Baka beiktatásától Hormuzig – ezek a jövő hét legfontosabb eseményei

A hét magyar politikai csúcspontja: Baka András hivatalba lép A következő hét Magyarországon rögtön két olyan napot hoz, amely önmagában is meghatározhatja a belpolitikai napirendet. Augusztus 19-től Baka András teljes körűen gyakorolja a köztársasági elnöki jogköröket. Az Országgyűlés augusztus 11-én választotta meg az egykori legfelsőbb bírósági elnököt államfővé. A személye azért különösen szimbolikus, mert korábbi bírói tisztségének idő előtti megszüntetése miatt évekkel ezelőtt a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága is elmarasztalta Magyarországot. Az új politikai korszakban ezért minden első elnöki gesztusát – kinevezéseit, megszólalásait és a hozzá kerülő törvények kezelését – a jogállami fordulat egyik jelzéseként fogják értelmezni. A hét elején ennek megfelelően érdemes figyelni arra, milyen személyi és intézményi ügyek kerülnek elé, illetve tesz-e olyan beszédet, amelyben kijelöli az államfői szerepfelfogását. A kormányoldal azt hangsúlyozza, hogy a korábbi hatalmi szerkezetek lebontását az alkotmányosság helyreállítása indokolja, a Fidesz viszont illegitimnek tartja Sulyok Tamás mandátumának idő előtti megszüntetését. Baka eddigi nyilatkozatai alapján várhatóan éppen e két álláspont közötti feszültségre próbál majd válaszolni: a jogállami helyreállítást támogatva, de a politikai revans logikájától távolságot tartva. Augusztus 20.: az első állami ünnep az új politikai korszakban Másnap, augusztus 20-án az államalapítás ünnepe következik. A nap hagyományosan egyszerre állami, katonai és egyházi esemény: a Kossuth téren katonai tisztavatást tartanak, a fővárosban egész napos programok lesznek, este pedig a dunai tűzijáték zárja az ünnepet. A Honvédség már hetek óta készül az avatásra, így az esemény biztos pontja a napi hírfolyamnak. Politikailag ugyanakkor az idei ünnep túlmutat a szokásos protokollon. Ez lesz az első augusztus 20. a tavaszi kormányváltás óta, és az első olyan nagy állami rendezvény, amelyen az új köztársasági elnök már teljes jogkörrel jelenhet meg. Emiatt különös súlya lesz annak, milyen üzenetet fogalmaz meg Baka András, Magyar Péter miniszterelnök és az új kormány. A beszédekből az is kiderülhet, hogy a kabinet mennyire akar szakítani az előző másfél évtized állami ünnepeinek politikai nyelvezetével, illetve milyen történeti és nemzeti önképet próbál felépíteni. Gáza: Kushner, Blair és Mladenov új közvetítési kísérlete A Közel-Keleten a hét egyik legfontosabb előre bejelentett diplomáciai eseménye Jared Kushner útja lehet. Donald Trump elnök veje és tárgyalója Nickolay Mladenovval, a Béketanács főképviselőjével, valamint Tony Blair volt brit miniszterelnökkel együtt érkezik a térségbe. A delegáció vasárnap Izraelbe utazik, majd a jövő héten Kairóban folytat tárgyalásokat. A tét az amerikai közvetítéssel kidolgozott gázai rendezési terv újraélesztése. A terv abból indul ki, hogy a Hamász leszereléséért cserébe Izrael fokozatosan kivonja erőit, a Gázai övezet irányítását pedig palesztin technokrata testület veszi át, amely megkezdené az újjáépítés előkészítését. A folyamat azért akadt el, mert Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök kormánya nem fogadja el a kivonulás sorrendjét, és azt követeli, hogy a Hamász teljes leszerelése előzze meg az izraeli csapatok távozását. A hét során ezért nem feltétlenül egy formális megállapodás várható, hanem annak eldőlte, sikerül-e egyáltalán visszaterelni a feleket a politikai végrehajtás útjára. Magyar szempontból a gázai helyzet azért is fontos, mert minden újabb eszkaláció közvetlenül növeli az európai biztonsági, migrációs és energiaár-kockázatokat. Hormuz: a legnagyobb kiszámíthatatlan energiafront A hét legveszélyesebb, előre nem időzíthető geopolitikai témája továbbra is az amerikai–iráni konfliktus és a Hormuzi-szoros helyzete. A szoroson a háború előtt a világ kőolajforgalmának mintegy ötöde haladt át, ezért minden tankerincidens vagy katonai fenyegetés azonnal megjelenik az olajárban. A Reuters pénteki jelentése