Kánikula és aszály: Magyarország kemencévé válik

Magyarország péntek reggelre a mostani hőhullám legterhelőbb szakaszába ért. Az országos tisztifőorvos által elrendelt harmadfokú hőségriasztás augusztus 4-én, kedden éjfélig van érvényben, a meteorológiai előrejelzések alapján azonban akkor sem biztos a gyors és tartós felfrissülés. Budapesten, Szegeden, Debrecenben és Pécsen a következő napokban többnyire 37–40 Celsius-fokos maximumok várhatók, sok helyen az éjszakai hőmérséklet is 20 fok fölött marad. A péntek reggeli tíznapos prognózisok érdemibb lehűlést csak a jövő hét végére jeleznek, ennyire távoli időpontban viszont még nagy a bizonytalanság. A lakosságnak ezért legalább egy újabb hét tartós hőterhelésére érdemes berendezkednie.

A forróság egy súlyos, hónapok óta épülő csapadékhiányra érkezett. A HungaroMet szerint az öntözetlen kapásnövények állapota sok térségben nagyon gyenge, a vegetáció helyenként rosszabb képet mutat, mint 2022 nyarán, amelyet történelmi aszályévként tartanak számon. A következő napok száraz, forró időjárása fokozza a légköri aszályt: a növények a talajból is nehezebben vesznek fel vizet, közben a levelekből gyorsabban párolog el a nedvesség. A kukorica, a napraforgó, a gyümölcsösök és a legelők újabb termésveszteséget szenvedhetnek, a kiszáradó növényzet növeli a szabadtéri tüzek veszélyét, a folyók és tavak alacsony vízállása pedig az öntözéstől az energiatermelésig egyre több ágazatot érint.

A hőhullám egészségi veszélyei komolyak. A szervezetnek éjszaka kellene visszahűlnie és pihennie, ám a sűrűn beépített városrészekben a falak, utak és tetők órákon át sugározzák vissza a nappal elnyelt hőt. Ha a lakás hajnalra sem hűl le, a szív- és érrendszer folyamatos terhelés alatt marad. Különösen veszélyeztetettek az idősek, a csecsemők és kisgyermekek, a várandósok, a szív-, tüdő-, vese- vagy cukorbetegséggel élők, a mozgásukban korlátozott emberek, az egyedül élők, a hajléktalanok, valamint azok, akik szabadban vagy forró üzemben dolgoznak.

A legfontosabb szabály a rendszeres folyadékpótlás. Nem kell megvárni a szomjúságot: érdemes óránként többször, kisebb mennyiséget inni, és induláskor mindig vizet vinni magunkkal. A világos színű vizelet általában megfelelő folyadékellátottságra utal, a sötét vizelet, a száraz száj, a fejfájás és a szokatlan fáradtság már kiszáradást jelezhet. A víz mellett levesek, lédús zöldségek és gyümölcsök is segítenek, erős izzadásnál az elvesztett sók pótlására is figyelni kell. Az alkoholt, az energiaitalokat és a nagy mennyiségű koffeint célszerű kerülni. Akinek szív- vagy vesebetegség miatt korlátozták a napi folyadékbevitelét, kérjen személyre szabott tanácsot kezelőorvosától; számára a túl sok ivás is kockázatos lehet.

A lakást reggel, még a külső levegő felmelegedése előtt kell átszellőztetni, utána az ablakokat, redőnyöket és sötétítőket célszerű bezárni. A napsütötte külső árnyékolás sokkal hatékonyabb, mint a függöny önmagában. Este és hajnalban akkor érdemes kereszthuzatot csinálni, amikor odakint valóban hűvösebb van. A sütő, a szárítógép, a nagy teljesítményű számítógép és más hőt termelő készülékek használatát a hűvösebb órákra lehet áttenni. Akinek a lakása tartósan 30 fok fölé melegszik, töltsön naponta néhány órát klimatizált közösségi helyen, könyvtárban, bevásárlóközpontban vagy önkormányzati hűsölőpontban, ha a település ilyet megnyitott.

