Orosz merénylettervek fenyegetik az európai hadiipart
A német hatóságok nemrégiben leleplezték a bajor Donaustahl cégvezetője elleni orosz akciót, jelezve, hogy a Kreml hibrid hadviselése közvetlenül az európai fegyvergyártók vezetőit veszi célkeresztbe.
Biztonsági figyelmeztetést adtak ki a nyugat-európai elhárító szervek, miután nyilvánosságra került, hogy az orosz titkosszolgálatok szisztematikusan célkeresztbe vették az Ukrajnának fegyvereket és hadiipari berendezéseket szállító európai vállalatok vezetőit. A hibrid hadviselés legújabb, elrettentő fejezete a bajorországi Hutthurmban működő Donaustahl fegyvergyártó cég alapítója, Stefan Thumann ellen szervezett akcióval került a figyelem középpontjába. A 39 éves cégvezető, aki korábban bibliák értékesítésével foglalkozott, ma az ukrán hadsereg számára kulcsfontosságú kamikáze-drónokat gyárt a bajor-osztrák határ közelében. Thumann hetek óta kénytelen folyamatosan változtatni a tartózkodási helyét, gyakorlatilag bujkálva éli mindennapjait, mivel a német állambiztonsági hatóságok értesítették egy ellene készülő orosz gyilkossági kísérletről.
A német Szövetségi Ügyészség által kiadott hivatalos tájékoztatás szerint a hatóságok az év elején letartóztattak két gyanúsítottat, a román állampolgárságú Alla S.-t és az ukrán Sergey N.-t. A vádirat alapján a pár az orosz titkosszolgálat megbízásából hajtott végre felderítő akciókat Németország területén, kifejezetten egy olyan vállalatvezető megfigyelésére szakosodva, amely cég drónokat és azokhoz szükséges alkatrészeket szállít Kijevnek. A gyanúsítottak kamerákkal felszerelkezve jelentek meg a megcélozott igazgató lakóhelyénél. Az ügyészségi megállapítások szerint a megfigyelési akciók célja egyértelműen további, szabotázsjellegű vagy erőszakos titkosszolgálati műveletek előkészítése volt a célpont ellen, akit a sajtóértesülések utóbb Stefan Thumann-nal azonosítottak.
A bajor dróngyártó esete korántsem elszigetelt jelenség, hanem szervesen illeszkedik az európai hadiipar ellen indított átfogó orosz nyomásgyakorlási stratégiába. Türingia tartományi alkotmányvédelmi hivatalának vezetője, Stephan Kramer már korábban nyilvánosan figyelmeztetett arra, hogy a német védelmi szektor felsővezetői közvetlen életveszélyben vannak a Moszkva által irányított szabotázsakciók és merénylettervek miatt. A figyelmeztetéseket megelőzően az orosz védelmi minisztérium közzétett egy listát 21 olyan európai vállaltról, amelyek dróntechnológiával segítik az ukrán fegyveres erőket, és amely cégeket Dimitrij Medvegyev volt orosz elnök nyilatkozatában legitim katonai célpontnak nevezett. A listán három meghatározó német hadiipari szereplő is helyet kapott, ami miatt a német alkotmányvédelem biztonsági figyelmeztetésben szólította fel a szektor szereplőit a védelem megerősítésére.
Az európai közvéleményben óriási hullámokat vetett a Rheinmetall vezérigazgatója, Armin Papperger ellen kitervelt merénylet gyanúja is. A tengerentúli titkosszolgálatok jelzései alapján leleplezett feltételezett komplottról kiderült, hogy az a védelmi iparág csúcsvezetői ellen irányuló orosz szabotázskampány része volt. A Rheinmetall Németország legnagyobb hadiipari konszernjeként kulcsszerepet játszik az ukrán szárazföldi erők páncélozott járművekkel és lőszerrel való ellátásában, valamint ukrajnai javítóműhelyek létesítésében. Papperger védelmét a fenyegetések hatására a szövetségi kancelláréval azonos szintre emelték a biztonsági szervek, a cégvezető azonban nyilvános megszólalásaiban leszögezte, hogy a fenyegetések ellenére sem állítják le a tervezett védelmi beruházásokat és a szállítmányokat.
