Hamran inkább Matovičot választaná Gubík helyett

A szlovákiai Denník N napilap augusztus 17-i nyomtatott számában közölt interjú egyik legélesebb része a szlovák ellenzék magyar szavazókért folyó versenyéről és a Magyar Szövetség helyéről szól. Dušan Mikušovič kérdéseire Štefan Hamran volt országos rendőrfőkapitány, az SaS biztonságpolitikai szakértője válaszolt. Hamran hosszasan bírálta Gubík Lászlót, a Magyar Szövetség elnökét, akiben saját megfogalmazása szerint nem lát megbízható partnert egy Robert Fico utáni kormányváltáshoz. Odáig ment, hogy ha választania kellene, inkább Igor Matovičcsal működne együtt, jóllehet a volt miniszterelnök személyiségét ő maga is nehéznek és konfliktusosnak nevezte.

A lap felidézi, hogy a szlovák ellenzéken hónapok óta vita folyik arról, miként lehetne elkerülni a kormányváltást akaró szavazatok elvesztését a 2027-es parlamenti választáson. A Progresszív Szlovákia (Progresívne Slovensko) elnöke, Michal Šimečka úgynevezett „bárka”-stratégiával igyekezett együttműködésre ösztönözni a parlamenti küszöb környékén mozgó pártokat. Ebben a konstrukcióban helyet kaphatott volna a Magyar Szövetség is. A párt republikai tanácsa azonban júniusban megerősítette, hogy önálló listával kíván indulni. Hamran ezt úgy értelmezte, hogy Gubík „kidobta a hajóból” Šimečkát, és visszaélt azzal a bizalommal, amelyet a progresszívek a tárgyalások során megelőlegeztek neki.

A Denník N riportere visszakérdezett: ha Gubík hónapok óta azt mondja, hogy a Magyar Szövetség önállóan készül a választásra, miként lehet ezt árulásként értelmezni. Hamran válasza szerint az önálló indulásnál jóval fontosabb Gubík politikai pályájának és korábbi kijelentéseinek összképe. A volt rendőrfőkapitány azt állította, hogy a magyar pártelnök csak erős sajtónyomás hatására zárta ki világosabban a Smerrel való együttműködést. Korábban szerinte jóval nyitottabban beszélt arról, hogy azzal köt alkut, aki politikailag többet kínál. Hamran ebből azt a következtetést vonta le, hogy Gubíkot elsősorban politikai alkuk mozgatják.

Az interjú legkeményebb mondatai Gubík korábbi, Orbán Viktorhoz fűződő kapcsolatát érintik. Hamran úgy véli, a Magyar Szövetség elnökének politikai múltját nem lehet leválasztani a Fidesz szlovákiai befolyásáról. Felrótta neki, hogy korábban olyan kijelentéseket tett, amelyekben szóba került Szlovákia megszűnése, a területi autonómia, Ukrajna területi integritásának sérelme, illetve az ukrán területek átadása. Azt is kifogásolta, hogy Gubík hosszú éveken át nem vett részt a szlovák kormányok elleni tüntetéseken, még Ján Kuciak és Martina Kušnírová meggyilkolása után sem. Hamran szerint az idei téli megmozduláson való részvétel ezt a korábbi magatartást nem írja felül.

Különösen súlyosnak nevezte Gubík egyik, Ukrajnára vonatkozó korábbi kijelentését. A Denník N interjúja szerint Hamran egy nyitrai vitán személyesen kérdezett rá arra az állításra, hogy Ukrajna maga provokálta ki a háborút, és Gubík akkor azt felelte neki, hogy komolyan gondolja. A volt rendőrfőkapitány ebből arra jutott, hogy nincs alap közös politikai munkára. Szerinte az SaS-nak közvetlenül a Szlovákiában élő magyar választókat kell megszólítania a Magyar Szövetség vezetésével folytatott alkudozás helyett.

Hamran a pénzügyi kapcsolatok ügyét is előhozta. Azt mondta, ellenőrzik azokat a pénzmozgásokat, amelyek Magyarországról szlovákiai magyar szereplőkhöz és szervezetekhez kerültek, és több konkrét nevet is említett. Ezeket az állításokat az interjúban saját politikai érvelésének részeként fogalmazta meg; a Denník N nem közöl olyan megállapítást, amely jogerős hatósági döntést jelentene az érintettekkel kapcsolatban. Hamran állítása szerint százezres és milliós nagyságrendű összegekről lehet szó, amelyek átláthatatlan módon jutottak át a határon. Azt várja a Magyar Szövetség környezetétől, hogy rendezze és tegye világossá ezt a múltat.

