Edinburgh most a kultúrából csinál gazdasági erőt
A skót főváros augusztusi fesztiváljai idén látványosan erősödnek, miközben életbe lépett az 5 százalékos látogatói illeték. A város azt teszteli, visszaforgatható-e a turisták pénzének egy része tartósan a művészeti életbe.
Edinburgh augusztusban ismét olyan várossá vált, ahol szinte minden utcasarok kulturális helyszínnek számít. A skót fővárosban egyszerre fut az Edinburgh International Festival, a Festival Fringe, a nemzetközi filmfesztivál, a művészeti fesztivál, a Military Tattoo, és augusztus 15-én elindult a könyvfesztivál is. Az idei szezon azonban a programoknál jóval többről szól: először működik teljes nyári időszakban az 5 százalékos idegenforgalmi hozzájárulás, miközben a látogatói forgalom erősen nő. Edinburgh ezzel Európa egyik legérdekesebb kulturális finanszírozási kísérletét hajtja végre.
A város új látogatói illetéke július 24-én lépett életbe. A szabály szerint a fizetős szálláshelyeken megszálló vendégek a szállásdíj 5 százalékát fizetik meg, az adó az első öt éjszakára vonatkozik. A rendszer azért különösen fontos a kulturális szektor számára, mert a bevételek egyik kijelölt felhasználási területe a kultúra, az örökségvédelem és az események támogatása. Edinburgh vezetése így éppen azt a hatalmas augusztusi látogatói tömeget próbálja részben visszaforgatni a városi infrastruktúrába és a kulturális ökoszisztémába, amelyet a fesztiválok évtizedek óta létrehoznak.
A friss adatok szerint az idei nyár ebből a szempontból kedvezően indult. A Scotlandba irányuló repülőjegy-foglalások júniusban és júliusban mintegy 15 százalékkal emelkedtek, az edinburgh-i fesztiválok értékesítése pedig az iparági szereplők szerint körülbelül 30 százalékkal állt magasabban az előző évhez képest. A növekedést több tényező hajtja. A hűvösebb skót időjárás vonzóbbá vált azoknak az európai utazóknak, akik a kontinens hőhullámai elől keresnek célpontot, közben tovább erősödött az észak-amerikai beutazás, és a város kulturális márkája is rendkívül erős.
Edinburgh augusztusi kulturális rendszere azért különleges, mert több, egymástól független fesztivál kapcsolódik össze egyetlen városi élménnyé. A Fringe augusztus 7. és 31. között több mint négyezer előadást kínál; a hivatalos felület szerint több mint 4200 produkció vált elérhetővé. Színház, stand-up, tánc, cirkusz, kabaré, zene, gyermekprogram és spoken word egyaránt szerepel a kínálatban. A Fringe eredeti ereje továbbra is a nyitottsága: nincs hagyományos értelemben vett központi művészeti zsűri, amely eldöntené, ki léphet fel, ezért pályakezdők és ismert művészek ugyanabban a városi térben versengenek a közönség figyelméért.
Mellette fut az 1947-ben alapított Edinburgh International Festival, amely válogatott színházi, zenei, opera- és táncprodukciókat hív meg a világ minden részéről. Idén augusztus 7. és 30. között zajlik, Nicola Benedetti irányításával. Az idei program az Egyesült Államok fennállásának 250. évfordulójához is kapcsolódik, és az amerikai művészeti teljesítményt a társadalmi konfliktusokkal együtt mutatja fel. Ez a megközelítés jól illeszkedik ahhoz a hagyományhoz, amely Edinburgh-t a szórakoztatóiparon túl nemzetközi vitatérként is meghatározza.
A kulturális sűrűséghez idén különösen erősen csatlakozik a film. Az Edinburgh International Film Festival augusztus 13. és 19. között zajlik, miközben a skót filmgyártás az utóbbi évek egyik legerősebb időszakát éli. A fesztivál nyitófilmje, a The Incomer már a Sundance-en is figyelmet kapott, és a programban több olyan produkció szerepel, amely közvetlenül a skót kulturális környezetből nőtt ki. A helyi filmipar támogatásában a Screen Scotland fejlesztési és gyártási forrásai kulcsszerepet játszottak, ezért az idei kínálat egy kulturális finanszírozási politika eredményének is tekinthető.
