Baka András előtt a legfőbb ügyész nehéz választása
Nagy Gábor Bálint megbízatása augusztus 25-én véget ér, utódját kétharmados parlamenti szavazással, kilenc évre választják meg. Az új államfő első nagy személyi döntése meghatározhatja a vádhatóság következő korszakának hitelességét.
Augusztus 25-én véget ér Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyészi megbízatása, és ezzel Baka András köztársasági elnök alig néhány nappal hivatalba lépése után az egyik legnagyobb súlyú személyi döntés elé kerül. Az Alaptörvény szerint az új legfőbb ügyészt az államfő javaslatára választja meg az Országgyűlés kilenc évre, az összes képviselő kétharmadának szavazatával. A jelölés ezért közjogi értelemben Baka András felelőssége, politikai értelemben pedig az új rendszer egyik első próbája lesz.
Nagy Gábor Bálint július 22-én nyújtotta be lemondását, és azt kérte, hogy a szokásos hosszabb lemondási idő helyett augusztus 25-ével szűnjön meg a jogviszonya. Az Országgyűlés augusztus 11-én 146 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 44 tartózkodás mellett elfogadta a kérelmet. A távozó legfőbb ügyész döntését azzal indokolta, hogy az ügyészség nem válhat napi politikai küzdelmek eszközévé. Magyar Péter miniszterelnök ezzel szemben régóta az Orbán-rendszer egyik tartóoszlopaként bírálta a vádhatóság korábbi vezetését, és Nagy távozását politikai fordulatként értékelte.
A két álláspont közötti feszültség pontosan megmutatja, miért ennyire érzékeny az utód kiválasztása. A kormányváltás után erős társadalmi igény alakult ki a korábbi időszak korrupciógyanús ügyeinek kivizsgálására, az eltűnt vagy vitatott közvagyon felkutatására és a politikailag kényes nyomozások felgyorsítására. Ugyanilyen erős jogállami követelmény, hogy az ügyészség ne váljon az új végrehajtó hatalom eszközévé. Ha az új vezetőnek az lenne a feladata, hogy politikai elvárásokat teljesítsen, az intézmény ugyanazt a bizalmi problémát örökítené tovább más előjellel.
Baka András személye éppen ezért különösen érdekes. Az új köztársasági elnök korábban a Legfelsőbb Bíróság elnöke és strasbourgi bíró is volt, pályájának egyik legismertebb fejezete pedig az volt, amikor a bírói rendszer átalakítása után idő előtt megszűnt a legfelsőbb bírói vezetői megbízatása. Az Emberi Jogok Európai Bírósága később jogsértést állapított meg az ügyében. Baka augusztus 19-i hivatalba lépésekor az igazságtétel mellett az önmérséklet fontosságáról beszélt. A legfőbb ügyészi jelölés lesz az első alkalom, amikor ezt az elvet konkrét személyi döntésre kell lefordítania.
Az alkotmányos eljárás világos, az eredmény mégsem automatikus. Az államfő megnevez egy jelöltet, akit az Országgyűlésnek kétharmados többséggel kell megválasztania. A kilencéves mandátum szándékosan hosszabb egy parlamenti ciklusnál: ennek az a célja, hogy a legfőbb ügyész ne a mindenkori kormány politikai megbízottjaként működjön. A hosszú időtartam ugyanakkor felerősíti egy rossz választás következményeit. Egy szakmailag gyenge, párthű vagy bizalmatlanságot keltő vezető több kormányzati cikluson át meghatározhatja az ügyészség működését.
Az átmeneti időszakra is van szabály. Ha augusztus 25-éig nem választanak új vezetőt, a legfőbb ügyész jogkörét a helyettes gyakorolja; a jelenlegi szervezeti helyzetben ez Lajtár István feladata lesz. Vezetési vákuum tehát nem alakul ki, ami leveszi a sürgetés egy részét Baka András válláról. A köztársasági elnöknek így lehetősége van arra, hogy szakmai szempontok alapján mérlegeljen, és olyan jelöltet keressen, akinek a függetlensége a kormánypárti és az ellenzéki oldalról is védhető.