A volt rendőrfőkapitány a 2024-es szlovák elnökválasztást is felemlegette. Szerinte a Magyar Szövetség azzal vesztett hitelességéből, hogy Peter Pellegrini mögé állt, és a magyar szavazatokat olyan politikai ígéretekért cserébe mozgósította, amelyek közül több sem valósult meg. Példaként egy dunaszerdahelyi körforgalmat említett, amelyet állítása szerint megígértek, mégsem épült meg. Hamran ezt annak bizonyítékaként használta, hogy a pártvezetés korábban is kész volt pragmatikus alkura olyan szereplővel, aki később a Fico-rendszer egyik kulcsfigurája maradt.

A Denník N riportere ezen a ponton az SaS következetességét is számon kérte. Ha ugyanis a Magyar Szövetség önálló indulása Šimečka elárulásának minősül, akkor ugyanilyen logikával az SaS is vádolható lenne, hiszen a liberális párt szintén önálló listával készül, és nem akar beszállni a progresszívek „bárkájába”. Hamran ezt visszautasította. Azt mondta, az SaS nem szabja meg más pártoknak, milyen választási stratégiát kövessenek, a PS-t pedig stratégiai partnernek tekinti. Szerinte inkább arra kellene választ adni, miért akarják egyes ellenzéki szereplők mindenáron megmenteni a küszöb alatt vagy annak közelében lévő pártokat.

Ebből jutott el a beszélgetés Igor Matovičhoz. A Denník N megkérdezte Hamrantól, valóban jobb koalíciós partnernek tartaná-e a volt miniszterelnököt Gubíknál. Hamran igennel felelt. Érvelése szerint személyesen is van tapasztalata Matovič kiszámíthatatlan politikai stílusáról, hiszen rendőrfőkapitányként komoly konfliktusaik voltak, és a politikus az eltávolítását is szorgalmazta. Mégis úgy látja, Matovič demokratikus és korrupcióellenes alapállása kiszámíthatóbb, és nem tart attól, hogy egy Fico vezette oldalhoz sodródna. Gubík esetében éppen ezt a kockázatot látja.

A lap emlékeztetett arra is, hogy az SaS vezetői korábban maguk mondták: Igor Matovičcsal aligha lehet tartósan kormányozni. Hamran szerint azonban a párt elnöke, Branislav Gröhling azóta árnyalta ezt az álláspontot. A volt rendőrfőkapitány úgy fogalmazott, inkább vállalná a nehéz együttműködést Matovičcsal, ha ezzel javítható az ország helyzete, megőrizhető a jogállam és leváltható a jelenlegi kormány, mintsem olyan partnerrel üljön egy asztalhoz, akiről folyamatosan azt kell figyelnie, mikor változtat irányt.

A beszélgetésből kirajzolódó vita ennél szélesebb problémáról szól. A szlovák ellenzék előtt egyszerre áll a feladat, hogy elegendő szavazatot gyűjtsön Robert Fico leváltásához, és közben egymással is versenyezzen. A magyar kisebbség szavazatai különösen értékessé váltak, mert a Magyar Szövetség támogatottsága a parlamenti küszöb közelében mozog, miközben több szlovák párt is szeretné megszólítani a déli járások választóit. A PS együttműködési ajánlata és az SaS sokkal konfrontatívabb stratégiája két eltérő választ ad ugyanarra a helyzetre.

A Denník N interjújában Hamran egyértelműen az utóbbi utat képviseli. Azt mondja, a magyar választókat nem kell automatikusan a Magyar Szövetséggel azonosítani, és az SaS-nak saját ajánlattal kell megjelennie a közösség előtt. Ezt a gondolatot erősíti az is, hogy a párt már korábban együttműködést kezdett a Magyar Fórummal. Hamran álláspontja szerint a dél-szlovákiai magyar szavazók egy része nyitott lehet olyan pártra, amely világos nyugati orientációt, jogállami politikát és korrupcióellenes programot kínál.

Az interjú tónusa ugyanakkor azt is mutatja, milyen mély a bizalmatlanság az ellenzéki térfélen. Miközben Michal Šimečka a lehető legszélesebb együttműködési kör kialakításában látja a kormányváltás esélyét, Hamran szerint a túl széles kompromisszumok éppen a későbbi kormányzóképességet veszélyeztethetik. A Magyar Szövetség körül zajló vita így jóval többről szól annál, hogy egy három-négy százalékos párt végül önállóan vagy valamilyen választási együttműködésben indul-e. Arról is, milyen feltételekkel fogadják el egymást partnernek azok a pártok, amelyeknek a következő választás után adott esetben közösen kellene kormányt alakítaniuk.