Digitális csodafegyverként építi AI-rendszerét Kína

Fehér falak, szorosan egymás mellé tolt asztalok egy pekingi tanteremben. Egy ötvenes éveiben járó tőkebefektető a telefonjával videózza tizenhét éves fiát, aki éppen egy saját maga által összeállított számítógépes programot mutat be a hallgatóságnak. A szoftverhez a mesterséges intelligencia segítségével tervezett logó egy vörösen izzó, kottakulcs formájú feltekeredett kígyót ábrázol. A fiatal felhalmozott tudáspróbájaként élőben demonstrálja művét: beírja Adele népszerű dalának címét a keresősávba, rákattint a találatra, majd a lejátszás elindulásával egyetlen gombnyomással letölti a fájlt. A szoftver teljesen megkerüli a fizetős zenei szolgáltatókat, mivel egy tetszetős felhasználói felület mögött automatikusan kutatja fel a nem megfelelően védett forrásokat az interneten, írja riportjában a Süddeutsche Zeitung.

A tizenhét éves diák büszkén magyarázza a laptop előtt ülve, hogy egy úgynevezett webes adatgyűjtőt hozott létre. Az automatizált program bejárja a weboldalakat, és összegyűjti azokat a tartományokat, amelyek nincsenek biztonságosan lezárva. A külföldi sajtóval való kapcsolatfelvétel rendkívül érzékeny téma Pekingben, ezért a családtagok kizárólag a vezetéknevükön mutatkoznak be. A tinédzser generatív algoritmusokat hívott segítségül a kód megírásához. Öt napon keresztül kísérletezett, folyamatosan egyeztetett az intelligens szoftverrel a kívánt funkciókról, és átdolgoztatta a tervezetet, amíg a zeneszám végül megjelent a számítógép háttértárán. Ezek voltak az első kódsorok, amelyeket életében létrehozott.

Apja meglehetősen keveset ért abból, mi zajlik pontosan a kijelzőn, és a szoftveres adatgyűjtők pontos működési elvét sem ismeri. Számára egyetlen tényező lényeges: a technológiai fejlődés ezen iránya jelenti a jövőt. Ezt hangoztatják a nagyvállalatok, ezt sulykolja a állami média, és erről beszél a kínai kormányzat is. A mindennapokat átható szlogenek szerint a munkakeresés, a hitelfelvétel és a párválasztás terén egyaránt a legújabb digitális megoldásokra kell támaszkodni. A szülő határozott szándéka, hogy gyermekei ne maradjanak le ebben a globális versenyben.

A megszerzett ismeretek gyakorlati hasznáról a családnak és a fiatal oktatóknak sincs még pontos elképzelésük. Kína jelenleg elképesztő elszántsággal fogad a mesterséges intelligencia térnyerésére, megelőlegezve a technológia sikerét. A tizenhét éves diák mellett öccse, a 14 éves fiú is részt vesz a pekingi oktatáson. Ez csupán egyetlen tanfolyam a sok közül, amelyre a szülő beíratta a gyermekeit az angolórák, a kiegészítő matematikai képzések és az otthon tornyosuló tankönyvek mellett. A szülők célja, hogy gyermekeik kiemelkedjenek az átlagból, ez a törekvés pedig jelentős anyagi áldozatokat követel tőlük.

A nyári szünetre időzített intenzív képzésre a szülő az interneten talált rá. A tanfolyam megkezdése előtt három héttel Hszi Csin-ping kínai államfő és pártfőtitkár Sanghajban lépett színpadra mintegy tizenkétszáz meghívott vendég előtt, ahol a mesterséges intelligenciát olyan történelmi lehetőségnek nevezte, amelyet Kína semmiképpen sem szalaszthat el. A pekingi stratégia célja, hogy 2030-ra a műszaki berendezések túlnyomó többségében, az okostelefonoktól a háztartási gépeken át az erőművi irányítórendszerekig, kínai fejlesztésű intelligens algoritmusok működjenek. A tét nem kevesebb, mint a globális technológiai vezető szerep megszerzése az Egyesült Államokkal szemben.

