Egymilliárd eurós pénzosztás, kampányüzemmód Szerbiában

Szerbiában alig néhány héttel az októberre ígért előrehozott parlamenti választás előtt jelentette be a kormány, hogy a korábban tervezett mintegy 600 millió euró helyett 980,6 millió euró értékű támogatási csomagot hajt végre. A leglátványosabb elemek szeptemberben érkeznek: a nyugdíjasok 20 ezer, 27 500 vagy 35 ezer dináros egyszeri juttatást kapnak járandóságuk nagyságától függően, a felnőtt állampolgárok pedig fejenként 6000 dinárhoz jutnak. Az időzítés politikailag különösen érzékeny, mert Aleksandar Vučić államfő október 18-át és 25-ét nevezte meg a voksolás lehetséges időpontjaként.

A csomag hátterében a 2026-os költségvetés módosítása áll. A szerb kormány augusztus 20-án fogadta el a büdzsé tervezetét, amely az éves bevételi és finanszírozási előirányzatot 2414,7 milliárd dinárról 2527,15 milliárdra emeli. A különbség 112,45 milliárd dinár, nagyjából 960 millió euró. Siniša Mali pénzügyminiszter szerint az év első hét hónapjában a tervezettnél 112,5 milliárd dinárral több adó folyt be, és ez teremti meg az új kiadások fedezetét. A kormány ezt a gazdaság erejének és az államháztartás stabilitásának bizonyítékaként mutatja be.

A pénzügyminiszter érvelése szerint a többletbevétel lehetővé teszi, hogy az állam egyszerre könnyítsen a lakosság terhein és folytassa a nagyberuházásokat. A módosított költségvetés közel 30 milliárd dinárral emeli az egészségügyi forrásokat, többek között ritka betegségek kezelésére, innovatív gyógyszerekre és a Tiršova 2 gyermekkórház építésére. A szociális védelemre mintegy 25 milliárd dinárral több jut, pénzt kap az Alimentációs Alap és a szülő-gondozói rendszer. A mezőgazdaság részesedése a kormány közlése szerint a teljes büdzsé 7,3 százalékára nő. Többletforrás kerül az Expóra, a Morava-folyosóra, a Duna menti gyorsforgalmi útra, a „Vajdaság mosolya” néven emlegetett közlekedési projektre és a Vožd Karađorđe út építésének megkezdésére is.

A 980,6 millió euró tehát a kormány által összesített lakossági támogatások értéke, miközben a rebalansz ennél szélesebb körű kiadási átrendezést tartalmaz. A készpénzes juttatások mellett ide sorolják a gyógyszerek önrészének csökkentését és a belföldi üdülési utalványokat is. A nyugdíjasok szeptember 14-én kapják meg az egyszeri támogatást: 35 ezer dinár jár azoknak, akiknek augusztusi nyugdíja legfeljebb 31 092 dinár, 27 500 dinár a 31 092 és 56 822 dinár közötti ellátásban részesülőknek, 20 ezer dinár pedig az ennél magasabb nyugdíjúaknak. A gyermekgondozási, szociális és veteránellátások egyes kedvezményezettjei 25 ezer, más veteránok 10 ezer dináros összeget kapnak.

A politikailag legkényesebb intézkedés a minden felnőttnek járó 6000 dinár. A kifizetés szeptember 22. és 25. között történik, vagyis ha október 2. felében valóban megtartják a választást, a pénz közvetlenül a kampány hajrájában érkezik. Azoknak, akik a korábbi ingyenes részvényprogram alapján szerepelnek az Akcionarski fond nyilvántartásában, automatikusan utalnak. A többiek szeptember 7-től a kincstár portálján jelentkezhetnek. A nyugdíjasokat és a pénzbeli szociális segélyben részesülőket automatikusan regisztrálják.

A kormány gazdaságpolitikai érvelése világos: ha az adóbevételek jelentősen meghaladják a tervet, az államnak van mozgástere visszajuttatni a többlet egy részét a lakosságnak. Mali szerint a szerb gazdaság stabil, a növekedés folytatódik, az államadósság kezelhető, és a pénzosztás nem veszélyezteti a közpénzügyi egyensúlyt. A rebalansz 3,3 százalékos idei GDP-növekedéssel, 3,4 százalékos átlagos inflációval és az év végére a teljes államháztartás szintjén 44,2 százalékos GDP-arányos államadóssággal számol. Június végén ugyanakkor az állami költségvetés 51,6 milliárd dináros hiányban volt, vagyis a többletbevételek mellett továbbra is deficit finanszírozásáról van szó.

A Danas által megszólaltatott közgazdászok egészen más oldalról közelítik meg a döntést. Aleksandar Stevanović szerint önmagában aligha dicsekvésre méltó, hogy az állam a tervezettnél mintegy egymilliárd euróval több adót szedett be a gazdaságtól és a fogyasztóktól. Érvelése szerint ezt a pénzt előbb kivonják a vállalatoktól és a háztartásoktól, majd a költségvetésen keresztül újra elosztják. Az egyszeri kifizetések rövid időre növelhetik a fogyasztást, tartós növekedési hatásuk azonban csekélyebb, mint a termelékenységet, beruházást vagy versenyképességet javító intézkedéseké.

