33 milliárdos agrárpénzből lett jogvita

Március 4-én még arról értesítették a Gallicoop Zrt.-t, hogy két projektjével összesen 33 milliárd forint támogatást nyert. Július 23-án a Közös Agrárpolitika Stratégiai Terv irányító hatósága visszavonta a támogatási okiratokat, és kizárta a céget a programból. A vállalat augusztus 25-én közölte, hogy minden rendelkezésére álló jogorvoslati lehetőséget igénybe vesz. A szarvasi pulykafeldolgozó ügye így rövid idő alatt egy nagy összegű agrárfejlesztésből a kormányváltás utáni támogatás-felülvizsgálatok egyik első komoly jogi próbájává vált.

A támogatás az Élelmiszeripar Bajnokai programhoz kapcsolódott. A konstrukciót még az előző kormány hozta létre, és 2024 végén kormányhatározat jelölte ki a Gallicoopot a résztvevők között. A cég vágóhídi és üzemi kapacitásbővítésre, technológiai korszerűsítésre, valamint beszállítói fejlesztésekre kívánta fordítani a pénzt. Az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium közlése szerint a két projekt 33 milliárd forintos összege több mint hatszorosa volt annak, amit más feldolgozóüzemi pályázatokon egy-egy jogosult vállalkozás támogatásként kaphatott. A tárca azt is közölte, hogy ebben a kiemelt programban a Gallicoop volt az egyetlen nyertes.

A minisztérium érvelésének középpontjában nem a beruházás műszaki tartalma áll, hanem a pályázó tulajdonosi szerkezete. Az államháztartási szabályok szerint támogatást olyan jogi személy kaphat, amely átlátható szervezetnek minősül. A tárca felülvizsgálata arra jutott, hogy a Gallicoop tulajdonosai magántőkealapok, ezek mögött pedig a tényleges tulajdonos személye nem ismerhető meg olyan módon, amely megfelel a feltételnek. Ebből vezették le, hogy a támogatást korábban jogosulatlanul ítélték meg. Ez egyelőre a minisztérium jogi álláspontja, amelyet a cég vitat, és amelyről várhatóan bírósági eljárásban is dönteni kell.

A magántőkealapok szerepe jóval szélesebb ügyet tesz láthatóvá. Ezek a befektetési konstrukciók az elmúlt évtizedben a magyar nagyvállalati tulajdon egyik kedvelt formájává váltak, miközben a végső befektetők kiléte gyakran nem nyilvános. A Gallicoopot 2021-ben Mészáros Lőrinchez kötött magántőkealapok szerezték meg. A vállalat ezért közéleti értelemben a Mészáros-csoport érdekeltségeként jelenik meg, miközben a támogatási jogosultság megítélésénél a formális tulajdonosi lánc és a tényleges tulajdonos megismerhetősége válik döntővé. Éppen ez az a pont, ahol egy politikailag látványos ügyből száraz, de fontos jogvita lesz.

A Gallicoop keményen vitatja a kormány lépését. Közleménye szerint a pályázati támogatás nem a tulajdonosok pénztárcájába került volna, kizárólag meghatározott beruházásokra lehetett volna felhasználni. A cég arra is hivatkozik, hogy közel 1600 embernek ad munkát, a fejlesztések magyar beszállítókat érintettek volna, és a támogatás visszavonása ronthatja a versenyképességét a német, francia vagy lengyel élelmiszeripari vállalatokkal szemben. A vállalat politikai indítékot is feltételez, amit a minisztérium visszautasít.

A gazdasági adatok alapján a Gallicoop nem olyan vállalat, amely működési túlélését az állami támogatástól várja. A legutóbbi beszámoló szerint 2025-ben konszolidált árbevétele 87,2 milliárd forint volt, ebből 34,4 milliárd exportból származott. Üzemi eredménye 6,2 milliárd, adózott nyeresége 5,4 milliárd forint körül alakult. Az előző két évben sem fizettek osztalékot. Ez nem teszi fölöslegessé a fejlesztési támogatásról szóló vitát, mert az uniós agrárpolitika nyereséges cégek beruházásait is finanszírozhatja. A számok viszont segítenek elválasztani a vállalat működési stabilitását a konkrét projekt finanszírozásától.

