Moszkvai dezinformációs akció célpontjai Párizsban
A Kremli hálózatai hamis hírekkel támadják a franciaországi politikusokat. Gabriel Attal, Édouard Philippe és Raphaël Glucksmann ellen koordinált lejárató kampány indult, az illetékes védelmi szervek pedig megerősítették a külföldi beavatkozás tényét.
Rendkívül intenzív külföldi digitális beavatkozási hullám rázta meg a francia politikai életet, mindössze nyolc hónappal az elnökválasztás első fordulója előtt. A francia centrista kormánypárt, a Reneszánsz elnöke és korábbi miniszterelnök, Gabriel Attal nyilvánosan jelentette be, hogy oroszbarát hálózatok által szervezett, nagyszabású dezinformációs művelet célpontjává vált. Attal esete azonban messze nem egyedülálló a francia politikai palettán. Az elmúlt hetekben a jobbközép Horizontok párttal induló Édouard Philippe korábbi kormányfő, valamint a balközép Közös Tér színeiben politizáló Raphaël Glucksmann európai parlamenti képviselő ellen is összehangolt lejárató akciókat hajtottak végre az online térben, elsősorban az X és a TikTok platformokon.
A művelet során a támadók komoly erőfeszítéseket tettek a megtévesztés hitelességének megteremtésére. A közösségi médiát elárasztó hamis videókat és képi anyagokat a mértékadó francia sajtóorgánumok, így a BFM TV, a Le Parisien, a Le Monde, a Libération, az Ouest-France, a RFI, a France 24 és az Agence France-Presse hivatalos arculati elemeivel, logóival és grafikáival látták el. Gabriel Attal esetében olyan teljesen megalapozatlan állításokat terjesztettek, hogy a fiatal politikus súlyos Parkinson-kórban szenved, apja kokain-túladagolásban halt meg, valamint hogy korábban háborút hirdetett volna a muzulmán nők ellen. Ezzel párhuzamosan Édouard Philippe egészségi állapotáról is rosszindulatú, idegrendszeri leépülésről szóló álhíreket terjesztettek, míg Raphaël Glucksmann-t azzal próbálták hitelteleníteni, hogy élettársa, Léa Salamé újságíró állítólag médiakonglomerátumokat vesztegetett meg a jelölt támogatása érdekében.
A francia nemzetvédelmi és biztonsági főtitkárság közvetlenül tájékoztatta a megcélzott politikusokat és stábjaikat a támadások hátteréről. A vizsgálatok egyértelműen megállapították, hogy az akciók mögött az orosz központi hatalomhoz kapcsolódó szervek állnak. A digitális külföldi beavatkozások elleni védelemért felelős francia állami szerv, a Viginum elemzése kiemelte, hogy a Gabriel Attal elleni műveletért magas fokú bizonyossággal a Matrjoska néven ismert oroszbarát információs hálózat felelős. Ez a hálózat a nevét a híres orosz egymásba ágyazott babákról kapta, és működési mechanizmusa pontosan ezen a logikán alapul: hamis vizuális tartalmakat, mémeket és álriportokat generál, majd azokat tömegesen árasztja rá a közösségi platformokra.
A Matrjoska stratégiai célja az elkövetők szándékai szerint összetett. Nem pusztán a választók megtévesztése a cél, hanem a nyugati tényellenőrző szerkesztőségek és az újságírói műhelyek kapacitásainak túlterhelése is. A hálózat koordinált robothadseregek segítségével rendszeresen megjelöl hiteles újságírókat és sajtóorgánumokat a bejegyzések alatt, arra sarkallva őket, hogy ellenőrizzék a generált álhíreket. Az algoritmusok kihasználásával elérik, hogy a hamis narratívák folyamatosan a felszínen maradjanak. Bár az egyes bejegyzések elérése önmagában sokszor csak néhány tízezres vagy százezres megtekintést mutatott, a szisztematikus és folyamatos jelenlét komoly veszélyt jelent a politikai közbeszéd tisztaságára.
