Harminc embert temetett maga alá Conakry szeméthegye
Heves eső után omlott rá a guineai főváros legnagyobb hulladéklerakójának egy része a mellette álló kunyhókra és sátrakra. A mentők markológépekkel kutatnak túlélők után; a tragédia napokkal azelőtt történt, hogy a veszélyes telepet bezárták volna.
Legalább harminc ember meghalt Conakryban, amikor a guineai főváros legnagyobb nyitott hulladéklerakójának egy része a heves esőzések után megcsúszott és rázúdult a közvetlenül mellette álló lakóépítményekre. A Dar Es Salam negyedben vasárnap hajnalban bekövetkezett omlás kunyhókat, sátrakat, járműveket és más ideiglenes építményeket temetett maga alá. A kormány szerint hat ember súlyosan, további tizenhatan könnyebben megsérültek. A mentőalakulatok markológépekkel bontják a hatalmas szemét- és földtömeget, és a hatóságok attól tartanak, hogy a halálos áldozatok száma tovább emelkedhet.
A tragédia helyi idő szerint hajnali kettő körül történt, miután az éjszakai eső átitatta a lerakó meredek oldalát. A hulladékhegy instabillá vált, majd egy része megindult lefelé a Gbessia községhez tartozó Dar Es Salam lakóterület felé. A környéken hosszú ideje élnek családok közvetlenül a szeméttelep mellett. Sokan a hulladék válogatásából, újrahasznosítható anyagok gyűjtéséből élnek, mások egyszerűen azért költöztek ide, mert Conakry gyors növekedése és a lakhatási költségek miatt nem találtak biztonságosabb otthont.
Az áldozatok között egész családok vannak. Egy helyi asszony arról számolt be, hogy öt gyermekét veszítette el az omlásban. A mentők mellett helyi lakosok is részt vesznek a keresésben, de a terület veszélyes: a hulladék instabil maradt, az újabb esőzés pedig további omlásokat indíthat el. A nehézgépek használata is kockázatos, mert a mentőknek úgy kell eltávolítaniuk a törmeléket és szemetet, hogy közben ne veszélyeztessék az esetleg még életben lévő, betemetett embereket.
A katasztrófa különösen súlyos politikai kérdéseket vet fel, mert a kormány néhány nappal korábban bejelentette, hogy a lerakót a veszélyek miatt be akarja zárni. A hatóságok szerint a környéken élőket már felszólították a távozásra, sokan azonban nem költöztek el. Ez rámutat arra a problémára, amely számos afrikai nagyvárosban megnehezíti a veszélyes területek kiürítését: a hivatalos figyelmeztetés kevés, ha az érintett családoknak nincs megfizethető alternatív lakhatásuk és biztos megélhetésük.
Guinea kormánya jelentős erőforrásokat mozgósított. Katonai műszaki egységek, katasztrófavédelmi dolgozók, rendőrök és egészségügyi személyzet érkezett a helyszínre. Amadou Oury Bah miniszterelnök személyesen is felkereste a területet, és azt ígérte, hogy a még ott élő családokat biztonságosabb környékre telepítik át. A következő napokban azonban az elsődleges feladat továbbra is a kutatás és az azonosítás.
A Dar Es Salam telep problémái nem újak. 2017-ben már történt halálos omlás ugyanitt, akkor tíz ember vesztette életét. Azóta Conakry népessége tovább nőtt, miközben a hulladékgazdálkodási rendszer fejlesztése nem tartott lépést a város terjeszkedésével. A nyitott lerakókba naponta hatalmas mennyiségű vegyes szemét kerül, a hulladékhegyek pedig megfelelő tömörítés, vízelvezetés és mérnöki stabilizálás nélkül egyre magasabbra nőnek.
A heves trópusi esők külön kockázatot jelentenek. A víz beszivárog a hulladékrétegek közé, növeli azok tömegét, csökkenti a belső súrlódást és megváltoztatja a lejtők stabilitását. A műanyag, szerves hulladék, építési törmelék és föld keveréke kiszámíthatatlanul viselkedhet. A szeméttelepeken ráadásul metángáz is keletkezik, amely tüzeket és robbanásokat okozhat, miközben a szennyezett csurgalékvíz az ivóvízbázisokra is veszélyt jelent.
Conakry problémája gazdasági ellentmondást is megmutat. Guinea a világ egyik legnagyobb bauxitexportőre, és jelentős vasérckészletekkel rendelkezik, a lakosság nagy része mégis szegénységben él. A gyors urbanizációhoz szükséges alapinfrastruktúra - csatornázás, hulladékkezelés, utak és biztonságos lakhatás - sok térségben hiányos. A természeti erőforrásokból származó bevételek és a mindennapi városi szolgáltatások színvonala között óriási különbség maradt.
A kormány számára a tragédia után két sürgős feladat adódik. Az egyik a Dar Es Salam környezetének tényleges kiürítése és a túlélők elhelyezése. A másik egy olyan hulladékgazdálkodási rendszer kialakítása, amely nem hoz létre újabb instabil szeméthegyeket a sűrűn lakott városi negyedek mellett. Ehhez szabályozott lerakókra, újrahasznosításra, gyűjtési infrastruktúrára és olyan szociális programokra is szükség van, amelyek alternatív megélhetést kínálnak a hulladékválogatásból élőknek.
A mentés befejezése után várhatóan vizsgálat indul arról is, miért maradhattak lakóépítmények ilyen közel a már korábban veszélyesnek minősített telephez. Az állami felelősség és az egyéni kockázatvállalás kérdése könnyen politikai vitává válhat. Az biztos, hogy a vasárnapi omlás nem pusztán rendkívüli időjárási esemény következménye volt. A heves eső egy régóta ismert urbanisztikai és szociális veszélyt alakított néhány perc alatt tömeges tragédiává.
A tragédia közegészségügyi kockázata sem ér véget a mentéssel. A szétszóródott hulladék, az állóvíz, a sérült szennyvízrendszer és a bomló szerves anyag fertőzések forrása lehet, különösen egy olyan sűrűn lakott városrészben, ahol az egészségügyi ellátás kapacitása korlátozott. A hatóságoknak ezért a kitelepítés mellett ivóvízről, alapvető higiéniai feltételekről és a sérültek hosszabb távú ellátásáról is gondoskodniuk kell.