Heltaitól Brechtig: kulturális évfordulók hete

Augusztus 2. teljes hete ritka sűrűséggel hoz egymás mellé magyar és nemzetközi kulturális évfordulókat. A naptárban olyan alkotók neve találkozik, akik egészen különböző műfajokat formáltak át: Heltai Jenő a pesti irodalmi és színházi életet, Bertolt Brecht a modern színpadot, H. G. Wells a tudományos-fantasztikus irodalmat, Alfred Hitchcock a filmet, Lugosi Béla pedig a horror egyik legmaradandóbb figuráját. Több kerek jubileum is erre a hétre esik, mellettük olyan ma is aktív művészek születésnapja következik, akiknek pályája már önálló fejezet a kortárs kultúrában.

Augusztus 10-én Antonio Banderas tölti be 66. életévét. A málagai születésű színész a nyolcvanas években Pedro Almodóvar filmjeiben vált ismertté, majd azon kevés spanyol színészek egyikeként futott be valódi hollywoodi karriert, akik erős akcentusukat és európai karakterüket sem próbálták eltüntetni. A Philadelphia, a Desperado és A Zorro álarca után a fiatalabb közönség már a Csizmás, a kandúr hangjaként ismeri; később Almodóvar Fájdalom és dicsőség című filmje pályája egyik legelismertebb alakítását hozta számára.

Augusztus 11-én 155 éve született Heltai Jenő. Költőként, íróként, drámaíróként, újságíróként és színházi emberként is a századforduló és a két világháború közötti Budapest egyik jellegzetes alakja volt. Könnyed, ironikus hangja mögött pontos társadalmi megfigyelés húzódott, versei és kupléi a modern nagyvárosi élet nyelvét vitték be a magyar irodalomba. Színházi munkássága is jelentős: ő írta a János vitéz dalainak szövegét, később a Belvárosi Színház és az Athenaeum körül is meghatározó szerepet vállalt. A második világháború üldöztetéseit bujkálva élte túl; életművét 1957-ben Kossuth-díjjal ismerték el.

Ugyanezen a napon lenne 105 éves Alex Haley amerikai író. Nevét két olyan könyv tette világhírűvé, amelyek az afroamerikai történelem és identitás közbeszédére is erősen hatottak. Malcolm X önéletrajzát hosszú beszélgetések alapján formálta könyvvé, a Gyökerekben pedig saját családja történetén keresztül próbálta rekonstruálni az Afrikából rabszolgaként Amerikába hurcolt ősök sorsát. A mű körüli forrásviták később komoly kérdéseket vetettek fel, kulturális hatása azonban vitathatatlan: az 1977-es televíziós sorozat hatalmas közönséget ért el, és családok millióit ösztönözte saját múltjuk kutatására.

Augusztus 11-én ünnepli 58. születésnapját Bozsik Yvette is. A Kossuth-díjas táncművész és koreográfus a klasszikus balettből indult, majd az új magyar táncszínház egyik legismertebb alkotója lett. Saját társulatával a kilencvenes évektől olyan előadásokat hozott létre, amelyekben a tánc, a színház, a zene és az erős vizualitás egyenrangú elemekké váltak. Munkái a gyerekdaraboktól az operai és prózai rendezésekig terjednek, ezért pályája jól mutatja, mennyire átjárhatóvá váltak a kortárs előadó-művészeti műfajok.

Augusztus 12. különösen erős magyar dátum. Ezen a napon született 1931-ben Czigány György, aki idén lenne 95 éves. A költő, író és zenei szerkesztő áprilisban, 94 éves korában hunyt el, így ez az első születési évforduló nélküle. A nagyközönség számára neve elválaszthatatlan a Kossuth Rádió Ki nyer ma? – Játék és muzsika tíz percben című műsorától, amelyet 1969 és 2007 között vezetett. Közel négy évtizeden át bizonyította, hogy komolyzenéről lehet közérthetően, játékosan és mégis igényesen beszélni. Emellett több tucat verseskötete jelent meg, és hosszú rádiós-televíziós pályája során a magyar zenei élet szinte minden jelentős szereplőjével készített beszélgetést.