A légkondicionálót érdemes takarékosan, mégis következetesen használni. A 25–27 Celsius-fok közötti beállítás a legtöbb ember számára elegendő, különösen ventilátorral együtt, és kisebb terhet ró az elektromos hálózatra, mint a 20–22 fokos hűtés. A hideg légáram ne közvetlenül az emberre irányuljon, a szűrőket tisztán kell tartani. A ventilátor önmagában nagyon forró helyiségben már nem hűti le a levegőt, csupán mozgatja; ilyenkor nedves törölközővel, hűvös zuhannyal, vízpermettel együtt használható, vagy át kell menni hűvösebb helyre. A tarkó, az alkar és a lábszár hűtése gyors megkönnyebbülést adhat.

A szabadban a déli és kora délutáni órák a legveszélyesebbek. A bevásárlást, sportot, kerti munkát és hosszabb utazást lehetőleg reggelre vagy estére kell időzíteni. Világos, laza ruházat, széles karimájú kalap, UV-szűrős napszemüveg és magas faktorszámú napvédő krém szükséges, a krémet izzadás és fürdés után újra fel kell vinni. A felhevült aszfalt a kutyák mancsát is megégetheti; ha a kézfejünket néhány másodpercig sem tudjuk rajta tartani, az állatot se sétáltassuk rajta. Gyermeket, idős embert vagy háziállatot egyetlen percre sem szabad álló autóban hagyni, még lehúzott ablak mellett sem.

A hőkimerülés figyelmeztető jele lehet az erős izzadás, a gyengeség, szédülés, fejfájás, hányinger, izomgörcs és ájulásközeli állapot. Az érintettet hűvös helyre kell vinni, meg kell lazítani a ruháját, le kell fektetni, és ha teljesen éber, kis kortyokban folyadékot lehet adni neki. Zavartság, tántorgás, görcsroham, eszméletvesztés, forró bőr vagy nagyon magas testhőmérséklet hőgutára utalhat. Ilyenkor azonnal a 112-t kell hívni, meg kell kezdeni a test hűtését, és zavart vagy eszméletlen embernek tilos inni adni. A lázcsillapító nem kezeli a hőgutát, sőt árthat is.

A gyógyszereket szedőknek különösen körültekintőnek kell lenniük. A vízhajtók, egyes vérnyomáscsökkentők, antihisztaminok és pszichiátriai készítmények befolyásolhatják az izzadást, a keringést vagy a sóháztartást. Senki ne hagyja abba és ne módosítsa önállóan a gyógyszerét, inkább kérdezze meg az orvost vagy a gyógyszerészt, szükséges-e extra ellenőrzés. A készítmények tárolási előírását is meg kell nézni: sok gyógyszer minőségét ronthatja a 25 fok fölötti tartós hőmérséklet, az inzulin és több más érzékeny szer különleges tárolást igényel.

A munkahelyeken a hőség munkavédelmi kockázat, nem kényelmi kérdés. A magyar szabályok szerint a melegnek minősülő munkahelyeken igény szerint, legalább félóránként védőitalt, továbbá óránként legalább 5, legfeljebb 10 perces pihenőidőt kell biztosítani. A gyakorlatban ez árnyékos vagy hűtött pihenőhelyet, gyakoribb rövid szüneteket, könnyített ruházatot, a fizikai terhelés csökkentését, a dolgozók váltását és a legnehezebb feladatok hűvösebb napszakra helyezését jelenti. A vezetőnek figyelnie kell arra is, hogy az új dolgozók és a hosszabb kihagyás után visszatérők fokozatosan szokjanak hozzá a hőterheléshez.

Az otthoni munkavégzés sok irodai dolgozónál jó eszköz lehet, általános elrendelése azonban aligha járható út. Akkor csökkenti az egészségi kockázatot, ha az otthon hűvösebb a munkahelynél, a dolgozó elkerülheti a hosszú, forró ingázást, és rendelkezik biztonságos munkakörnyezettel. Rosszabb helyzetet teremthet, ha a lakás tetőtéri, árnyékolatlan vagy légkondicionálás nélküli, miközben az iroda megfelelően hűthető. Ilyenkor az otthoni munkavégzés a hűtés költségét és a kockázatot a munkavállalóra tolja. Ésszerűbb a választható home office, a veszélyeztetett dolgozók elsőbbsége, a korábbi munkakezdés, a rövidebb jelenléti idő és egy hűtött iroda nyitva tartása azoknak, akik otthon nem tudnak biztonságosan dolgozni.

