Baka András: a leváltott főbíróból lehet államfő

A Tisza parlamenti frakciója szombaton titkos szavazással Baka Andrást választotta köztársaságielnök-jelöltjének. A Legfelsőbb Bíróság egykori elnöke Fülöp Botond ügyvéd és Romsics Ignác történész mellett került a képviselőcsoport elé, a döntés után pedig lényegében már csak a parlamenti szavazás van hátra. Az Országgyűlés augusztus 11-én választ államfőt, a Tisza kétharmados többsége miatt Baka megválasztása az első fordulóban is valószínű. A Fidesz és a KDNP a Sulyok Tamás mandátumát megszüntető alkotmánymódosítás miatt illegitimnek tartja az egész eljárást, és jelezte, hogy nem vesz részt benne. A Mi Hazánk Tóth Máté energiajogászt jelöli.

Kevés magyar közjogi szereplő életútjában sűrűsödik össze olyan látványosan az elmúlt másfél évtized alkotmányos története, mint az övében. A Fidesz kétharmados hatalma idején évekkel mandátuma lejárta előtt távolították el a Legfelsőbb Bíróság éléről, majd Strasbourg jogsértőnek minősítette az eljárást. Most ugyanannak a politikai korszaknak a leváltása után ő költözhet a Sándor-palotába. Ez erős szimbólum, de ennél fontosabb, hogy Baka eddigi nyilatkozatai alapján aligha ígérkezik automatikusan engedelmes államfőnek az új kormány számára.

A Tisza a Polgár Judit körüli júliusi kapkodás után ezúttal rendezettebb jelölési folyamatot próbált felmutatni. Magyar Péter előbb olyan tekintélyes, pártpolitikai megosztottságtól távol álló személyiséget ígért, akinek önálló teljesítménye ad súlyt a tisztséghez. Polgár Judit nevét azonban úgy dobták be a közéletbe, hogy a sakknagymester végül nem vállalta a felkérést. A mostani körben három név került a frakció elé, és a képviselők titkos szavazással döntöttek. Ettől a folyamat még nem vált társadalmi államfőválasztássá, de a júliusi epizódhoz képest világosabb és intézményesebb lett.

Baka személye egy ponton még Magyar Péter korábbi feltételrendszerét is árnyalja. A jogtudós 1990-ben az MDF budapesti területi listájáról, pártonkívüliként lett országgyűlési képviselő, majd 1991-ben lemondott mandátumáról, amikor Strasbourgban bírói tisztséget vállalt. Vagyis technikailag volt parlamenti politikus, ám mindössze a rendszerváltás első évében, és pályájának következő három és fél évtizedét a jog, a bíráskodás és az oktatás határozta meg. Nehezen sorolható azok közé, akik a 2010 utáni pártpolitikai küzdelmek aktív szereplői voltak.

A pályája nemzetközi szempontból is kivételes. 1991 és 2008 között az Emberi Jogok Európai Bíróságának magyar bírája volt, közben hosszú időn át vezette az Államigazgatási Főiskolát. Sólyom László köztársasági elnök 2008-ban jelölte először a Legfelsőbb Bíróság élére, végül 2009 júniusában választotta meg az Országgyűlés. A szavazás eredménye önmagában sokatmondó: 309 igen és 36 nem voksot kapott, vagyis a szükséges kétharmadnál jóval szélesebb parlamenti támogatással kezdhette meg hatéves mandátumát.

A konfliktus a második Orbán-kormány igazságügyi átalakítása idején éleződött ki. Baka főbíróként nyilvánosan bírálta többek között a bírósági igazgatás átszervezését, a bírák nyugdíjkorhatárának leszállítását és az igazságszolgáltatás működését érintő törvényeket. A 2012-ben életbe lépő új szabályozás a Legfelsőbb Bíróság helyett Kúriát hozott létre, és új feltételeket szabott annak elnökével szemben. Baka mandátuma 2012. január 1-jén, évekkel az eredetileg tervezett lejárat előtt megszűnt.

