Bíróság állította le Trump 75 országos vízumtilalmát

Komoly jogi vereséget szenvedett Donald Trump bevándorláspolitikája: egy manhattani szövetségi bíró megsemmisítette azt a külügyminisztériumi gyakorlatot, amely 75 ország állampolgárainál felfüggesztette a bevándorlóvízumok kiadását. Jeannette Vargas bíró szerint a januárban bevezetett intézkedés nyilvánvalóan jogellenes, mert Marco Rubio külügyminiszter olyan hatáskört vont magához, amelyet a szövetségi bevándorlási törvény nem ad neki. A döntés újabb példája annak, hogy Trump második ciklusának kemény bevándorlási programja a bíróságokon is folyamatos ellenőrzés alatt áll.

A külügyminisztérium januárban arra hivatkozva függesztette fel az érintett országokból érkezők bevándorlóvízumainak kiadását, hogy az ottani kérelmezők az átlagosnál nagyobb valószínűséggel válhatnak az amerikai állam által eltartott személyekké. A listán latin-amerikai országok, köztük Brazília, Kolumbia és Uruguay, balkáni államok, például Bosznia-Hercegovina és Albánia, továbbá Pakisztán, Banglades, valamint számos afrikai, közel-keleti és karibi ország szerepelt.

Az intézkedés nem azonos a turistákra vagy rövid időre érkező üzleti utazókra vonatkozó általános beutazási tilalommal. Bevándorlóvízumról van szó, vagyis olyan kérelmezőkről, akik tartós letelepedés céljából akarnak az Egyesült Államokba költözni. Sok esetben amerikai állampolgárok vagy jogszerűen ott élő hozzátartozók családegyesítési kérelmeit érintette a felfüggesztés. Emiatt a szabály nem elvont határvédelmi ügy volt: családok ezreinek életét és hónapok vagy évek óta tartó vízumeljárását szakította meg.

Vargas bíró érvelésének középpontjában a hatalmi ágak és a közigazgatási hatáskörök elválasztása áll. A bevándorlási törvény meghatározza, hogy a konzulok milyen szempontok alapján bírálhatják el az egyedi kérelmeket. A bíróság szerint a külügyminiszter nem írhatja felül ezt a rendszert egy olyan általános utasítással, amely a kérelmező állampolgársága alapján eleve kizárja a vízum kiadását. A bíró úgy fogalmazott, hogy a politika közvetlenül semmisítette meg a törvény által kialakított eljárási rendet.

A perben bevándorlási jogvédő szervezetek, köztük a Catholic Legal Immigration Network és az African Communities Together vettek részt, mellettük vízumkérelmezők és olyan amerikai állampolgárok, akik családtagjaik beutazását támogatták. A felperesek szerint a kormányzat egyéni vizsgálat helyett egész nemzetiségeket kezelt úgy, mintha tagjaik várhatóan közteherré válnának. A mostani ítélet ezt az érvelést részben visszaigazolta.

Trump bevándorlási politikája második ciklusában több fronton is szigorodott. A kormányzat a határőrizet mellett a legális bevándorlási csatornákat, a menedékjogot, a deportálási eljárásokat és a vízumrendszert is átformálta. Az elnök azzal indokolja a lépéseket, hogy az Egyesült Államoknak nagyobb ellenőrzést kell gyakorolnia afölött, ki léphet be és ki telepedhet le az országban. A Fehér Ház rendszeresen nemzetbiztonsági, közbiztonsági és költségvetési érveket kapcsol a szigorításokhoz.

A most megsemmisített politika a közteherré válás régi amerikai jogi fogalmára épített. Az Egyesült Államok bevándorlási joga régóta lehetővé teszi, hogy egyedi esetben figyelembe vegyék, várhatóan képes-e valaki önállóan fenntartani magát. A vita arról szólt, hogy ebből lehet-e országokra kiterjedő automatikus tilalmat alkotni. A bíróság válasza egyértelműen elutasító volt: az egyéni mérlegelésre szolgáló szabályból a külügyminisztérium nem hozhat létre nemzetiségi alapú általános kizárást.

A döntés politikai jelentőségét növeli, hogy a Trump-kormányzat többször igyekezett az elnöki és végrehajtó hatalmat szélesen értelmezni a bevándorlás területén. A Legfelsőbb Bíróság és az alsóbb fokú szövetségi bíróságok az elmúlt években eltérően ítélték meg ezeket a kísérleteket. Bizonyos nemzetbiztonsági korlátozásokat jóváhagytak, más esetekben a kormányzat eljárását törvénysértőnek vagy túl szélesnek találták. A mostani ügy várhatóan nem ér véget az elsőfokú ítélettel, mert a kormány fellebbezhet.

A külügyminisztérium az ítélet után nem adott azonnal részletes választ. A gyakorlati következmény attól is függ, milyen gyorsan módosítják a konzulátusok utasításait, és a fellebbviteli bíróság engedélyezi-e a döntés végrehajtásának felfüggesztését. A 75 országból érkező kérelmezők számára ezért az ítélet jelentős fordulat, de nem feltétlenül jelenti azt, hogy minden elakadt ügy napokon belül lezárul. A konzulátusoknak az egyedi jogosultsági feltételeket továbbra is vizsgálniuk kell.

A döntés Európában is figyelmet érdemel, mert a listán több balkáni állam szerepel. Az Egyesült Államokba irányuló családegyesítés és munkavállalási célú letelepedés ezekben az országokban sok család számára fontos lehetőség. A nemzetiségi alapú felfüggesztés ezért diplomáciai szempontból is érzékeny volt: olyan országok állampolgárait érintette egységesen, amelyek közül több Washington biztonságpolitikai partnere.

A jogvita mögött egy nagyobb amerikai alkotmányos konfliktus rajzolódik ki. Trump azt szeretné, hogy a végrehajtó hatalom gyorsan és széles körben alakíthassa a bevándorlási rendszert. A bíróságok feladata viszont annak ellenőrzése, hogy az elnök és miniszterei a Kongresszus által elfogadott törvények keretei között maradnak-e. A pénteki ítélet azt üzeni, hogy még egy rendkívül erős politikai felhatalmazással rendelkező kormány sem kerülheti meg a részletes törvényi szabályokat pusztán egy minisztériumi utasítással.