A külföldi tapasztalatok is a rugalmas megoldások mellett szólnak. Franciaországban a munkáltatóknak előre fel kell mérniük a hőség kockázatát, módosítaniuk kell a munkaidőt és a munkaszervezést, pihenőket, árnyékot, friss vizet és megfelelő szellőzést kell biztosítaniuk. A brit munkavédelmi hatóság a rugalmas kezdést, a hűvösebb napszakokra tett munkát, a lazább öltözködést, a napos munkaállomások áthelyezését és a gyakoribb szüneteket ajánlja. Ezekből az következik, hogy az otthoni munkavégzés egy szélesebb hőségterv részeként hasznos, önmagában nem helyettesíti a munkahely lehűtését és a dolgozók védelmét.

Az építkezéseken, mezőgazdaságban, útfenntartásban, futárszolgálatoknál és más szabadtéri munkáknál a home office eleve nem alkalmazható. Itt a műszakokat lehetőség szerint hajnalra és estére kell áttenni, a déli órákban pedig le kell állítani vagy erősen vissza kell fogni a legmegterhelőbb feladatokat. Szükség van árnyékos pihenőre, folyamatosan elérhető hűvös ivóvízre, könnyebb munkaszakaszokra, páros munkavégzésre és a tünetek felismerésének oktatására. A védősisakot, láthatósági mellényt vagy más kötelező védőfelszerelést a hőség miatt sem szabad elhagyni; ilyenkor a munkaritmust és a technológiát kell úgy megváltoztatni, hogy a felszerelés viselhető maradjon.

A települések feladata sem merül ki a vízosztásban. Közzé kell tenni a hűsölőhelyek, ivókutak és párakapuk pontos térképét, hosszabb nyitvatartást lehet adni a könyvtáraknak és közösségi házaknak, árnyékolni kell a megállókat, és segíteni kell azokat, akik egyedül nem tudnak hűvös helyre jutni. A szociális szolgálatoknak, háziorvosoknak, közös képviselőknek és önkénteseknek érdemes rendszeresen ellenőrizniük az idős, beteg és magányos embereket. Egy rövid telefon vagy bevásárlás megszervezése életet menthet, mert az idős ember gyakran későn érzi meg a szomjúságot és a túlmelegedést.

Az aszály idején minden településen követni kell a helyi vízszolgáltató és az önkormányzat korlátozásait. Kertet hajnalban, közvetlenül a növény tövénél érdemes öntözni, a talajt mulccsal lehet védeni a gyors párolgástól. A gyep napi locsolása, az autómosás és a medencetöltés halasztható, ha a vízkészlet szűkös. Tilos száraz növényzet közelében tüzet gyújtani vagy parázsló csikket eldobni, indulás előtt ellenőrizni kell az aktuális tűzgyújtási tilalmat. Az autót sem tanácsos magas, kiszáradt fűre állítani, mert a forró kipufogórendszer tüzet okozhat.

A hőség az élelmiszer-biztonságot is rontja. A romlandó ételt vásárlás után gyorsan hűtőbe kell tenni, a hidegláncot hűtőtáskával lehet védeni, és a kész ételeket nem szabad órákig a konyhapulton vagy az autóban hagyni. Áramszünet esetén a hűtő ajtaját zárva kell tartani, hogy minél tovább megőrizze a hideget. A légkondicionáló, a hűtőszekrény és más nagy fogyasztók használatát érdemes tudatosan összehangolni: a lakás előhűtése, az árnyékolás és a mosás nappali időzítése csökkentheti az esti áramcsúcsot.

A következő napokban a legjobb védekezés a napi rutin tudatos átszervezése. Reggel kell szellőztetni, bevásárolni és mozogni, napközben árnyékolni és pihenni, este pedig ismét hűteni a lakást. Minden családban legyen terv arra, ki ellenőrzi az idős hozzátartozót, ki viszi el a gyógyszert, hol található a legközelebbi hűvös közösségi tér, és kit kell hívni rosszullét esetén. A hőhullám végét egyelőre nem lehet biztos naphoz kötni, ezért néhány napos rögtönzés helyett tartós alkalmazkodásra van szükség.