Wadephul jól láthatta, mire van szüksége Ukrajnának

Johann Wadephul német külügyminiszter úgy indult el péntek este Ukrajnába, hogy pontosan tudta: azt nem viszi magával, amire vendéglátói a leginkább várnak. Berlin politikai támogatást, szolidaritást és újabb együttműködési ígéreteket tudott adni, friss Patriot-elfogórakétákra szóló konkrét kötelezettségvállalást azonban nem. A háromnapos út végére a miniszter saját élménye lett az a probléma, amelyről Kijev hónapok óta beszél. Légiriadók, éjszakai szirénák, megrongált infrastruktúra és a közelgő tél miatt aggódó helyi vezetők között Wadephul azt ígérte, hogy hazatérve intenzívebben próbálja meggyőzni azokat a szövetségeseket, amelyeknek még vannak átadható rakétakészleteik.

A látogatás eredetileg erősen szimbolikus politikai útnak készült. Wadephul negyedszer járt Ukrajnában külügyminiszterként, és a német kormány azt akarta jelezni, hogy a háború több mint négy éve után sem csökkent Berlin elkötelezettsége. Kijevben Volodimir Zelenszkij elnökkel és Andrij Szibiha külügyminiszterrel tárgyalt, majd Poltaván keresztül Harkivba utazott. A kelet-ukrajnai nagyváros alig néhány tíz kilométerre fekszik a fronttól, így a miniszter útja politikai üzenet mellett biztonsági kockázatot is jelentett.

Az első légiriadó már Kijevben érte, amikor veteránok előtt beszélt egy szálloda alagsori rendezvényén. Később kiderült, hogy az adott támadásban két ember meghalt. Egy újabb figyelmeztetéskor Wadephul azt látta, hogyan gyűlnek össze a kijeviek az aluljárók bejáratainál, telefonjukon figyelve a riasztási alkalmazást és a támadó eszközök mozgásáról szóló közléseket. A miniszteri delegáció számára mindez néhány napos rendkívüli tapasztalat volt, az ukrán lakosság számára viszont a mindennapok része.

Poltavában és Harkivban még erősebben érződött a háború közelsége. A delegáció útja mellett megrongálódott üzemanyagtöltő állomások, ellenőrzőpontok és drónok ellen kifeszített védőhálók jelezték, hogy a front logikája mélyen benyúlt a civil térbe. Harkivban Wadephul megtekintett egy megrongálódott metrótelepet és energetikai létesítményt is. A helyi vezetők fő üzenete az volt, hogy az ősz és a tél előtt a légvédelem megerősítése létkérdés.

Oroszország az elmúlt hónapokban ismét fokozta a drón- és rakétatámadásokat. Az ENSZ adatai szerint július a teljes körű invázió kezdete óta a civil lakosság egyik legsúlyosabb hónapja volt, több mint 470 halálos áldozattal. A támadások egy része közvetlenül városi területeket ért, mások az energiarendszert, a vasutat vagy katonai-logisztikai célpontokat. A két kategória sok esetben földrajzilag is egymás közelében található, így egy sikeres elfogás vagy egy lezuhanó roncs is súlyos károkat okozhat.

Ukrajna számára a Patriot-rendszer azért különösen fontos, mert a rendelkezésére álló nyugati eszközök közül ez az egyik legalkalmasabb az orosz ballisztikus rakéták bizonyos típusainak elfogására. A rendszer hatékonysága azonban nem oldja meg a készletek problémáját. Egy-egy elfogórakéta rendkívül drága, a gyártás lassú, és a NATO-tagállamok saját légvédelmi szükségletei is megnőttek. A Közel-Keleten kialakult katonai feszültség ugyancsak leköt jelentős készleteket, így Kijev több irányból versenyez ugyanazért a korlátozott kapacitásért.

Németország az egyik legnagyobb európai támogató, és már korábban is adott át Patriot-egységeket, Iris-T rendszereket, lőszert, páncélozott járműveket és más felszerelést. Berlin mozgástere azonban szűkült. A Bundeswehr saját légvédelmi képességeit is helyre kell állítani, miközben Németország a NATO keleti szárnyán vállalt feladatokat. Ezért Wadephul mostani ígérete inkább diplomáciai közvetítő szerepről szól: megpróbálja rávenni azokat az országokat, amelyek még rendelkeznek tartalékokkal, hogy legalább a legkritikusabb időszakra adjanak át rakétákat.

A német minisztert láthatóan megragadta az ukrán társadalom alkalmazkodóképessége. Arról beszélt, hogy a lakosság a folyamatos veszély ellenére a jövőre koncentrál, működteti a városokat, iskolákat, szolgáltatásokat és gazdasági vállalkozásokat. Harkiv számára külön jelentősége volt annak, hogy a német külügyminiszter közvetlenül Ukrajna függetlenségi napja előtt érkezett. A helyi vezetés ezt annak bizonyítékaként mutatta be, hogy a várost a külföldi partnerek nem tekintik elveszett területnek.

Az út gazdasági dimenziót is kapott. Szibiha ukrán külügyminiszter hazai fejlesztésű autonóm fegyverrendszereket és drónokat mutatott be Wadephulnak. Ukrajna az elmúlt években kényszerből rendkívül gyors hadiipari innovációt hajtott végre, és egyre több olyan technológiával rendelkezik, amely európai gyártók számára is értékes lehet. Az együttműködés ezért egyre kevésbé egyirányú segélykapcsolat: német vállalatok és az ukrán védelmi ipar közös fejlesztései hosszabb távon az európai fegyvergyártás szerkezetét is alakíthatják.

A látogatás legfontosabb tanulsága mégis a légvédelem maradt. A szimbolikus támogatás Kijev számára politikailag fontos, a lakosság biztonságát azonban csak működő elfogórendszerek védik. Wadephul ezért úgy tért haza, hogy a következő hetekben a német diplomácia egyik konkrét feladata új Patriot-készletek felkutatása lesz. Hogy ez sikerül-e, az már nem kizárólag Berlin döntésén múlik. A miniszter ukrajnai útja éppen azt mutatta meg, mennyire függ a front mögötti civil élet olyan készletektől, amelyekről több fővárosban egyszerre próbálnak dönteni.