Izrael elfoglalta az ENSZ kelet-jeruzsálemi központját
Fegyveres biztonsági erők ürítették ki a Kalandia szakképző intézményt, az udvaron izraeli zászlót húztak fel, a világszervezet pedig jogellenes behatolásról beszél. A lépés újabb szintre emeli az UNRWA és a Netanjahu-kormány konfliktusát.
Izraeli biztonsági erők kedden behatoltak az ENSZ palesztin menekülteket segítő szervezetének kelet-jeruzsálemi Kalandia szakképző központjába, kiürítették az épületet, és izraeli zászlót húztak fel a területen. Az UNRWA szerint több mint ötven izraeli biztonsági ember és legalább négy páncélozott jármű vett részt az akcióban, miközben mintegy húsz ENSZ-alkalmazott tartózkodott a létesítményben. António Guterres ENSZ-főtitkár jogellenes behatolásnak nevezte a történteket és követelte a központ visszaadását.
A Kalandia Training Centre több mint hetven éve biztosít szakmai képzést palesztin fiataloknak. A létesítmény Kelet-Jeruzsálem északi részén, Kafr Akab térségében, a kalandiai menekülttábor közelében működik. Az izraeli hatóságok az akció előtt lezárták a közeli ellenőrzőpontot, majd nagy erőkkel vonultak fel. Az UNRWA közlése szerint ez május óta már az ötödik engedély nélküli izraeli behatolás volt a központba.
Itamar Ben-Gvir izraeli nemzetbiztonsági miniszter személyesen is megjelent a helyszínen. Közösségi oldalán olyan felvételeket tett közzé, amelyeken a létesítményben és az igazgatói irodában látható, és azt üzente, hogy az UNRWA ott többé nem működhet. A kormány az akciót a szervezet izraeli tevékenységét korlátozó törvény végrehajtásának tekinti.
Benjamin Netanjahu miniszterelnök azzal indokolta a fellépést, hogy Izrael nem engedheti működni területén azt a szervezetet, amelynek egyes alkalmazottait a 2023. október 7-i támadással és terrorista tevékenységgel hozta összefüggésbe. Izrael hosszabb ideje azt állítja, hogy az UNRWA struktúráiba a Hamász emberei is beépültek, és az ügynökség oktatási, szociális és logisztikai hálózata nem választható el kellően a palesztin fegyveres szervezetektől.
Az UNRWA és az ENSZ visszautasítja azt az általánosítást, hogy a szervezet egésze terrorista struktúra lenne. A világszervezet korábbi vizsgálatai egyes alkalmazottakkal kapcsolatban intézkedéseket eredményeztek, ugyanakkor az ügynökség több tízezer dolgozójának tevékenységét továbbra is alapvető humanitárius feladatnak tekinti. Gázában, Ciszjordániában, Jordániában, Libanonban és Szíriában palesztin menekültek milliói számára biztosít oktatást, egészségügyi ellátást és segélyezést.
Az izraeli-UNRWA konfliktus 2024 óta jogi szintre emelkedett. Az izraeli parlament olyan jogszabályokat fogadott el, amelyek súlyosan korlátozzák az ügynökség működését az izraeli ellenőrzés alatt álló területeken és megnehezítik az izraeli hatóságokkal való hivatalos kapcsolatot. Az ENSZ szerint ezek a rendelkezések akadályozzák a Közgyűlés által adott mandátum teljesítését.
A kelet-jeruzsálemi helyszínek különösen érzékenyek, mert a város státusza a közel-keleti konfliktus egyik legvitatottabb kérdése. Izrael egész Jeruzsálemet saját fővárosának tekinti, a nemzetközi közösség nagy része azonban nem ismeri el Kelet-Jeruzsálem bekebelezését, és megszállt területként kezeli. A palesztin vezetés a város keleti részét egy jövőbeli palesztin állam fővárosának szánja.
Ezért a Kalandia központ elfoglalása egyszerre humanitárius, jogi és szuverenitási ügy. Az izraeli kormány saját jogszabályaira és tulajdonjogi érvekre hivatkozik. Izraeli tisztségviselők szerint a földterület történetileg zsidó tulajdonhoz kötődik, és a jeruzsálemi önkormányzat rendelkezésére áll. Az ENSZ ezzel szemben arra hivatkozik, hogy létesítményeit a nemzetközi jog alapján sérthetetlenség és mentesség illeti meg.
Guterres szóvivője külön hangsúlyozta az ENSZ-helyiségek sérthetetlenségét. A világszervezet álláspontja szerint a tagállamoknak tartózkodniuk kell az ENSZ intézményeibe való engedély nélküli belépéstől és az ott folyó munka akadályozásától. A főtitkár arra is figyelmeztetett, hogy a központ bezárása fiatalokat foszt meg a szakmai képzés lehetőségétől.
A mostani akció egy szélesebb folyamat része. Az izraeli hatóságok korábban más UNRWA-létesítményeknél is felléptek, egyes helyeken megszakították a víz- és áramellátást, illetve lefoglaltak vagy lebontottak épületeket. Az ENSZ szerint ezek a lépések együtt egyre nehezebbé teszik az ügynökség működését Kelet-Jeruzsálemben.
A palesztin vezetés élesen elítélte a behatolást. Számára az UNRWA felszámolására irányuló izraeli törekvés összekapcsolódik a palesztin menekültkérdés politikai jelentőségével. Az ügynökség 1949 óta tartja nyilván és segíti az 1948-as háború menekültjeit és leszármazottaikat. Izraelben régóta vita tárgya, hogy ez a rendszer fenntartja-e a menekültstátuszt generációkon keresztül, és ezzel életben tartja-e a visszatérés jogának palesztin követelését.
Az UNRWA támogatói szerint viszont a szervezet megszüntetése nem oldaná meg a menekültkérdést, csak eltüntetné azokat az intézményeket, amelyek iskolákat, rendelőket és segélyprogramokat működtetnek. A jelenlegi gázai és ciszjordániai humanitárius helyzetben más nemzetközi szervezet rövid idő alatt nem tudná átvenni teljes kapacitását.
A Kalandia központ ügye ezért az ENSZ és Izrael közötti intézményi konfliktus újabb próbája. A világszervezet jogi védelmet és nemzetközi kötelezettségeket emleget, az izraeli kormány saját törvényeire és biztonsági érveire támaszkodik. A két álláspont között alig maradt közös tér, miközben a gyakorlati következményeket elsősorban azok a palesztin fiatalok érzik meg, akiknek a képzése megszakadhat.
A következő lépés az lesz, hogy Izrael ténylegesen milyen célra használja a területet, és az ENSZ milyen jogi vagy diplomáciai eszközökkel próbálja visszaszerezni. A konfliktus valószínűleg nem marad helyi ügy: Kelet-Jeruzsálem státusza, az ENSZ kiváltságai és az UNRWA jövője egyszerre kerül napirendre. Az izraeli zászló felhúzása a központ udvarán ezért erős politikai üzenet lett egy olyan vitában, amely már jóval az épület falain kívül zajlik.