Fogynak az amerikai rakéták a közel-keleti harcokban
Öt hónapja tartó légicsapások és védelmi műveletek következtében kritikus mértékben megcsappantak az Egyesült Államok legkorszerűbb légvédelmi Készletei, miközben Washington új hadiipari megoldásokat keres.
Amikor Donald Trump az Irán elleni katonai akciókról nyilatkozik, előszeretettel emeli ki, hogy a fegyveres összecsapások időtartama messze elmarad az amerikai közvélemény által élesen bírált korábbi vietnami vagy afganisztáni bevetésekétől. A Közel-Keleten öt hónapja zajló folyamatos összecsapások és védelmi műveletek azonban rendkívüli mértékben megterhelték az Egyesült Államok fegyverraktárait. Dan Caine vezérkari főnök már a katonai konfliktus kirobbanása előtt nyomatékosan figyelmeztette a Fehér Házat arra a kockázatra, hogy egy elhúzódó összecsapás esetén a légvédelmi lőszerek és elfogórakéták készletei gyorsan kimerülhetnek.
Ezeket a komoly aggodalmakat támasztja alá a Center for Strategic and International Studies (CSIS) legfrissebb elemzése. A mértékadó washingtoni kutatóintézet adatai szerint a konfliktus előtt rendelkezésre álló mintegy 2300 Patriot elfogórakétának július végére mindössze alig több mint egyharmada maradt meg az amerikai raktárakban. Ezzel párhuzamosan az Egyesült Államok a legfejlettebb THAAD elfogórakéta-készletének mintegy felét kilőtte a közel-keleti műveletek során, így jelenleg megközelítőleg 250 darab áll rendelkezésre ebből a kritikus fegyvertípusból. A nyilvánosan hozzáférhető kongresszusi költségvetési adatokon alapuló becslések szerint a légvédelmi lőszerek elhasználása az „Operation Fury” elnevezésű hadművelet első fázisában volt a legmagasabb, amikor az amerikai erőknek az Irán felől érkező kiterjedt légi támadásokat kellett elhárítaniuk. Noha a sikertelen fegyverszüneti kísérletek óta az amerikai támaszpontok elleni közvetlen csapások intenzitása mérséklődött, minden egyes válaszcsapás és védelmi reakció tovább apasztja a meglévő tartalékokat.
Az amerikai kormányzat a nyilvánosság előtt igyekszik elbagatellizálni a hadiipari kapacitáshiányt. Donald Trump nemrégiben egy bejelentett, majd törölt átfogó légi csapásra hivatkozva kijelentette, hogy a katonai akció elhalasztása kizárólag a Teheránnal folytatott diplomáciai tárgyalásoknak köszönhető. Pete Hegseth védelmi miniszter a maga határozott stílusában arról biztosította a közvéleményt, hogy a fegyveres erők felkészültsége a második világháború óta nem látott szinten áll. Ugyanakkor maga Hegseth volt az, aki egy májusi kongresszusi meghallgatáson elismerte: a megcsappant amerikai lőszerkészletek teljes feltöltése fegyvertípustól függően hónapokba vagy évekbe telik. A CSIS szakértői úgy kalkulálnak, hogy legalább három esztendőre lesz szükség ahhoz, hogy a Patriot és THAAD rakéták mennyisége elérje a háború előtti szintet.
A Pentagon hivatalos adatai szerint a katonai műveletek közvetlen költségei július elejére meghaladták a 37 milliárd dollárt. Hegseth védelmi miniszternek addig nem sikerült megszereznie a szükséges politikai támogatást a törvényhozásban a védelmi tárca gyors pénzügyi kisegítéséhez. A Képviselőház ugyan elfogadott egy 95 milliárd dolláros átfogó költségvetési csomagot – amelyből több mint 70 milliárd dollár illetné meg a Pentagont és a hírszerzési szervezeteket –, a republikánus többségű Szenátusban a szavazás kimenetele továbbra is bizonytalan. A katonai bevetések társadalmi elutasítottsága magas: a Quinnipiac Egyetem felmérése szerint a megkérdezettek 60 százaléka ellazítja a hadi cselekményeket, és csupán egyharmaduk támogatja azokat. Ez a mutató komoly fejtörést okoz a törvényhozóknak a három hónap múlva esedékes félidős kongresszusi választások előtt.
Kérdéses, hogy a pénzügyi mentőcsomagot Donald Trump aláírhatja-e a Kongresszus nyári szünete előtt, mivel a szenátorok hosszabb időre elhagyják Washingtont. Egy ettől független rendkívüli finanszírozási javaslat 18 milliárd dollárt irányoz elő kifejezetten a Patriot, THAAD és Tomahawk rakéták újragyártására. A CSIS becslése szerint ez az összeg nagyjából 1100 Patriot és csaknem 500 THAAD rakéta beszerzésére lenne elegendő, ám ezen indítvány elfogadása is várat magára a törvényhozásban.
A készlethiány miatti szorult helyzetet jelzi, hogy Hegseth védelmi miniszter június végén szokatlan lépésre szánta el magát: zárt ajtók mögötti megbeszélésre hívta össze a vezető amerikai védelmi-technológiai vállalatok képviselőit. A találkozón a tárcavezető közvetlen segítséget kért a hadiipari szereplőktől a fegyverarzenál felpörgetése és feltöltése érdekében. Ez a megközelítés gyökeres fordulatot mutat az amerikai védelmi stratégiában. A nehézkesen működő, milliárdos óriáskonszernek kizárólagos foglalkoztatása helyett a Pentagon egyre inkább a rugalmasabb, innovatív megoldások felé nyit.
A Silicon Valley technológiai start-up vállalkozásaival való együttműködés a Trump-adminisztráció hadiipari törekvéseinek szerves részévé vált. A védelmi minisztériumi egyeztetésen olyan vállalatok vettek részt, mint az autonóm fegyverrendszereket fejlesztő Anduril, a cirkálórakéták gyártására szakosodott CoAspire, vagy a megfizethető hiperszonikus és precíziós irányítású fegyvereket előállító Castelion. A termelési akadályokat firtató kérdésekre a vállalatvezetők döntő többsége a Pentagon túlbürokratizált, lassú beszerzési eljárásait nevezte meg fő problémaként. Ezenfelül az új technológiai cégek számára nehézséget jelent a drága fejlesztések és a sorozatgyártás beindításához szükséges előzetes tőke előteremtése. Így egyelőre bizonytalan, hogy ezek a vállalkozások képesek lesznek-e a megfelelő ütemben növekedni ahhoz, hogy tömegtermelésben szolgálják ki az amerikai hadsereg igényeit.
A fegyverraktárak kiürülése és a hadiipari kapacitások szűkössége felszínre hozta az amerikai védelmi szektor szerkezeti problémáit. Az elhúzódó regionális konfliktusok rávilágítottak arra, hogy a modern precíziós lőszerek utánpótlása nem biztosítható a korábbi logisztikai modellekkel. A Washington előtt álló kihívás így már nem csupán a közel-keleti harci cselekmények katonai menedzselése, hanem a teljes hazai hadiipari alapinfrastruktúra gyorsított léptékű átalakítása és finanszírozása.