Hasonlóan gyanús incidensekről számoltak be Észak-Európából is, ahol a svéd hatóságok gyanús körülmények között tartóztattak le egy orosz házaspárt. A pár a Saab védelmi konszern vezérigazgatója, Micael Johansson nyaralójának közvetlen közelében állította fel a sátrát. A Gripen vadászgépeket és korszerű radarrendszereket gyártó vállalatóriás vezetőjének közelében tartózkodó személyek azt állították, csupán horgászni érkeztek a térségbe, ám a házukban és felszerelésükben talált nagy hatótávolságú rádiókészülékek miatt a svéd hatóságok kiutasították őket az országból. Bár a szándékos kémkedést jogilag nem tudták minden kétséget kizáróan rájuk bizonyítani, az eset jól illusztrálja a skandináv államokban tapasztalható magas fokú készültséget és a védelmi szektor körüli feszültséget.
A biztonsági szakértők és katonai elemzők egybehangzó értékelése szerint Moszkva szándékosan emeli új szintre a hibrid hadviselést a Nyugattal szemben. A szóbeli fenyegetések és a politikai nyomásgyakorlás mellett egyre nagyobb teret nyernek a fizikai szabotázsakciók, a kritikus infrastruktúrák elleni dróntámadások és a célzott felderítő műveletek. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter nemrégiben nyíltan kijelentette, hogy Oroszország drasztikusan szigorítani fogja a módszereit annak érdekében, hogy megsemmisítse azokat a nyugati forrásokat, amelyek Kijev hadiigényeit biztosítják, és hozzátette, hogy ezek a műveletek már folyamatban vannak.
A nyilatkozattal egy időben több európai logisztikai központban is biztonsági incidensek történtek. Lipcsében a nemzetközi repülőtér közelében tűnt fel egy robbanóanyaggal megrakott drón, míg Varsóban a lengyel hatóságok tájékoztatása szerint az utolsó pillanatban sikerült elhárítani egy tervezett merényletet. A lengyel fővárosban végrehajtott akció célpontja a hatósági feltételezések szerint egy ukrán-amerikai előadóművész volt, akit az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat azzal gyanúsított meg, hogy részt vett egy korábbi, Moszkva elleni meghiúsított dróntámadás megszervezésében.
Az Európai Unió és a NATO tagállamai számára a védelmi cégvezetők elleni fenyegetések és a szabotázsakciók teljesen új kihívást jelentenek. A hadiipari létesítmények fizikai védelmén túl mostantól a kulcsfontosságú menedzserek személyi védelmét, a cégek belső informatikai hálózatait, valamint az ellátóhálózat teljes láncolatát kiemelten kell biztosítani. A nyugati elhárító szervek szorosabb együttműködésre kényszerülnek a tengerentúli partnerekkel, mivel a megosztott hírszerzési adatok bizonyultak a leghatékonyabb eszköznek a készülő orosz akciók időben történő felderítésében és megakadályozásában.
A hadiipari vezetők szisztematikus megfélemlítése ugyanakkor visszaütni látszik a Kreml számára, mert a nyugati kormányok és a védelmi konszernfejesek nem visszalépéssel, hanem a védelmi kapacitások felgyorsításával reagálnak a nyomásgyakorlásra. A fegyvergyártás fokozása és az ukrán fegyveres erők folyamatos ellátása így a hibrid támadások ellenére is töretlenül folytatódik, miközben az európai államok elhárítása fokozott ellenőrzés alatt tartja az orosz titkosszolgálatokhoz köthető hátterű személyeket.