Milliárdos költségvetési hiányt hozna az AfD programja
Gazdasági elemzők szerint megvalósíthatatlan ígéreteket tartalmaz a szász-anhalti tartományi választásra készülő jobboldali párt kormányzati tervezete. Ulrich Siegmund alakulata a családok támogatásával kampányol, ám a fedezet teljesen hiányzik.
Németország keleti részén, Szász-Anhalt tartományban az elkövetkező hetekben rendezik meg a tartományi parlamenti választást, amely előtt a felméréseket magabiztosan vezető Alternatíva Németországért (AfD) a szokásos választási dokumentumok helyett egyből kormányzati programot tett közzé. A helyi alkotmányvédelmi hivatal által igazoltan jobboldali radikálisnak minősített párt csúcsjelöltje, Ulrich Siegmund abban a reményben kampányol, hogy az alakulat megszerzi az abszolút többséget a törvényhozásban, és egyedül alakíthat kormányt. A közzétett dokumentum szándékosan szembemegy a szövetségi és az Európai Unió irányelveivel, kijelentve, hogy a brüsszeli előírások, az ukrajnai kötelezettségvállalások, vagy a párizsi klímaegyezmények helyett kizárólag a tartományi állampolgárok jóléte képezi az intézkedések "zsinórmértékét".
A párt ígéretei között szerepelnek olyan jelképes és minimális költségvetési ráfordítást igénylő intézkedések, mint a német nemzeti zászló kötelező bevonása az iskolák előtt, a nemzeti lobogó felhúzása a hidakra és középületekre, vagy a szövetségi himnusz kötelező eléneklése az oktatási intézményekben. Szintén csekély pénzügyi vonzattal járna a tartomány hivatalos jelmondatának megváltoztatása a korábbi modern gondolkodásról a német gondolkodásra. Ugyanakkor a dokumentum jelentős része olyan nagyszabású szociális és családtámogatási jóléti intézkedéseket tartalmaz, amelyek végrehajtása óriási terhet róna a tartományi költségvetésre.
A családtámogatási csomag központi eleme a saját tartományi gyermeknevelési támogatás és egy úgynevezett bébi-üdvözlőpénz bevezetése. Ennek értelmében az első két gyermek születése esetén kétezer eurós, míg a harmadik gyermektől 4000 eurós egyszeri pénzügyi juttatást biztosítanának a családok számára. A párt megfogalmazása szerint ezzel a juttatással kívánják elismerni azoknak a szülőknek a bátorságát és felelősségvállalását, akik vállalják a gyermeknevelést. A pénzügyi támogatást azonban kizárólag olyan családoknak szánják, ahol legalább az egyik szülő rendelkezik német állampolgársággal, ami az alkotmányjogászok értékelése szerint nyíltan sérti a német alaptörvény egyenlőségi elvét.
A szociális ígéretek sora itt nem ér véget, hiszen a tervezet ingyenes meleg étkezést biztosítana a gyermekek számára a bölcsődéktől kezdve egészen a középiskolai tanulmányok befejezéséig. Ezen felül bevezetnének egy külön tartományi ápolási díjat az otthoni betegápolást végző hozzátartozók számára, a szakképzésben részt vevő fiataloknak pedig vezetői engedély megszerzéséhez nyújtanának állami támogatást. Miközben a párt látványos szociális ajándékokkal igyekszik megnyerni a választókat, a programban határozottan rögzítették, hogy nem emelnek adókat, és a költségvetési hiány elkerülése érdekében újabb adósságokat sem halmoznak fel.
A jóléti ígéretek és a pénzügyi valóság közötti ellentmondást a hallei Leibniz Gazdaságkutató Intézet (IWH) elemzői vizsgálták meg részletesen. Reint Gropp, az intézet vezetője a Frankfurter Allgemeine Zeitungban megjelent elemzésében kifejtette, hogy a párt programja megvalósíthatatlan légvár, amely pénzügyileg teljesen megalapozatlan. A gazdaságkutató számításai szerint a tervezett szociális juttatások és családtámogatási intézkedések évente legalább 2,2 milliárd eurós finanszírozási lyukat hagynának a tartományi költségvetésben. Ez az összeg Szász-Anhalt teljes éves adóbevételének csaknem egynegyedét teszi ki, amit adóemelés vagy adósságrendezés nélkül lehetetlen kigazdálkodni.
