Netanjahu elutasította Trump gázai béketervét

Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök hivatalosan is bejelentette, hogy kormánya elutasítja az Egyesült Államok által előterjesztett legújabb tizenöt pontos gázai béketervet. A jeruzsálemi kabinet feje egyértelművé tette, hogy az izraeli védelmi erők egyetlen millimétert sem vonulnak vissza a gázai övezetből mindaddig, amíg a Hamász terrorszervezet valódi és ellenőrizhető módon le nem teszi a fegyvert. A bejelentés komoly diplomáciai feszültséget vált ki Washington és Jeruzsálem között, mivel a washingtoni adminisztráció korábban áttörésként értékelte a Béketanács által megfogalmazott javaslatcsomagot, amely a tartós tűzszünet és a tengeri tranzitútvonalak újranyitásának feltételeit rögzítette volna a Közel-Keleten.

A miniszterelnök nyilvános szereplésén kijelentette, az amerikai fél által kidolgozott dokumentum bizonyos elemei elfogadhatatlanok Jeruzsálem számára. Hozzátette, hogy Izrael kész kiállni saját nemzetbiztonsági érdekei mellett, még a legszorosabb szövetségeseivel folytatott viták során is. Netanjahu határozott ígéretet tett arra vonatkozóan, hogy amíg ő tölti be a miniszterelnöki tisztséget, sem a Gázai övezetben, sem Ciszjordániában nem jöhet létre független palesztin állam. A kijelentések időzítése szorosan összefügg a belpolitikai helyzettel, hiszen az országban október végén parlamenti választásokat tartanak, amelyeken a jelenlegi kormánypártok a felmérések szerint hátrányban vannak a mérsékeltebb ellenzéki tömörülésekkel szemben.

A Hamász politikai szárnya reakciójában kijelentette, elkötelezett marad az amerikai kezdeményezésben vázolt ütemterv mellett, és felszólította a nemzetközi közvetítőket, valamint a washingtoni kormányzatot, gyakoroljanak határozott nyomást az izraeli vezetésre. A szervezet képviselője, Baszem Naim hangsúlyozta, Netanjahu kizárólag belpolitikai és választási megfontolásokból akadályozza a békefolyamatot. A Hamász álláspontja szerint a megállapodás végrehajtásának feltétele az izraeli katonai csapások azonnali leállítása és a csapatok visszavonása a korábbi tűzszüneti megállapodásban rögzített úgynevezett sárga vonal mögé.

Az izraeli hadsereg jelenleg a Gázai övezet területének több mint felét tartja katonai ellenőrzése alatt, különösen a keleti és déli régiókban. A jobboldali koalíció radikálisabb tagjai, köztük Bezalel Szmotrics pénzügyminiszter, kifejezetten üdvözölték a miniszterelnök elutasító álláspontját, és a katonai jelenlét további bővítését szorgalmazzák. Szmotrics nyilvánosan megerősítette, hogy a hadsereg nem hátrálhat meg a stratégiai pozíciókból. A katonai vezetés ugyanakkor a helyszíni kockázatok csökkentésére és a felderítési műveletek fokozására törekszik a határ menti övezetekben.

A washingtoni diplomácia helyzete rendkívül kényessé vált a jeruzsálemi elutasítás következtében. A fehér házi tisztségviselők hónapok óta próbálták egyensúlyba hozni az izraeli biztonsági igényeket és a palesztin civil lakosság humanitárius szempontjait. A Béketanács által előterjesztett javaslatcsomag a fogolycserék lebonyolítása mellett a közigazgatás fokozatos átadását és a nemzetközi újjáépítési alapok megnyitását is tartalmazta volna. A jeruzsálemi kormány határozott elzárkózása miatt azonban az amerikai közvetítési kísérletek tartós zsákutcába jutottak.

A gázai hadműveletek mellett az izraeli erők továbbra is magas harckészültségben állnak az északi határon, ahol a libanoni Hezbollah állásaival folytatódnak az összecsapások, miközben a regionális feszültségek az iráni célpontok elleni korábbi légi csapások hatására sem mérséklődtek. Netanjahu beszédében utalt ezekre a katonai akciókra, kiemelve, hogy Izrael minden fronton meghozza a szükséges lépéseket az állam fennmaradása érdekében. A nemzetközi bírálatokra reagálva a miniszterelnök leszögezte, hogy a külföldi kioktatások nem befolyásolják a nemzeti védelmi stratégia alakítását.

A palesztin területeken uralkodó humanitárius helyzet továbbra is válságos, az ellátási láncok bizonytalansága miatt a lakosság jelentős része nemzetközi segélyekre szorul. A tengeri tranzitútvonalak és a szárazföldi átkelők szigorú katonai ellenőrzése lassítja a szállítmányok célba jutását. A nemzetközi segélyszervezetek folyamatosan figyelmeztetnek a hiányállapotok súlyosbodására, ám a harci cselekmények és a politikai megállapodás hiánya megakadályozza az átfogó logisztikai műveletek lebonyolítását.

Az izraeli belpolitikában a választási kampány közeledtével egyre élesebb viták bontakoznak ki a háború folytatásának árával és az ország nemzetközi elszigetelődésével kapcsolatban. Az ellenzéki erők azzal vádolják a miniszterelnököt, hogy a szövetségesi kapcsolatok feláldozásával próbálja megőrizni saját politikai túlélését és a szélsőjobboldali pártok támogatását. A választói hangulatot a gazdasági nehézségek, a tartalékosok megterhelése és a túszok sorsa körüli elhúzódó bizonytalanság egyaránt formálja.

Elemzők rámutatnak, hogy a Hamász teljes fegyvermentesítésének elvárása olyan feltétel, amely a jelenlegi erőviszonyok mellett szinte elérhetetlen katonai és politikai célt jelent. A terrorszervezet földalatti alagúthálózata és a helyi jelenléte megnehezíti a teljes felszámolást, miközben a fegyveres összecsapások elhúzódása a teljes regionális biztonsági architektúrát veszélyezteti. A diplomáciai csatornák zárva maradása így hosszú távú bizonytalanságot vetít előre a Közel-Keleten.

A diplomáciai egyeztetések mindenesetre zárt ajtók mögött folytatódnak Washington és Jeruzsálem között. Az amerikai tisztségviselők próbálnak olyan kompromisszumos módosításokat kidolgozni a tizenöt pontos tervhez, amelyek kezelhetik az izraeli biztonsági kifogásokat, miközben fenntartják a megállapodás kereteit. A közeledő izraeli választások és a felek közötti mély bizalmatlanság miatt azonban csekély az esélye annak, hogy a közeljövőben áttörést sikerül elérni a gázai békefolyamatban.