A 33 milliárdos ügy egyik kulcskérdése az egyenlő bánásmód. Ha az átlátható tulajdonosi szerkezet valóban kötelező feltétel, akkor ugyanazt a mércét minden olyan pályázónál alkalmazni kell, amely magántőkealapokhoz vagy más nehezen áttekinthető konstrukcióhoz kapcsolódik. Egy jogállami felülvizsgálat hitelességét nem az adja, hogy ismert kormányközeli nagyvállalkozó érdekeltségétől vesznek el pénzt, hanem az, hogy előre megismerhető szabály alapján, azonos eljárásban, bíróság előtt ellenőrizhető döntés születik. Ha a szabály csak politikailag kiválasztott szereplőknél kerül elő, a korrupcióellenes cél könnyen szelektív megtorlás látszatát keltheti.

Az ellenkező veszély is valós. A kormányváltás után nem lehet érintetlenül hagyni egy támogatást pusztán azért, mert már megszületett róla a korábbi döntés, ha az új ellenőrzés jogsértést tár fel. Az államnak kötelessége megvizsgálni, hogy a pályázó teljesítette-e a feltételeket, különösen akkor, ha uniós forrásról van szó. A Közös Agrárpolitika pénze nem pártpolitikai ajándék, és az Európai Bizottság felé is elszámoltatható. A korábbi támogatási okirat ezért nem jelent felmentést az utólagos törvényességi kontroll alól.

A bírósági felülvizsgálat emiatt nem kellemetlen mellékszál, hanem az ügy legfontosabb garanciája. A Gallicoopnak lehetőséget kell kapnia arra, hogy bemutassa: miért tartja magát átlátható szervezetnek, miért tartja jogszerűnek az eredeti döntést, és milyen kára keletkezik a visszavonásból. A minisztériumnak pedig dokumentumokkal kell alátámasztania, hogy a pályázati és államháztartási szabályokból valóban az a következtetés következik, amelyre jutott. A jogvita végén nem politikai közleménynek, hanem ellenőrizhető jogértelmezésnek kell állnia.

A munkavállalók és beszállítók helyzete külön figyelmet érdemel. A támogatás visszavonása nem azonos az üzem bezárásával, a cég pénzügyi adatai alapján ilyen következtetésre nincs alap. Egy nagy beruházás elmaradása azonban hatással lehet a kapacitásra, az exportképességre és a beszállítói megrendelésekre. Éppen ezért fontos, hogy a kormány a jogi indok mellett azt is világossá tegye, van-e lehetőség új, minden pályázó számára azonos feltételekkel kiírt fejlesztési programra, amelyben a tulajdonosi átláthatóság már a jelentkezés előtt egyértelműen ellenőrzött feltétel.

A Gallicoop-ügy precedens lehet a kormányváltás után megkezdett támogatási leltárban. Sok százmilliárd forintnyi korábbi döntés felülvizsgálata válhat indokolttá, de ezek között lesznek jogszerű, gazdaságilag racionális fejlesztések és lehetnek olyanok is, amelyeknél a pályázati verseny, a tulajdonosi háttér vagy a támogatási intenzitás kérdéseket vet fel. A feladat nem az, hogy minden, a NER-hez kötött vállalat automatikusan gyanússá váljon. Az a cél, hogy ugyanazok a szabályok érvényesüljenek akkor is, ha a kedvezményezett politikailag közel állt az előző hatalomhoz, és akkor is, ha közel áll a jelenlegihez.

A 33 milliárd forint sorsa így végül többről szól, mint egy pulykafeldolgozó beruházásáról. A kormány számára ez annak próbája, képes-e a korábbi rendszer vitatható döntéseit úgy felülvizsgálni, hogy közben nem hoz létre új politikai függőséget. A Gallicoop számára pedig annak bizonyítása következik, hogy az eredeti támogatás jogszerű volt. Ha a vita nyilvános indokolással, bírósági kontrollal és minden szereplőre azonos mércével zárul, az ügy akár a támogatási rendszer megtisztításának egyik fontos precedense is lehet.