A jelölt szakmai profilja legalább olyan fontos lesz, mint a politikai elfogadhatósága. A következő legfőbb ügyésznek egyszerre kell ismernie a szervezet belső működését, a büntetőeljárási rendszert, az európai együttműködés szabályait és a nagy értékű gazdasági ügyek sajátosságait. Az ügyészség előtt vagy környezetében több olyan, nagy közérdeklődésre számot tartó ügy és vizsgálat van, amelyeknél különösen erős lesz a politikai nyomás és a nyilvánosság figyelme. A vezető hitelességét ezért már az első hónapokban az fogja meghatározni, hogy következetesen ugyanazokat a szakmai mércéket alkalmazza-e minden szereplővel szemben.
A Polt Péter nevével összeforrt korszak árnyéka hosszú. Polt 2000 és 2006 között, majd 2010-től 2025-ig vezette a szervezetet, így az elmúlt negyedszázad nagy részében ő testesítette meg a legfőbb ügyészi tisztséget. Kritikusai szerint a vádhatóság számos, a Fidesz politikai és gazdasági környezetét érintő ügyben túl lassan vagy túl óvatosan járt el. Az ügyészség ezt rendre szakmai érvekkel, a bizonyíthatóság követelményeivel és intézményi függetlenségével védte. Nagy Gábor Bálint rövid vezetői időszaka ezt a régi vitát nem tudta lezárni.
Az új vezető kiválasztásakor ezért két rossz irányt kell elkerülni. Az egyik az lenne, ha az államfő pusztán a régi szervezet folytonosságát képviselő, minden változással szemben bizalmatlan jelöltet választana. A másik, ha olyan személy kerülne előtérbe, akinek nyilvános szereplése vagy korábbi politikai kötődése eleve azt sugallná, hogy az új többség elszámoltatási programjának végrehajtója lesz. Az ügyészség tekintélye akkor erősödhet, ha az új vezető a törvényességre épít, és vállalja azt is, hogy a kormány számára kellemetlen ügyekben ugyanazzal a határozottsággal jár el.
Baka Andrásnak alkotmányosan nincs szüksége pártközi egyeztetésre ahhoz, hogy jelöltet állítson, politikailag mégis előnyös lehet a szélesebb szakmai elfogadottság keresése. A kétharmados parlamenti küszöb azt üzeni, hogy a tisztség több egy szokványos kormányzati kinevezésnél. Magyarország történetében volt már példa arra is, hogy az államfő első jelöltjét a parlament nem választotta meg: 2006-ban Sólyom László jelöltje nem kapta meg a szükséges támogatást, ezt követően más személyt választottak meg. A kudarc tehát közjogilag kezelhető, de az új politikai korszak elején komoly bizalmi veszteséget jelentene.
Az utódlás jelentőségét tovább növeli, hogy közben átalakul a korrupcióellenes intézményrendszer is. Létrejön a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal, erősödnek az európai együttműködés csatornái, és több korábbi ügyet új szempontok alapján vizsgálnak. Ebben a környezetben pontosan el kell választani egymástól a különböző szervek hatásköreit, és el kell kerülni az intézményi versengést. A legfőbb ügyész feladata az is lesz, hogy a szervezetet úgy vezesse át ezen az időszakon, hogy a nyomozások törvényessége, a vádemelések szakmai minősége és a bíróságok előtti bizonyíthatóság ne sérüljön.
A jelölési eljárás időzítése önmagában is próbára teszi az intézményeket. Ha augusztus 25-ig nincs megválasztott utód, az ügyészség működése nem áll le: a törvényes helyettesítés biztosítja a folyamatosságot. A politikai nyomás ettől még erős lehet, hiszen több nagy horderejű ügy sorsa és az új vezetés prioritásai egyszerre kerülnek közfigyelembe. Éppen ezért a gyorsaságnál fontosabb, hogy a jelölt szakmai múltja, összeférhetetlenségei és korábbi döntései érdemben ellenőrizhetők legyenek.
Négy nappal Nagy Gábor Bálint távozása előtt az új vezetővel szembeni legfontosabb mérce az lesz, képes-e visszaszerezni egy erősen megosztó intézmény közbizalmát. Baka András első nagy személyi döntését az alapján ítélik majd meg, hogy a jelölt neve után a közvélemény egy politikai tábor győzelmét látja-e, vagy egy olyan ügyészi vezetés esélyét, amely a kormánytól, az ellenzéktől és a gazdasági hatalmi csoportoktól egyaránt megfelelő távolságot tart.