Veroljub Dugalić, a Kragujevaci Egyetem gazdasági karának nyugalmazott professzora hasonló logikát követ. Úgy fogalmazott: az állam előbb adó formájában elveszi a pénzt az állampolgároktól, majd politikai jótéteményként visszaadja nekik. A bírálat középpontjában az áll, hogy az általános és egyszeri kifizetések nem követnek szociális célzást; a rászorulók támogatásának indokoltságát ettől külön kezelik. A 6000 dinárt ugyanúgy megkapja a magas jövedelmű és a szegény állampolgár, így a program jelentős része olyan háztartásokhoz is eljut, amelyeknek a megélhetése nem függ ettől az összegtől.

Božo Drašković ennél élesebben fogalmazott, és szavazatvásárlásnak nevezte a választás közelségében meghirdetett csomagot. Ez az ő politikai-gazdasági értékelése, nem bizonyított kormányzati szándék. A közgazdász már a program korábbi, 600 millió eurós változatánál is azt mondta, hogy a közpénzből kiosztott, általános választói juttatások szerinte politikai befolyásolásként értelmezhetők. A kormány ezzel szemben következetesen azt állítja, hogy az intézkedések célja a megélhetési költségek mérséklése, és a fedezetet a vártnál kedvezőbb költségvetési folyamatok teremtették meg.

A választási összefüggést erősíti az időrend. Az eredeti csomagot június végén még 600 millió euró körülire becsülték, akkor főleg a nyugdíjasok és szociálisan sérülékeny csoportok támogatásáról volt szó. Júliusban már megjelent a minden felnőttnek járó kifizetés terve, augusztusra pedig 980,6 millió euróra nőtt az összeg. Közben Vučić egyre konkrétabban beszélt az előrehozott parlamenti választásról, majd augusztusban októberi időpontokat nevezett meg. Az ellenzéki Pokret slobodnih građana vezetője, Pavle Grbović már akkor kifogásolta, hogy a nyugdíjasok a kampány idején kapják meg az egyszeri támogatást, és azt kérdezte, milyen értelme van a pártok kampányköltését korlátozni, ha a kormány közben állami programokra sok százmillió eurót fordít.

Szerbiában az általános készpénzes támogatásoknak van előzménye. 2020-ban, a koronavírus-járvány idején minden felnőtt állampolgár 100 eurós egyszeri juttatásra volt jogosult. 2022 elején a 16 és 29 év közöttiek kaptak 100 eurót, majd ugyanennek a korosztálynak júniusban újabb 100 eurót fizettek. A kormány ezeket a programokat a válságkezeléssel, a kereslet fenntartásával és az életszínvonal támogatásával indokolta. Az ellenzék és több közgazdász már akkor is azt kifogásolta, hogy az általános pénzosztás drága, gyengén célzott eszköz, amely politikailag különösen vonzó választások közelében.

A mostani helyzet azért különösen éles, mert a 2026-os választás a Vučić-rendszer egyik legnehezebb politikai próbája lehet. A 2024 novemberében történt újvidéki állomástragédia után kibontakozott diákmozgalom másfél éve tart fenn országos tiltakozási hálózatot, és a nyári felmérések egy része szoros versenyt mutat a hatalom és a diákok köré szerveződő kihívók között. Ebben a környezetben minden látványos állami kiadás kampányjelentést is kap, függetlenül attól, hogy a költségvetési feltételek gazdaságilag valóban lehetővé teszik-e.

Dugalić egy további kockázatra is figyelmeztetett: ha a jelenlegi kabinet a rendelkezésre álló többleteket és tartalékokat gyorsan elkölti, egy esetleges új kormány jóval kisebb mozgástérrel kezdheti meg a munkáját. Ez különösen akkor lehet fontos, ha a világgazdasági környezet romlik, a növekedés elmarad a rebalanszban feltételezett 3,3 százaléktól, vagy a nagy állami beruházások költségei tovább nőnek. A kormány viszont éppen az ellenkező következtetést vonja le a számokból: szerinte a magasabb adóbevételek azt igazolják, hogy van lehetőség egyszerre támogatni a lakosságot, növelni a szociális kiadásokat és folytatni az infrastruktúra-fejlesztést.

A szeptemberi kifizetések hatása így két síkon lesz mérhető. Gazdaságilag rövid távon emelhetik a háztartások fogyasztását, és valódi segítséget jelenthetnek az alacsony nyugdíjból vagy szociális ellátásból élőknek. Politikailag azonban elkerülhetetlenül összekapcsolódnak az októberi voksolással, mert a pénz néhány héttel az urnák megnyitása előtt érkezik meg több millió ember számlájára. Hogy ez mennyiben változtatja meg a választói magatartást, azt előre nem lehet számszerűsíteni. Az viszont már most látszik, hogy a 980,6 millió eurós program a kampány egyik központi gazdaságpolitikai vitájává válik.