Tágul a hibrid hadviselés a baltikumi határokon

Súlyos incidens történt a litván-fehérorosz határ közvetlen közelében, Kapčiamiestis határátkelőhely térségében, ahol egy húszfős illegális migránscsoport támadást intézett a litván határőrizeti szervek járőrei ellen. Az elkövetők egy szárazföld alatt ásott alagúton keresztül jutottak át Fehéroroszországból Litvánia területére, az összecsapás során pedig az egyik litván határőr megsérült. Az eset jól illusztrálja azokat a megváltozott taktikákat, amelyeket a Minszk és Moszkva által irányított hibrid nyomásgyakorlás során alkalmaznak a Baltikumban. A litván hatóságok az utóbbi időszakban több tucat olyan helyszínt derítettek fel a határsávban, ahol az illegális átjutást segítő föld alatti járatokat építettek ki.

A felfedezett alagutak építési módja és szerkezete közvetlen állami részvételre utal. A határőrség által rögzített felvételek tanúsága szerint a járatok körülbelül egy méter átmérőjűek, másfél méteres mélységben húzódnak a föld felszíne alatt, falaikat és tetőszerkezetüket pedig szilárd fagerendákkal támasztották alá. A litván határőrség parancsnoka, Rustamas Liubajevas kijelentette, hogy a több tonna föld kiemelését és a faanyagok határövezetbe szállítását igénylő munkálatok kivitelezhetetlenek lennének a fehérorosz határőrizeti szervek aktív logisztikai és fizikai segítsége nélkül. Hasonló kivitelezésű, illegális átkelésre tervezett járatokat a lengyel-fehérorosz határszakaszon is találtak a járőrök.

A Minszkben hatalmon lévő Alakszandr Lukasenka és a orosz elnök, Vlagyimir Putyin évek óta stratégiai eszközként használja az ellenőrizetlen migrációt a szomszédos NATO- és Európai Unió-tagállamok destabilizálására. A Litvánia ellen irányuló nyomás intenzitását mutatja, hogy az idei évben már ezernél is több illegális határátlépési kísérletet regisztráltak a hatóságok, míg a szomszédos Lettországban a kísérletek száma meghaladta a nyolcezret. A biztonsági szakértők és a regionális védelmi erők egybehangzó értékelése szerint ez a folyamat a hibrid hadviselés szerves részét képezi, amelynek célja a határvédelmi erők lefoglalása és a társadalmi bizonytalanság fokozása.

Az északkelet-európai térségbe érkező illegális migránsok döntő többsége nem marad a baltikumi államok területén, hanem a schengeni övezet belső határait kihasználva Észak- és Nyugat-Európa felé igyekszik továbblépni. Az észt rendőrség az elmúlt napokban több olyan csoportot tartóztatott le, akik a lett-fehérorosz határszakaszon át jutottak be az unióba, és céljuk a Finnországba történő átkelés volt. A migrációs útvonalak aktivitása miatt az észt és finn hatóságok megerősítették a tengeri és szárazföldi ellenőrzési pontokat, megelőzve az illegális hálózatok szétrajzását a skandináviai régióban.

A feszültség éleződésére reagálva a lett belügyminisztérium kezdeményezte a kormányzatnál az utolsó még működő fehérorosz szárazföldi határátkelőhely, Pāternieki teljes és végleges lezárását. A határozattervezet kimondja, hogy az intézkedés elengedhetetlen az ország területi integritásának garantálásához, a közrend védelméhez, valamint a Minszk által szervezett és támogatott illegális határátlépések megakadályozásához. Pāternieki hivatalosan már július végén leállította a személyi és teherforgalmat, az illetékesek technikai meghibásodásokra hivatkoztak. A vasúti teherforgalmat lebonyolító Indra határállomás kivételével a lett-fehérorosz határ ezzel teljesen zártá vált.

Miközben a média és a politikai döntéshozók figyelme az alagutakra és a határeseményekre összpontosul, a baltikumi titkosszolgálatok szerint a Kreml lényegesen veszélyesebb provokációra készül a térségben. A litván védelmi miniszter, Robertas Kaunas nyilatkozatában arra figyelmeztetett, hogy Moszkva hamis zászlós műveleteket szervezhet a Baltikum kritikus energetikai és szállítási infrastruktúrája ellen. A védelmi tárca információi szerint Oroszország a harctéren zsákmányolt ukrán drónokat vethet be ezekhez a támadásokhoz, hogy elfedje a csapások valódi eredetét, és elhárítsa a felelősséget a NATO-terület elleni agresszióért.

A tisztázatlan eredetű drónbehatolások száma az utóbbi időszakban drasztikusan megnövekedett a baltikumi és a skandináv légtérben. Az Oroszország belsejében lévő célpontok elleni ukrán csapások során több alkalommal is előfordult, hogy drónok léptek be litván, lett, észt vagy finn légtérbe. Míg a NATO légtérvédelmi parancsnoksága valószínűsíti, hogy a szerkezetek az orosz elektronikai harcászati zavarás miatt tévesztettek irányt, felmerült a gyanúja annak is, hogy az orosz erők szándékosan irányítják a szomszédos államok területére a gépeket. Moszkva ezzel párhuzamosan azt terjeszti, hogy a szövetségesek átengedik légterüket az ukrán haderőnek, ezt a vádaskodást a baltikumi államok élesen visszautasították.

A litván miniszterelnök, Mindaugas Sinkevičius kijelentette, hogy az ország közvetlen katonai fenyegetettsége nem növekedett drámai mértékben, de a kritikus energetikai és kommunikációs létesítmények védelmét a legmagasabb szintű katonai biztosítás alá helyezték. A szomszédos Finnország határőrizeti szakembereket és technikai támogatást vezényelt Észtországba, hogy segítséget nyújtsanak a lett határon átszivárgó illegális csoportok felderítésében és elfogásában. A Balti-tenger térségében így egyre komplexebbé válik az a védelmi háló, amellyel a tagállamok a hibrid és a hagyományos katonai fenyegetések ellen védekeznek.