Keményvonalas erőszakszervezettel keményít Teherán

Az iráni Forradalmi Gárda egészségügyi részlege és a Basij milícia orvosi szárnya a közelmúltban egy különleges egyeztetésre hívta meg az ország elnökét, Maszúd Pezeskiánt. A találkozóról készült hivatalos fotókon aranykeretes székekben ülve látható az elnök, a katonai vezérkar magas rangú tisztségviselői, valamint a síita ulema fehér turbánját viselő Hossein Taeb. A nyilvánosság számára csupán annyit közöltek a megbeszélésről, hogy az a szomszédsági szociális szolgáltatások és lakossági feladatok összehangolásáról szólt. Ez a látszólag ártalmatlan megfogalmazás rendkívül komoly figyelmeztető jelzés a teheráni vezetés minden belpolitikai bírálója számára.

A 63 éves Hossein Taeb kinevezése a Basij paramilitáris szervezet élére az utóbbi időszak legmeghatározóbb személyi döntése az iráni erőszakszervezetekben. Mojtaba Khamenei, az Iszlám Köztársaság legfelsőbb vallási vezetője nemrégiben jelentős személyi cseréket hajtott végre a Nemzeti Biztonsági Tanácsban és a katonai parancsnokságokon. Miközben a keményvonalas politikusok, például Mohsen Rezaei tanácsi titkári kinevezése uralta a híradásokat, Taeb visszatérése a háttérben maradt. Nemzetközi közel-keleti kutatók és elemzők értékelése szerint ugyanakkor pont ez a lépés bír a legsúlyosabb következményekkel az iráni társadalom mindennapi életére nézve.

A Basij milícia az Iszlám Forradalmi Gárda paramilitáris szárnya, amely önkéntes alapon szerveződő hálózatként működik az iráni városokban és falvakban. A szervezet feladatai közé tartozik a lakossági besúgóhálózat fenntartása, a lakóközösségek ellenőrzése, a társadalmi elégedetlenség felügyelete és a rendszerellenes megmozdulások gátlástalan letörése. A teheráni felső vezetés határozott utasítást adott Taeb számára: a lakossági hírszerzési hálózat radikális kibővítését kell elérnie. Az erőszakszervezet működési alapelve az a jelszó lett, miszerint minden iráni állampolgárnak a Basij kötelékébe kell tartoznia vagy a szervezetet kell szolgálnia.

Ez a határozott személyi döntés közvetlen válaszlépésként értelmezhető az elkövetkező időszak várható társadalmi megrázkódtatásaira. Az iráni szakértők szerint a teheráni vezetés az országot érintő gazdasági blokád és az energetikai hálózatokat ért támadások miatt súlyos üzemanyag- és gázhiányra számít a közeljövőben. A benzin- és energiaellátás megakadása elkerülhetetlenül újabb tömeges tiltakozási hullámokat válik ki a lakosság körében. A hatalomgyakorlók ezért már a hiányállapot beállta előtt felkészítik az elnyomó apparátust a tüntetések azonnali és könyörtelen elfojtására.

Hossein Taeb visszatérése a hatalom legfelső szférájába figyelemreméltó politikai karrierállomás. A vallási elöljáró és katonai vezető Mojtaba Khamenei régi harcostársa, kapcsolatuk az 1980-as évekre nyúlik vissza. Az iráni-iraki háború idején mindketten a Forradalmi Gárda Habib zászlóaljában szolgáltak, majd megalapították a Habib-kört, amely a mai napig a teheráni hatalmi elit magvát alkotja. Ruhollah Khomeini halálát követően, az Ali Khamenei és Akbar Hashemi Rafsanjani között zajló belső hatalmi harcokban Taeb határozottan Khamenei oldalára állt, és az iráni hírszerzési minisztériumban szerzett befolyását felhasználva intrikált a mérsékeltebb szárny ellen.

A kilencvenes évek végén Taeb visszatért a Forradalmi Gárda kötelékébe, majd 2008-ban megkapta első kulcsfontosságú megbízatását, amikor a Basij milícia parancsnokává nevezték ki. Ez az időszak a társadalmi elégedetlenség növekedésének korszaka volt, amely a vitatott 2009-es elnökválasztásokat követően a Zöld Mozgalom tömegtüntetéseiben csúcsosodott ki. Mahmud Ahmadinezsád újraválasztását követően Taeb irányításával a Basij rendkívüli erőszakkal törte le az utcai megmozdulásokat, ezreket börtönözve be és elfojtva a demokratikus törekvéseket.

A tüntetések leverésében játszott szerepéért Taeb komoly jutalmat kapott: őt bízták meg a Forradalmi Gárda újonnan létrehozott hírszerzési szervezetének irányításával. Több mint egy évtizedes parancsnoksága alatt egy szisztematikus gyanakvásra és elnyomásra épülő biztonsági apparátust épített ki. Irányítása alatt politikai aktivisták, újságírók és környezetvédők százait tartóztatták le, miközben a szervezet korlátlan hatáskörrel működött. Befolyása egészen 2022-ig töretlen maradt, amikor a belső hírneve megrendült az izraeli titkosszolgálat sorozatos teheráni akciói miatt.

Az izraeliek mély behatolása az iráni biztonsági struktúrákba súlyos csapást mért Taeb tekintélyére. Mohsen Fakhrizadeh nukleáris tudós 2020-as meggyilkolása Absard városában példátlan presztízsveszteséget jelentett a teheráni hírszerzés számára. Két évvel később fény derült egy olyan összeesküvésre, amely szerint iráni ügynökök izraeliek elrablását terveztek Törökországban. A török és izraeli szervek meghiúsították az akciót, ami súlyos diplomáciai bonyodalmakhoz vezetett Teherán és Ankara között. A lelepleződést követően az akkori legfelsőbb vezető azonnali hatállyal felmentette Taebot a hírszerzés éléről.

A politikai háttérbe szorulása ellenére Taeb kapcsolatai a legfelsőbb vezetői irodával nem szakadtak meg. Az idei év elején Ali Khamenei halálát követően Taeb rendkívül aktív szerepet vállalt abban, hogy az elhunyt vezető fia, Mojtaba Khamenei vehesse át a hatalmat az Iszlám Köztársaság élén. A sikeres hatalomátvétel nyomán Taeb befolyása ismét az egekbe szökött, hiszen pontosan ismeri a hírszerzést, a Forradalmi Gárda belső erőviszonyait és a Basij működését.

Mojtaba Khamenei új irányvonala alapján a Basij szervezeti modelljét az ellenállás eszközékeként a határokon túlra is ki kívánják terjeszteni. A teheráni stratégia célja, hogy a fegyveres és hírszerzési hálózatot nemzetközi szinten is használható eszközzé formálják. Taeb kinevezése így nemcsak az iráni lakosság számára jelent közvetlen fenyegetést, hanem a teljes közel-keleti régió biztonsági egyensúlyát is kedvezőtlenül befolyásolja az elkövetkező időszakban.