A kormány akkor a bírósági szervezet átalakításával és az új tisztség feltételeivel indokolta a változást. Baka viszont az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult. A strasbourgi nagykamara 2016-ban kimondta, hogy Magyarország megsértette a tisztességes eljáráshoz való jogát és a véleménynyilvánítás szabadságát. A bíróság összefüggést talált Baka kritikus megszólalásai és megbízatásának idő előtti megszüntetése között. Az ítéletből európai jogállamisági precedens lett: annak példája, hogyan gyakorolhat dermesztő hatást az egész bírói karra, ha egy bírósági vezetőt a szakmai kritikája után mozdítanak el.

Baka ezután nem hagyta el az igazságszolgáltatást. A Kúrián tanácselnökként dolgozott tovább, és 2020 júniusában, a bírói felső korhatár elérése miatt vonult nyugdíjba. Az elmúlt években rendszeresen megszólalt a bírói függetlenség, az alkotmányosság és a hatalommegosztás ügyében. 2025-ben a bírák függetlenségéért rendezett budapesti demonstráción is felszólalt. E szerepvállalás miatt a jelölése könnyen olvasható az Orbán-korszak igazságügyi politikájával szembeni erős politikai üzenetként.

Van azonban Baka közelmúltbeli megszólalásainak egy másik, a Tisza számára kényelmetlenebb oldala is. Áprilisban történelmi lehetőségnek nevezte az új kétharmados többséget, mert szerinte ezzel lehet helyreállítani a jogállami intézményrendszert, ugyanakkor rögtön figyelmeztetett a kétharmad veszélyére. Júniusban már egyenesen úgy fogalmazott: félreértés, hogy kétharmaddal mindent meg lehet csinálni. A közjogi tisztségviselők lecserélését rendkívül szűk, egyszeri és utolsó alkalomnak tekintette elfogadhatónak, amelynek célja az alkotmányos gyakorlat helyreállítása lehet.

Sulyok Tamás ügyében sem azt tartotta a legjobb megoldásnak, ami végül történt. Baka azt mondta, az államfő intézményének jobbat tenne, ha Sulyok maga mondana le, és a kétharmados többség nem alkotmányos erővel szüntetné meg a megbízatását. Sulyok végül aláírta az Alaptörvény tizenhetedik módosítását, amely kimondta, hogy a módosítás hatálybalépését követő napon megszűnik a hivatalban lévő köztársasági elnök mandátuma. Július 20. óta Forsthoffer Ágnes látja el ideiglenesen az államfői feladatokat.

Emiatt Baka jelölésében van egy kényes történelmi visszhang. 2011–2012-ben a Fidesz alkotmányos és szervezeti változtatásokkal szüntette meg az ő főbírói megbízatását, 2026-ban pedig a Tisza alkotmánymódosítással zárta le Sulyok Tamás elnöki mandátumát. A két ügy jogilag nem azonos, és Baka jelölése sem teszi utólag vitathatatlanná a Tisza eljárását. A strasbourgi bíróság Baka esetében egy konkrét bírói jogállás és a véleménynyilvánítás szabadságának megsértését állapította meg. Sulyok eltávolításának jogi és politikai megítélése külön vita tárgya marad.

Politikailag mégis nehéz eltekinteni az iróniától. A Fidesz az elmúlt hónapokban az alkotmányos fékek védelmével támadta a Tisza közjogi átalakításait, miközben saját kormányzása idején Baka ügye lett az egyik legismertebb európai példája annak, hogyan lehet kétharmados jogalkotással idő előtt megszüntetni egy független intézményvezető megbízatását. Júniusban még a Sándor-palota előtti, az állami intézményvezetők mellett szervezett, Orbán Viktor által támogatott demonstráció felhívása is külön kivételként emlékeztetett Baka eltávolítására, amelyet a szervezők a magyar demokrácia komoly csorbájaként írtak le.

A Fidesz jelenlegi kifogásainak ugyanakkor van olyan része, amelyet Baka jelölésével sem lehet egyszerűen lesöpörni. Sulyok Tamást 2024-ben az akkori parlamenti többség szabályosan választotta öt évre, a Tisza pedig egy kifejezetten a hivatalban lévő elnök megbízatásának megszüntetését kimondó átmeneti alkotmányos rendelkezéssel rövidítette le a ciklusát. Baka maga is jelezte, hogy a jogállami helyreállítás nem válhat korlátlan közjogi tisztogatássá. Ha kedden megválasztják, éppen ezért saját személyével is mércét állít az új többség elé.