A vizsgálatok a Matrjoska mellett egy másik jól ismert orosz propagandaaggregátor, a Storm-1516 jelenlétét is kimutatták. Ez a csoport, amely az egykori szentpétervári Internet Kutatóintézet utódjaként működik, kifejezetten fizetett színészekkel és mesterséges intelligenciával előállított videókkal operál. A Storm-1516 korábban már az amerikai elnökválasztási kampányban, valamint több európai parlamenti és regionális választáson is aktívan próbálta befolyásolni a közvéleményt. A francia jelöltek elleni fellépésük illeszkedik abba a tágabb stratégiába, amely a demokratikus intézményrendszerekbe vetett bizalom szétverését és a Kijevet támogató nyugati politikusok szisztematikus gyengítését célozza.
A támadásokra adott politikai reakciók rendkívül határozottak voltak Párizsban. Gabriel Attal az RTL rádiócsatornának adott interjújában nyíltan azzal vádolta meg Moszkvát, hogy el akarja lopni a francia választóktól a szabad döntés jogát. Attal rámutatott arra, hogy a határozott védekezési mechanizmusok kiépítése nélkül a demokratikus eljárások sérülékennyé válnak a külső manipulációkkal szemben. A korábbi miniszterelnök arra is felhívta a figyelmet, hogy a szélsőjobboldali Nemzeti Tömörülés vezetője, Marine Le Pen nem válik ilyen típusú támadások áldozatává, mivel véleménye szerint a politikus és pártja korábban rendszeresen a kremli érdekekkel összhangban lévő álláspontot képviselt a nemzetközi porondon.
A kialakult helyzetben a francia politikai elit jelentős része, a pártpolitikai ellentéteket félretéve, elítélte a külföldi beavatkozási kísérleteket. Még a baloldali Engedetlen Franciaország vezetője, Jean-Luc Mélenchon is kiállt Gabriel Attal és a többi megtámadott politikus mellett. Mélenchon tűrhetetlen manipulációs akciónak nevezte a történteket, és sürgette, hogy a demokratikus pártok képezzenek egységes frontot az ilyen típusú információs hadviseléssel szemben. A politikai szereplők egyetértenek abban, hogy a nemzeti szuverenitás védelme nem lehet pártpolitikai alkuk tárgya.
A választási kampány tisztaságának megőrzése érdekében több radikális javaslat is megfogalmazódott. Marine Tondelier, a Zöldek vezetője felvetette annak lehetőségét, hogy az elnökválasztási kampány teljes időtartamára függesszék fel az X platform működését Franciaországban, mivel a közösségi oldal üzemeltetői nem tesznek eleget az álhírek terjedésének megfékezésére vonatkozó európai uniós előírásoknak. Raphaël Glucksmann szintén éles bírálattal illette a nagy technológiai vállalkozásokat, kiemelve a TikTok és az X felelősségét. Glucksmann hangsúlyozta: a platformoknak szigorúan be kell tartaniuk az európai digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályokat, és határozott szankciókkal kell sújtaniuk azokat a fiókokat, amelyek bizonyíthatóan külföldi állami szereplők koordinált dezinformációs kampányait terjesztik.
A francia biztonsági szervek és a szakértők egyaránt arra figyelmeztetnek, hogy az elnökválasztás közeledtével a hibrid fenyegetések intenzitása tovább fog növekedni. A digitális térben zajló manipulációs kísérletek nem csupán a jelöltek személyét veszik célba, hanem a teljes társadalmi kohéziót próbálják aláásni. A hatóságok éppen ezért kiemelt figyelmet fordítanak a választási infrastruktúra, a hírforrások és a lakossági tájékoztatás védelmére, hogy a francia polgárok külső befolyástól mentesen hozhassák meg döntésüket az ország jövőjéről.