Augusztus 15-én a nemzetközi könyvfesztivál is megnyitotta kapuit. Az Edinburgh International Book Festival évtizedek óta a világ egyik legfontosabb irodalmi találkozóhelye, ahol írók, újságírók, tudósok és közéleti szereplők beszélgetnek egymással. A program hagyományosan társadalmi, etikai és politikai kérdéseket is bevon, ezért az irodalom itt gyakran nyilvános közéleti vita formáját ölti. A rendezvény jelenlegi helyszíne, az Edinburgh College of Art, lehetővé teszi élő, digitális és hibrid események párhuzamos megszervezését.
A skót főváros modelljének gazdasági jelentősége óriási. A Festivals Edinburgh adatai szerint a város nagy fesztiváljai évente mintegy 400 millió font bruttó hozzáadott értéket teremtenek, és körülbelül hétezer munkahelyhez járulnak hozzá. A 2022-es részletes hatástanulmány Edinburgh esetében 407 millió fontos nettó gazdasági hatást mutatott ki, ami reálértéken is magasabb volt a 2015-ös szintnél. Ezek a számok megmagyarázzák, miért kezeli a városvezetés a kultúrát gazdasági infrastruktúraként is.
A sikernek ugyanakkor ára van. Edinburgh augusztusban drága város, és a szállásköltségek évek óta a Fringe egyik legnagyobb problémáját jelentik. Sok pályakezdő előadó számára már nem a színházterem vagy a regisztráció a legnagyobb tétel, hanem az, hogy három-négy hétre lakhatást találjon. A Fringe ezért kedvezményes jegyakciókkal, féláras programmal és támogatási kezdeményezésekkel próbálja javítani a hozzáférést, de a megélhetési költségek továbbra is komoly akadályt jelentenek. A látogatói illeték bevezetése is érzékeny kérdés, hiszen a szállásadók attól tartanak, hogy a drágulás gyengítheti a város versenyképességét.
A másik oldal érve az, hogy a fesztiválturizmus által okozott terhelés költségeit valakinek viselnie kell. Több százezer látogató több hulladékot, nagyobb közlekedési igényt, intenzívebb közterület-használatot és magasabb fenntartási költséget jelent. Ha a város ezeknek egy részét kizárólag a helyi adófizetőkre hárítja, könnyen kialakulhat az az érzés, hogy a lakosság fizeti meg egy globális kulturális siker árát. Edinburgh új rendszere ezért olyan kompromisszumot keres, amelyben a vendégforgalom közvetlenül hozzájárul ahhoz a környezethez, amelyért a látogatók odautaznak.
A kulturális politika számára különösen érdekes, hogy az illetékből származó pénz nem kizárólag turisztikai marketingre fordítható. A tervek a kultúrát, az örökséget és a rendezvényeket külön finanszírozási csatornaként kezelik. Ha ez a modell működik, a kulturális intézmények kiszámíthatóbb helyi bevételi forráshoz juthatnak, és csökkenhet a kizárólag központi költségvetési támogatásoktól való függésük. Ez Európa más, erős turizmusú kulturális városai számára is figyelemre méltó lehet.
Edinburgh helyzete persze nehezen másolható teljes egészében. Kevés város rendelkezik olyan erős nemzetközi fesztiválmárkával, amely hetekre képes átalakítani az egész városi gazdaságot. A skót főváros előnye az is, hogy a Fringe, az International Festival, a Book Festival, a Film Festival, az Art Festival és a Military Tattoo egymást erősíti. A látogató gyakran egyetlen esemény miatt érkezik, majd több másik programra is jegyet vesz, múzeumba megy, éttermet és szállást használ. A kulturális kínálat így hálózatként működik.
Az idei augusztus azt mutatta, hogy ez a hálózat továbbra is erős. A növekvő jegyértékesítés és a megugró beutazás kedvező jel, miközben a város most kezdi tesztelni, képes-e a turisztikai sikerből tartós kulturális finanszírozást teremteni. Ha az 5 százalékos hozzájárulás bevételei valóban érzékelhetően visszakerülnek a kulturális életbe, Edinburgh új fejezetet nyithat abban a régi európai vitában, hogyan lehet egy világsikerű kulturális rendezvénysorozat hasznát igazságosabban elosztani a művészek, az intézmények, a látogatók és a helyi lakosság között.