A Peking által kínált alternatívák között olyan nevek szerepelnek, mint a DeepSeek, a Qwen vagy a Kimi. A kínai vállalatok nyilvánosan elérhetővé teszik intelligens programjaikat a hálózaton, amelyeket bárki letölthet, legyen szó magánszemélyekről, vállalkozásokról vagy külföldi kormányzatokról. Ezek a nyílt rendszerek saját szervereken futtathatók, és alapul szolgálhatnak egyedi termékek fejlesztéséhez. Egy nairobi minisztérium például saját hivatali ügyintéző rendszert állíthat össze anélkül, hogy engedélyt kellene kérnie vagy havi előfizetési díjat kellene fizetnie. Peking számítása szerint azok az államok, amelyek közigazgatásukat, kórházaikat és iskoláikat kínai rendszerekre alapozzák, évtizedes távlatban is ezeknél a megoldásoknál maradnak.

A sanghaji fórumon a kínai elnök egy 29 államból álló nemzetközi szövetség létrehozását jelentette be, kiemelve a nyílt hozzáférésű modelljeik előnyeit. Ez az üzenet elsősorban a globális Dél fejlődő országainak szólt. A technológiát alkalmazni kívánó afrikai, ázsiai vagy dél-amerikai szereplők alapvetően két megközelítés közül választhatnak. Az amerikai technológiai óriások zárt rendszerei fizetősek, elérésük dolláralapú elszámoláshoz kötött, és a szolgáltatás nyújtása bármikor egyoldalúan megszakítható a kaliforniai vagy washingtoni központok döntése alapján. Ráadásul az ezekhez szükséges speciális félvezető chipek értékesítését az amerikai hatóságok korlátozzák bizonyos országok felé.

A kínai stratégia hosszabb távra tervez, rövid távú pénzügyi nyereségeket áldoz fel azért, hogy tartós technológiai és infrastruktúra-függőséget alakítson ki a partnereiben. Azok a fejlesztők, akik kínai környezetben szereznek tapasztalatot, a jövőben a hozzájuk kapcsolódó számítási kapacitásokat és hardvereket is az ázsiai országból szerzik be. A szülők pontosan érzékelik a Kommunista Párt által kijelölt irányvonal fontosságát. Amikor egy terület kiemelt céllá válik az ötéves tervekben és hatalmas állami forrásokat rendelnek hozzá, a kimaradás nem jelent valós opciót a lakosság számára.

A képzésnek otthont adó tanterem Peking Haidian kerületében található, amelyet a kínai Szilícium-völgyként tartanak számon. Itt találhatók az ország legrangosabb egyetemei és a legnagyobb technológiai vállalkozások székházai. A helyi oktatási elvárások rendkívül magasak, a szigorú napirendet követő szülők modellje széles körben ismert az országban. A diákok egy része már kora reggel tanulással kezdi a napot, az iskolai oktatást követően pedig késő éjszakáig különórákon és korrepetálásokon vesznek részt.

A tanfolyam helyszínéül szolgáló terem berendezése egyszerű, a falakon nyugati gondolkodók képei és idézetei függenek. A nyári hőség ellenére a klímaberendezés nem működik, az asztaloknál ülő fiatalok pedig a szüneti kikapcsolódás helyett az algoritmusok működésével ismerkednek. Az oktatási minisztérium előírásai szerint a pekingi iskolákban az első osztálytól kezdve kötelező az intelligens rendszerek alapszintű oktatása. A diákoknak meg kell érteniük a technológia működését és saját projekteket kell építeniük, miközben a generatív szövegek házi feladatként való beadását szigorúan tiltják a jogszabályok.

Az oktatók elvárják a diákoktól, hogy felkészülten és lényegre törően mutassák be digitális termékeiket. A szakmai kifejezések halmozása helyett a közthető, egyszerű megfogalmazást részesítik előnyben, amely a laikusok számára is világossá teszi a szoftver funkcióját. A diákok egymás közötti sorrendjét egyszerű kő-papír-olló játékkal döntik el. Az oktatási piacon rövid idő alatt hatalmas kínálat jött létre, ahol a szolgáltatók gyakran túlzó ígéretekkel csábítják a szülőket, azt állítva, hogy néhány napos képzés után a gyerekek képesek saját vállalkozást indítani.

A piacon jelen lévő szolgáltatók díjszabása rendkívül magas, a fővárosban és Sanghajban az intenzív nyári táborok heti ára eléri vagy megduplázza a helyi átlagkereset mértékét. A sajtóban ezzel párhuzamosan számos bírálat jelent meg az engedéllyel nem rendelkező cégekről és a felületes oktatási tartalomról. Ennek ellenére az oktatási szektor ezen ága elképesztő ütemben növekszik, a képzések az elszigeteltebb tartományokba és a kisebb városhálózatokba is eljutnak. Az elemzői várakozások szerint a kínai intelligens oktatási piac bevételei rövidesen meghaladják a 19 milliárd eurós értéket.

