Digitális mészárlás: háborús influenszerek véres világa

A kamerakép néha megremeg, ami a nézőt közvetlenül az események sűrűjébe rántja. Mintha közvetlenül a fegyveres parancsnok mellett állna valaki, s a földön ülő foglyok szemszögéből figyelné az utolsó másodperceket. Al-Fateh Abdullah Idris, akit a szudáni harcokban csak Abu Lulu néven ismernek, terepmintás ruhát és hosszú, fehér sálat visel. Nyíltan kimutatja örömét a tettei felett. Lencse elé áll, miközben fegyvertelen embereket gúnyol ki, mosolyog a kamerába, majd egymás után, közvetlen közelről fejbe lő mindenkit. A felvételeket a közösségi felületeken és a Telegram-csatornákon teszi közzé, így néhány órán belül az egész ország megismeri a nevét. A kivégzésekről készült videók milliós megtekintést érnek el, s a bemutatott brutalitással a parancsnok digitális teret hódít saját fegyveres szervezetének, a Gyors Támogató Erőknek.

Ez a milícia több mint három éve áll véres hadiállapotban a szudáni fegyveres erőkkel. A fegyveres összecsapások eddig messze több mint 150 000 emberéletet követeltek, és csaknem tizenhárommillió lakost kényszerítettek otthonuk elhagyására. A szembenálló felek nemcsak a szárazföldi frontokon, hanem a digitális platformokon is összecsapnak. A felvételek elárasztják a nemzetközi hálózatokat, mielőtt a nagy szolgáltatók az extrém erőszak miatt törölnék azokat. A képek azonban nem tűnnek el nyomtalanul. Más csatornákon keringve folyamatosan újra felbukkannak, megosztásról megosztásra terjednek. A fegyveres parancsnok a szudáni polgárháború legismertebb háborús influenszerévé vált, akinek kegyetlenségeiről a nemzetközi sajtó is beszámolt, mielőtt a más régiókban zajló konfliktusok elterelték volna a figyelmet az afrikai országról.

A szudáni hadviselő felek tudatosan használják a szelfiszerűen rögzített erőszakos videókat. A megfélemlítés, a hatalom demonstrálása és a dominancia fitogtatása áll a médiastratégia középpontjában. A felvételek célja az ellenfél elrettentése, a morál szétverése, valamint az új harcosok toborzása. A videók azt üzenik a lakosságnak, hogy a milícia az úr a térségben, s aki nem csatlakozik hozzájuk, arra a halál vár. A fenyegetéseket szándékosan keverik olyan propagandával, ahol a parancsnok pénzt oszt gyermekeknek, azt sugallva, hogy a támogatóik biztonságban vannak. A polgári lakosság számára a háború elhúzódásával egyre nehezebb kimaradni a harcokból.

A fegyveres erők szintén alkalmazzák a digitális megfélemlítést. A hivatalos hadsereghez és a velük szövetséges szervezetekhez köthető felvételeken megkötözött holttestek mellett álló fegyveresek fenyegetik halállal a szembenálló oldal tagjait és az esetleges együttműködőket. A tényellenőrző szervezetek vizsgálatai szerint ezek a videók mind eredetiek. A polgári lakosság állandó elnyomásban él, s a folyamatos gyanúsítgatások miatt sokan a puszta vád alapján életüket veszítik. Mindkét fél a lakosság kárára vívja hatalmi harcát, miközben a civilek üldöztetéstől, szexuális erőszaktól, kínzásoktól és éhezéstől szenvednek. Nemzetközi segítségre alig számíthatnak, mivel a terület rendkívül veszélyes, s a gazdagabb államok figyelme elkerüli a térséget.

A szakértők szerint a brutalitást nyíltan ünneplő alakok a háborús stratégia leghatékonyabb eszközei közé tartoznak. Az ilyen felvételek a pszichológiai hadviselés szerves részét képezik, céljuk a lakosság terrorizálása és teljes engedelmességre kényszerítése. A videók tartós magatartási változásokat idéznek elő a nézőkben, elmélyítik a tehetetlenség érzését, s arra kényszerítik az embereket, hogy igyekezzenek láthatatlanná válni. A digitális tartalomfogyasztás hatására a trauma közvetlenül érinti azokat is, akik az otthonuktól távol, menekülttáborokban élnek. Sok elmenekült lakos a közösségi médián keresztül értesül rokonai meggyilkolásáról, ami leíratlan gyötrelmet okoz számukra.

A videók alatti hozzászólások elemzése megmutatja a társadalmi felületek mély megosztottságát. A kivégzéseket bemutató posztok alatt egyesek az áldozatokért imádkoznak, míg mások nyílt bosszút és a tettesek megsemmisítését követelik. A harag és a gyűlölet megnyilvánulásai a gyűlölet spirálját forgatják tovább. Ha az emberek közvetlen erőszakot élnek át, a videók újratraumatizálják őket, ami a jövőbeli béke és megbékélés esélyeit súlyosan veszélyezteti. A digitális képek a kegyetlenség kollektív emlékezetévé válnak, amelyek folyamatosan szítják a megtorlás iránti vágyat.

Egyes régiókban a parancsnokok már nyíltan arra utasítják fegyvereseiket, hogy kapcsoljanak át a hírhedt parancsnok viselkedési módjára, azaz harcoljanak a legteljesebb brutalitással és könyörtelenséggel. Ugyanakkor az elkövetőket arra figyelmeztetik, hogy tartózkodjanak a saját tetteik rögzítésétől. Ez jelzi, hogy a fegyveres szervezet felső vezetése igyekszik elkerülni a nemzetközi felháborodás további növekedését. Ennek ellenére a követők hősies ikonként ünneplik a parancsnokot, sőt mesterséges intelligenciával generált képeken aranyba öntött szoborként ábrázolják.

A nemzetközi tiltakozást követően a milícia megpróbált nyilvánosan elhatárolódni a kegyetlenkedő parancsnoktól. Megrendezett videóban mutatták be megbilincselve, amint a cellája felé kísérik, miközben azt terjesztették, hogy számon kérik a szabályszegéseket. A megfigyelők szerint ez csupán színjáték volt, hiszen a parancsnok pontosan azt hajtotta végre, amit a felső vezetés elvárt tőle. A legújabb értesülések és tényfeltáró jelentések szerint a férfi hamar kiszabadult a fogságból, és Kordofán tartományban kapcsolódott be újra a harcokba, ahol a milícia egy újabb nagyváros bevételét tervezi. A fenyegetés így továbbra is jelen van a menekültek lakta övezetekben, miközben a közösségi platformokon az elkövető alakja tartós rémképpé vált.