A gazdasági szakértő értékelése szerint a meghirdetett támogatások célzott választási ajándékok egy meghatározott ügyfélkör számára, akiktől a párt a szavazatokat reméli. Az elképzelés mögött az a demográfiai megfontolás áll, hogy a német családok gyermekvállalásának ösztönzésével hosszabb távon feleslegessé válna a külföldi szakképzett munkaerő bevándorlása. Moritz Kraemer, a Baden-Württemberg tartományi bank (LBBW) vezető közgazdásza a Handelsblattban megjelent írásában szintén arra mutatott rá, hogy a tervezet semmilyen reális intézkedést nem tartalmaz a helyi gazdaság megerősítésére vagy a termelékenység növelésére, az ígéretek fedezete pedig teljesen bizonytalan.
A német munkaadói szövetség elnöke, Rainer Dulger a német DPA hírügynökségnek nyilatkozva élesen elhatárolódott a populista szociális ígéretektől. A gazdasági szereplő hangsúlyozta, hogy az ország előtt álló strukturális és gazdasági kihívásokra kizárólag a politikai közép pártjai tudnak reális és fenntartható válaszokat adni. Amikor a finanszírozhatatlanságról kérdezik a párt csúcsjelöltjét, Ulrich Siegmundot, a politikus azzal hárítja el a bírálatokat, hogy nem a lehetetlen elérését ígérik, ellenkezőleg: egy hosszú távú stratégiai perspektívát vázolnak fel a tartomány lakossága számára, amely a helyi közösségek megmaradását szolgálja.
A közvélemény-kutatási adatok azt mutatják, hogy a gazdasági bírálatok ellenére a párt támogatottsága rendkívül magas a tartományban, a választások előtt stabilan 41-42 százalékon állnak. A második helyen álló Kereszténydemokrata Unió (CDU) messze lemaradva, mindössze 22-24 százalékos eredményre számíthat. Az, hogy a jobboldali alakulat megszerzi-e az abszolút többséget a magdeburgi törvényhozásban, nagyban függ a kisebb pártok szereplésétől. Amennyiben a Zöldek vagy a Sahra Wagenknecht Szövetség nem éri el az ötszázalékos bejutási küszöböt, a kieső szavazatok arányosan növelik a vezető párt mandátumainak számát.
A mérések szerint a kispártok közé csúszott vissza a szociáldemokrata SPD is, amely a 2021-es választáson már csak 8,4 százalékot ért el, most pedig a parlamenti bejutásért kénytelen küzdeni. A jelenlegi tartományi miniszterelnök, a kereszténydemokrata Sven Schulze ennek ellenére bizakodó, és azt tervezi, hogy a választás után széles körű koalíciót épít ki a jobboldali radikálisok kiszorítására. A politikai elemzők és a berlini pletykák szerint ugyanakkor, ha a vezető pártnak csak néhány mandátum hiányzik majd az abszolút többséghez, megpróbálhatják áttéríteni a CDU egyes képviselőit a saját oldalukra.
A kereszténydemokraták tartományi vezetése határozottan visszautasítja az együttműködés lehetőségét a jobboldali radikálisokkal, ami teljesen egybecseng a szövetségi CDU elnöke, Friedrich Merz által képviselt elhatárolódási politikával. Thorsten Frei, a CDU szövetségi parlamenti frakcióvezetője egyértelművé tette, hogy a szövetségi pártvezetés semmilyen formában nem tűri el a közös kormányzást vagy a megállapodást az alakulattal. A politikus kiemelte, hogy bár a szövetségi központ általában nem avatkozik be a tartományi koalíciókötésekbe, ebben az elvi jelentőségű kérdésben az egész párt egysége és hitelessége a tét.
A pártprogramok és kormányzati tervezetek közös sorsa, hogy a választók többsége ritkán olvassa el őket a száraz megfogalmazások és a bonyolult pénzügyi adatok miatt. A választók döntő többsége inkább a politikusok találó kijelentéseire és a kampányidőszakban hangoztatott szlogenekre támaszkodik. Szász-Anhaltban a vezető jobboldali alakulat kihasználta ezt a helyzetet, és a hagyományos választási program helyett egyből kormányzati stratégiát publikált, azt a benyomást keltve a választópolgárokban, hogy a választások másnapjától felkészülten veszik át a tartomány irányítását.
A részletes program áttekintése során a bevándorlási szigorítások mellett a szociális és családtámogatási ajándékok dominálnak, miközben a pénzügyi megalapozottság teljesen hiányzik a háttérből. A hallei gazdaságkutató intézet számításai és a szakmai elemzések rávilágítanak arra, hogy adóemelés és eladósodás nélkül ezek az ígéretek megvalósíthatatlanok. A gazdasági bírálatok nyilvánosságra kerülése fontos jelzés a választópolgárok számára a döntési helyzetben, hogy mérlegeljék: a meggondolatlanul ígért szociális kedvezmények valóban a személyes boldogulásukat szolgálják-e, vagy csupán felelőtlen kampányfogásokról van szó.