kevés hó hullott, és a tavaszi, valamint kora nyári időszakban is elmaradtak a bőséges csapadékot hozó időjárási frontok. Az Ausztria és Szlovénia felől érkező kisebb esőzések csupán átmeneti, néhány centiméteres vízszint-ingadozást eredményeztek, amely nem elegendő a huzamosabb ideje fennálló mederhiány pótlására. A vízügyi hatóságok folyamatos felügyelet alatt tartják a vízmércéket és a sodratvonal alakulását, de gyors javulásra kizárólag egy tartós, széles kiterjedésű mediterrán ciklon megérkezése esetén lehet számítani, írta a Vecernji List.

A szárazság nemcsak a közlekedést és a turizmust érinti súlyosan, a folyó ökológiai egyensúlyára is negatív hatást gyakorol. A horgászok és a halászati szakemberek tapasztalatai szerint a sekélyé vált vízben a halállomány visszahúzódott a mélyebb mederhasadékokba és a Duna főáramába. A víz hőmérsékletének emelkedése és az oxigénszint csökkenése miatt a sekélyebb öblökben lelassult a halak mozgása, miközben a folyóparti növényzet és a vizes élőhelyek védelme is komoly kihívások elé néz. A helyi közösségek számára a folyó kiszáradása rávilágít a szélsőséges klímaváltozás közvetlen gazdasági és környezeti következményeire.

A drávai vízszintcsökkenés következtében a regionális teherfuvarozás is súlyos veszteségeket szenved el, mivel a szlavóniai mezőgazdasági termények és ipari alapanyagok vízi úton történő szállítása teljesen leállt. A kikötői terminálok forgalma a korábbi évek töredékére zuhant vissza, a logisztikai vállalatok pedig kénytelenek a lényegesen drágább vasúti és közúti fuvarozási kapacitásokat igénybe venni. A folyami infrastruktúra fenntartói szerint a meder rendszeres karbantartása és a műszaki beavatkozások elengedhetetlenek a jövőbeli hasonló válsághelyzetek kezeléséhez, ám a tartós csapadékhiány ellen a mérnöki megoldások is korlátozott hatékonyságúak.

A jelenlegi helyzet rávilágít arra, hogy a délkelet-európai folyami folyosók sérülékenysége közvetlen kihatással van a regionális gazdaság egészére. Az aszályos időszakok gyakoriságának növekedése a vízi közlekedési stratégiák átfogó újragondolását teszi szükségessé. A szlavóniai régióban a turisztikai és logisztikai szektor szereplői egyaránt abban bíznak, hogy a felvízi vízgyűjtőkön bekövetkező időjárási fordulat mielőbb helyreállítja a Dráva hajózhatóságát, biztosítva a normális gazdasági működés visszatérését.

A vízügyi hatóságok és a helyi önkormányzatok hosszabb távú fejlesztési tervben vizsgálják a meder mélyítésének és a hajóút korrekciójának lehetőségeit. A szélsőséges vízszintingadozások ugyanis az elkövetkező években is visszatérő problémát jelentenek majd a Dráva és a Duna mentén. A szakértők hangsúlyozzák, hogy a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás és a fenntartható vízgazdálkodás kiemelt prioritást kell élvezzen a regionális infrastruktúra megőrzése érdekében.