Augusztus 12. Thomas Mann halálának 71. évfordulója is. Az 1929-es irodalmi Nobel-díjas német író a Buddenbrook ház, A varázshegy és a Doktor Faustus szerzőjeként a 20. századi európai regény egyik meghatározó alakja. Műveiben a polgári világ rendje, hanyatlása, a művész és a társadalom viszonya, valamint a német történelem válságai újra és újra visszatértek. A nácizmus ellen nyíltan fellépett, emigrációba kényszerült, élete utolsó szakaszát Svájcban töltötte; 1955. augusztus 12-én Zürich közelében halt meg.

Augusztus 13-án egyszerre több erős filmes és irodalmi dátum következik. Nyolcvan éve, 1946-ban ezen a napon halt meg H. G. Wells. Az angol író Az időgép, A láthatatlan ember és a Világok harca révén a modern science fiction egyik alapító figurájává vált. Történeteiben a fantasztikus ötlet rendszerint társadalmi kérdéssé alakult: az időutazás mögött osztálykülönbségek, a marslakók támadása mögött a gyarmatosítás logikája, a tudományos felfedezések mögött pedig az emberi felelősség problémája jelent meg. Sok későbbi sci-fi alaphelyzete nála kapott először klasszikus formát.

Ugyanezen a napon született 1899-ben Alfred Hitchcock, vagyis 127 éve. Több mint ötven játékfilmet rendezett, és olyan művekkel változtatta meg a feszültség filmes nyelvét, mint a Hátsó ablak, a Szédülés, az Észak-északnyugat, a Psycho vagy a Madarak. Hitchcock számára a félelem ritkán a látványos erőszakból fakadt: sokkal többet bízott a néző várakozására, bizonytalanságára és arra, amit a kamera egy pillanatra nem mutat meg. Módszerei ma már a thrillerek és horrorfilmek alaptechnikái közé tartoznak, miközben saját rövid cameói a filmtörténet legismertebb rendezői játékává váltak.

Magyar szempontból augusztus 13. Bencsik István miatt is emléknap: a Kossuth-díjas szobrász tíz éve, 2016-ban hunyt el. A 20. század második felének magyar szobrászatában a geometrikus gondolkodás, a test és a tér viszonya, valamint az anyag fegyelmezett kezelése tette egyedivé munkáit. Monumentális művei mellett kisebb plasztikáiban is ugyanaz a tömörség és szerkezeti világ jelent meg. A pécsi művészeti élethez és a magyar szobrászképzéshez egyaránt szorosan kötődött.

Augusztus 14-én hetven éve halt meg Bertolt Brecht. A német drámaíró és rendező az epikus színház elméletével és gyakorlatával alapjaiban változtatta meg a 20. századi színjátszást. A Koldusopera, a Kurázsi mama és gyermekei, A kaukázusi krétakör vagy a Galilei élete előadásai nem kívánták észrevétlenül beleringatni a nézőt a történetbe: Brecht azt akarta, hogy a közönség közben gondolkodjon a látott társadalmi viszonyokról. Az elidegenítő effektus, a dalbetétek, a narráció és a színpadi illúzió tudatos megtörése később a világ színházainak közös eszköztárába került.

Ugyanezen a napon emlékezhetünk Jávor Pálra is, aki 1959. augusztus 14-én halt meg. A harmincas-negyvenes évek legnagyobb magyar filmsztárja a korszak elegáns, szenvedélyes férfihősének mintáját teremtette meg, miközben színpadi szerepei jóval szélesebb skálát mutattak. A német megszállás idején antifasiszta álláspontja és kapcsolatai miatt letartóztatták, majd Németországba hurcolták. A háború után Amerikában próbált új életet kezdeni, 1957-ben tért haza. Halála után alakja egy egész magyar filmtörténeti korszak jelképévé vált.