Ez lehet Baka jelölésének legfontosabb következménye. Egy kormány számára kényelmesebb olyan államfőt választani, aki a parlamenti többség politikai akaratát különösebb ellenállás nélkül követi. A magyar elnök hatalma ugyan korlátozott, de korántsem jelentéktelen. A törvényeket politikai megfontolásból visszaküldheti az Országgyűlésnek, alkotmányossági aggály esetén az Alkotmánybírósághoz fordulhat, kinevezési és képviseleti feladatai vannak, és személyes tekintélyével képes közjogi vitákat napirenden tartani. A NER éveiben éppen az volt az egyik visszatérő bírálat, hogy az államfők ritkán éltek erőteljesen ezekkel az ellensúlyi lehetőségekkel.

Baka ebből a szempontból kockázatos választás lehet Magyar Péter számára, méghozzá a szó demokratikus értelmében. Pályája azt mutatja, hogy intézményvezetőként hajlandó volt nyilvánosan vitába szállni azzal a parlamenti többséggel, amelynek döntéseiért közjogi felelősséget érzett. Nincs ok feltételezni, hogy a Sándor-palotában éppen azután változtatna ezen, hogy az elmúlt hónapokban többször figyelmeztette a Tiszát: a rendszerváltás célja nem igazolhat minden eszközt. Ha ezt az önállóságot Magyar Péterék tudatosan vállalják, az többet mond a jelölésről bármilyen pártpolitikai gesztusnál.

A köztársasági elnöki intézménynek ráadásul jelentős hitelességi veszteséget kell ledolgoznia. Schmitt Pál 2012-ben a plágiumbotrány után mondott le. Novák Katalin 2024-ben a kegyelmi botrány következtében távozott. Sulyok Tamás mandátuma pedig 2026-ban olyan alkotmánymódosítással ért véget, amelyet az új kormány a jogállami megújulás részeként, az ellenzék viszont közjogi erőpolitikai lépésként értékel. Baka már júniusban arról beszélt, hogy kevés magyar közjogi tisztség veszített annyit a hitelességéből, mint az államfői poszt. Ha megválasztják, ennek a helyreállítása az egyik legnehezebb feladata lesz.

A Tisza szempontjából az is előny, hogy a jelöltnek van saját, Magyar Pétertől és a párttól független története. Baka nem a 2026-os győzelem után vált a jogállamiság szószólójává. Már főbíróként konfliktust vállalt az Orbán-kormánnyal, az ezért elszenvedett következmények ügyében pedig nemzetközi bíróság előtt nyert pert. Tekintélyét ezért nehéz pusztán kormányzati kinevezésként értelmezni. Ugyanez azonban azt is jelenti, hogy elnökként nem lehet hitelesen az új hatalom díszlete.

Az életkor és az átmeneti alkotmányos helyzet külön sajátosságot ad a döntésnek. Baka András decemberben tölti be a 74. életévét. Az Alaptörvény júliusi módosítása szerint az új köztársasági elnök megbízatása az új Alkotmány hatálybalépéséig, de legfeljebb öt évig tart. Így eleve olyan államfő érkezik, akinek feladata részben egy átmeneti korszak levezetése lehet. Ez illeszkedik Baka pályájához: nem egy új politikai karrier kezdetéről, inkább egy hosszú jogászi életút közjogi lezárásáról van szó.

Kedden ezért az Országgyűlés várhatóan egyszerre választ személyt és szerepfelfogást. A jelölt múltja a Fidesz számára kellemetlen emlékeztető saját kétharmados korszakának egyik legsúlyosabb igazságügyi konfliktusára. A Tisza számára viszont ugyanilyen fontos figyelmeztetés lehet: a jogállam helyreállítása akkor válik hitelessé, ha az új többség maga is elfogadja azokat a korlátokat, amelyeket elődjén számon kért. Baka András elnöksége akkor jelentene valódi változást, ha a Sándor-palota nem jutalomhely vagy kormányzati pecsétnyomó lenne, hanem ismét önálló közjogi szereplő.