A technológiai alkalmazási hullám a társadalom minden rétegét elérte. A tavaszi ünnep alkalmával az egyik vezető online kereskedelmi óriásvállalat hatalmas összegeket fordított arra, hogy az állampolgárokat a saját digitális asszisztensének használatára szoktassa. Az új felületen keresztül megrendelt teák árának jelentős részét a cég átvállalta, ami órák alatt több milliomossá növelte a regisztrált felhasználók számát, és túlterhelte a kiszolgáló szervereket. A lakosság körében az attól való félelem dominál, hogy lemaradnak a technológiai átalakulásról.

A fiatal oktatók és a frissen végzett egyetemi hallgatók bizonytalan gazdasági környezetben próbálnak érvényesülni. Évente több mint 12 000 000 diplomás lép ki a munkaerőpiacra, miközben a hazai gazdaság az ingatlanszektor nehézségeivel és a gyenge belső kereslettel küzd. A fiatalok körében tapasztalható munkanélküliség magas aránya miatt a felsőoktatási struktúrát is átalakítják. Számos olyan bölcsészettudományi és nyelvi képzést megszüntetnek vagy felfüggesztenek, amelyek feladatait a digitális rendszerek gyorsabban és hatékonyabban képesek ellátni. Ezzel párhuzamosan több ezer új, robotikára és automatizációra fókuszáló szakot indítanak.

A munkahelyek védelmében a kínai igazságszolgáltatás korlátokat szabott, megtiltva a munkavállalók közvetlen elbocsátását és algoritmusokkal való helyettesítését. Ennek ellenére az automatizáció feltartóztathatatlanul halad előre. A szolgáltatói szektorban, az ügyfélszolgálatokon és a reklámhívásokban szinte teljesen átvették az irányítást a szintetikus hangon megszólaló rendszerek. A televíziós és filmiparban egyre több sorozatot gyártanak digitálisan generált szereplőkkel, ami nehezen megkülönböztethetővé teszi a valós színészeket a számítógépes modellektől.

Az önvezető taxik elterjedése a nagyvárosokban komoly társadalmi feszültségeket és lakossági tiltakozásokat váltott ki a hagyományos sofőrök körében, akik a megélhetésüket féltik. A hatóságok kiemelt figyelmet fordítanak arra, hogy a technológiai átalakulás ne vezessen szociális elégedetlenséghez, ezért a fejlesztési forrásokat igyekeznek a magasabb foglalkoztatási potenciállal rendelkező szektorok felé terelni. Ugyanakkor a vállalati szférában megjelentek olyan belső automatizációs törekvések is, amelyek során a munkatársak digitális mását hozzák létre a feladatok átvételére.

A jogi és etikai keretek kialakítása folyamatos kihívást jelent a hatóságok számára. Előfordultak olyan esetek, amikor ismert orvosok vagy közszereplők digitális hasonmását használták fel visszaélésszerűen online értékesítések során. A kínai kormányzat nemrégiben megtiltotta a kiskorúak számára a romantági jellegű kapcsolatok fenntartását az intelligens chatprogramokkal, mivel az elképzelések szerint ez akadályozza a fiatalok reális társadalmi beilleszkedését. A szabályozás értelmében a szoftvereknek rendszeresen figyelmeztetniük kell a felhasználókat arra, hogy nem valós személyekkel kommunikálnak.

A tanteremben ülő szülő a bemutatót követően a szoftver üzleti értékesítésének lehetőségeiről kérdezi fiát, felmérve az ingyenesen letölthető zenei adatbázisban rejlő piaci igényeket. Az oktatók felhívják a figyelmet arra, hogy a kész digitális termékek valós jogi környezettel találkoznak, ahol a szerzői jogi előírások betartása elkerülhetetlen. A diákok a feladatok során egy olyan kínai fejlesztői környezetet használtak, amely önállóan képes kódokat írni, állományokat létrehozni és saját hibáit javítani. A fiataloknak csupán a kívánt végeredményt kell pontosan megfogalmazniuk a rendszer számára. A tanfolyam végeztével a szülő elégedetten konstatálja az eredményeket, hangsúlyozva, hogy a legfontosabb feladat a fejlődési tempó tartása.