Augusztus 15-én 255 éve született Sir Walter Scott. A skót író a történelmi regény egyik megteremtője: a Waverley, a Rob Roy és az Ivanhoe úgy tették átélhetővé a múltat, hogy történelmi konfliktusok közé fiktív hősöket helyeztek. Ez a módszer egész Európában követőkre talált, és közvetve a 19. századi magyar történelmi regény fejlődésére is hatott. Scott sikere azt is megmutatta, hogy a nemzeti múlt, a táj, a helyi hagyomány és a politikai konfliktus egyszerre lehet irodalmi alapanyag és széles közönséget vonzó történet.

Ugyancsak augusztus 15-én született 1890-ben Hunyady Sándor. Bródy Sándor fia újságíróként, novellistaként és drámaíróként is otthonosan mozgott a két világháború közötti magyar nyilvánosságban. A Feketeszárú cseresznye című drámája máig rendszeresen visszatér a magyar színpadokra, írásainak erejét pedig a pontos emberábrázolás, az erdélyi és pesti világ közötti mozgás, valamint a rövidpróza feszes szerkezete adja. Életműve jóval közelebb áll a mai olvasóhoz, mint amennyire neve jelen van a hétköznapi irodalmi emlékezetben.

Augusztus 16-án két fontos magyar filmes jubileum is egymás mellé kerül. Hetven éve halt meg Lugosi Béla, aki a Temesvár melletti Lugosról indulva jutott el Broadwayig, majd Hollywoodig. Bram Stoker Drakulájának színpadi változatában aratott sikere után az 1931-es Universal-filmben is ő játszotta a grófot, és hanghordozása, tekintete, mozdulatai évtizedekre meghatározták a vámpír filmes képét. A szerep egyszerre tette világhírűvé és zárta típusfigurába: pályája végén egyre gyengébb produkciókban kapott munkát, mégis olyan popkulturális ikonná vált, akinek Drakulája ma is azonnal felismerhető.

Ugyanezen a napon lenne 65 éves Böszörményi Zsuzsa Balázs Béla-díjas filmrendező, aki 2021-ben hunyt el. Pályája különlegessége, hogy dokumentum- és játékfilmes gondolkodás folyamatosan átjárta egymást. Egyszer volt, hol nem volt című munkája 1991-ben elnyerte az amerikai Filmakadémia diák-Oscarját, későbbi filmjeiben pedig gyakran személyes sorsokon keresztül közelített társadalmi kérdésekhez. Rendezőként, producerként és filmes szervezőként is jelen volt a magyar mozgóképkultúrában.

Augusztus 16. a nemzetközi popkultúra számára is különleges dátum. Madonna 68 éves lesz: a nyolcvanas évektől zenével, videoklipekkel, divattal és tudatos provokációval újra és újra átírta a női popsztárról alkotott képet. Ugyanezen a napon, 1977-ben halt meg Elvis Presley, így jövőre már az ötvenedik évforduló következik, idén a 49. A két név együtt szinte fél évszázad poptörténetét fogja közre: Elvis a rock and roll első globális tömegsztárjainak egyike volt, Madonna pedig a televíziós és videoklipes korszakban alakította át a sztárság működését.

A hét évfordulói ezért nem egyetlen műfaj múltját rajzolják ki. Irodalom, színház, film, tánc és könnyűzene kerül egymás mellé, és több esetben azt is látni lehet, hogyan él tovább egy alkotó hatása az eredeti közegen kívül. Scott regénytechnikája a történelmi fikcióban, Brecht színházi módszerei a rendezésben, Hitchcock feszültségépítése a filmben, Wells ötletei a sci-fiben, Lugosi Drakulája pedig a populáris vizuális kultúrában vált közös örökséggé. A következő hét jó alkalom arra, hogy a kerek számok mögött azokat a műveket is elővegyük, amelyek miatt ezek a nevek egyáltalán bekerültek a naptárba.