szerint a hajóforgalom ismét lassult, miután újabb támadások érték a térségben közlekedő hajókat, Washington pedig további gazdasági nyomással fenyegette Teheránt. Az amerikai–iráni közvetett tárgyalások egyelőre nem hoztak áttörést. A júniusban elfogadott átmeneti megállapodás összeomlott, a felek pedig egymást vádolják azzal, hogy nem teljesítették a Hormuzi-szoros megnyitására, a blokád enyhítésére és a szankciókra vonatkozó vállalásaikat. Ez azt jelenti, hogy a jövő héten akár egyetlen katonai incidens is újabb erős olajár-emelkedést indíthat el. Ennek Magyarország számára közvetlen ára van. A drágább olaj és földgáz megjelenik a hazai üzemanyagárakban, az inflációban és a vállalati energiafelhasználás költségeiben. Az eurózóna inflációja júliusban 2,9 százalékra gyorsult, részben a magas energiaárak miatt, ezért az Európai Központi Bankkal kapcsolatban már egy szeptemberi újabb kamatemelés lehetősége került előtérbe. A Hormuzi-szoros tehát egyszerre külpolitikai és magyar gazdasági történet. Ukrajna: új amerikai közvetítésre várva Az orosz–ukrán háborúban nincs olyan előre rögzített csúcstalálkozó, amely önmagában kijelölné a hetet, mégis ez marad az egyik legfontosabb figyelendő terület. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a napokban közölte, hogy Kijev átadta Washingtonnak saját javaslatait a háború lezárásáról. Az amerikai közvetítési folyamatot az iráni háború hónapokra háttérbe szorította, de az Egyesült Államok újra megpróbálhatja mozgásba hozni a tárgyalásokat. A fő vitapontok változatlanok: a megszállt területek státusa, az ukrán biztonsági garanciák, a szankciók és egy tartós tűzszünet feltételei. Kijev attól tart, hogy Moszkva a szeptemberi orosz parlamenti választás után újabb mozgósítást jelenthet be. Ha a következő napokban amerikai tárgyalók moszkvai vagy kijevi útja körvonalazódik, az gyorsan a hét vezető európai hírévé válhat. Magyar szemmel két szál különösen fontos: az ukrajnai energiainfrastruktúra állapota és az EU ukrán támogatási politikája. A fronthelyzet vagy az orosz energetikai létesítmények elleni ukrán támadások változásai a régiós energiaárakra és ellátási útvonalakra is hatással lehetnek. Világgazdaság: Fed-jegyzőkönyv és európai konjunktúra A geopolitikai feszültségek mellett a pénzpiacok számára szerda lehet a hét legfontosabb napja. Augusztus 19-én közzéteszik az amerikai Federal Reserve júliusi ülésének jegyzőkönyvét. A Fed akkor változatlanul hagyta a kamatsávot, de a döntés megosztott volt. A befektetők most azt keresik majd a dokumentumban, hogy a döntéshozók mennyire tartanak a makacs inflációtól, illetve mennyire közeledett egy szeptemberi kamatemelés. A hét folyamán amerikai ipari termelési, lakásépítési és munkaerőpiaci adatok is érkeznek. Európában a pénteki előzetes beszerzésimenedzser-indexek lesznek különösen fontosak: Franciaország, Németország és az eurózóna adatai azt mutathatják meg, mennyire bírja az európai gazdaság a magas energiaárakat és a geopolitikai bizonytalanságot. A magyar gazdaság számára ez azért lényeges, mert a német ipari ciklus, az euró árfolyama és az európai kamatpálya közvetlenül befolyásolja a hazai növekedési és inflációs kilátásokat. Ha a PMI-k ismét gyengülést jeleznek, miközben az energiaárak magasak maradnak, újra előtérbe kerülhet a stagfláció veszélye. ENSZ: klímadiplomácia Mongóliában Augusztus 17-én Ulánbátorban megkezdődik az ENSZ elsivatagosodás elleni egyezményének, az UNCCD-nek a 17. részes felek konferenciája, amely augusztus 28-ig tart. A tanácskozás kevésbé látványos, mint egy klímacsúcs, de a vízhiány, a talajromlás, az aszályok és az élelmiszer-biztonság miatt egyre fontosabb geopolitikai fórummá válik. Közép-Európa számára sem távoli kérdésről van szó. A tartós aszály, a folyók alacsony vízállása és a mezőgazdasági terméskiesés az energiaellátástól az élelmiszerárakig több területen egyszerre okozhat problémát. Magyarországon az idei nyár vízhiánya és az európai vízerőművek, atomerőművek hűtési problémái miatt a konferencia döntései és vállalásai a szokottnál nagyobb figyelmet érdemelnek.