Örményország benyújtja csatlakozási kérését Brüsszelnek
Jereván végleg elszakad a moszkvai katonai tömbtől, a júniusi választást megnyerő kormányfő pedig a jövőbeli referendumot megelőzve hivatalosan is elindítja a folyamatot a tagjelölti státusz elnyerésére.
Gyökeres geopolitikai fordulat küszöbén áll a dél-kaukázusi régió, miután Örményország kormánya bejelentette, hogy a közeljövőben hivatalos csatlakozási kérelmet nyújt be az Európai Unióhoz. Nikol Pasinjan örmény miniszterelnök a jereváni törvényhozás előtt ismertette a kormányzat ötéves stratégiai programját, világossá téve, hogy az ország nyugati orientációja új, végleges szakaszába lép. A jereváni vezetés szerint a tagsági kérelem benyújtása és az Európai Bizottság értékelése előzi majd meg azt a népszavazást, amelyről a moszkvai vezetés és az Eurázsiai Gazdasági Unió tagállamai korábban folyamatosan egyeztetést követeltek. A kaukázusi köztársaság ezzel a lépéssel szándékozik tisztázni, hogy milyen reális feltételekkel és közös útitervvel vágat bele az integrációs folyamatba, felvállalva a nyílt szembenézést az egykori szövetséges Oroszországgal.
A jereváni kormányzat álláspontja szerint értelmetlen lenne népszavazást tartani egy olyan integrációs folyamatról, amelynek még nem láthatók a pontos európai feltételei és elvárásai. Pasinjan hangsúlyozta, hogy először a hivatalos kérelemnek kell beérkeznie Brüsszelbe, amelyre az Európai Unió Tanácsa reagál, megbízva a Bizottságot az örmény felkészültség átvilágításával. A közösen kidolgozott menetrend és a tagjelölti státusz megadása után kerülhet csak sor az országos referendumra, ahol az örmény állampolgárok közvetlenül dönthetnek a jövőjükről. A kormányfő kiemelte, hogy a döntési folyamat előkészítése során tekintettel vannak az Eurázsiai Gazdasági Unió partnerszervezeteinek felvetéseire is, akik korábban rámutattak a két gazdasági tömb szabályrendszere közötti alapvető összeférhetetlenségre.
A nyugatbarát külpolitikai kurzus mögött határozott lakossági és politikai felhatalmazás áll, hiszen Nikol Pasinjan és pártja, a Polgári Szerződés a júniusi parlamenti választásokon magabiztos győzelmet aratott, megszervezve a kényelmes parlamenti többséget. A választási győzelem egyértelmű jelzést küldött a régiónak, megerősítve a jereváni vezetés elhatározását a demokratikus intézményrendszer és az európai jogharmonizáció kiépítése mellett. A választási sikert követően a parlament gyors egymásutánban fogadta el az európai integrációt támogató törvényi kereteket, megágyazva a hivatalos diplomáciai lépéseknek. Jereván a választói felhatalmazásra támaszkodva most már az egyértelmű jogi és diplomáciai kötelezettségvállalások meglépésére készül.
Ezzel párhuzamosan Örményország végleg megszakítja a kapcsolatot a Moszkva által dominált katonai szövetséggel, a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetével. Pasinjan a parlamenti felszólalásában határozottan kijelentette, hogy kormánya az elkövetkező ötéves ciklusban nem tervezi a részvétel aktiválását a katonai blokkban, sőt kifejezetten üdvözölné, ha a szövetség hivatalosan is kizárná az országot a tagok sorából. Az örmény vezetés szerint a szövetségesi kötelezettségek feladása mentesítené az országot attól a politikai dilemmától, hogy a szövetségből való kilépést egyoldalúan kelljen kimondania. A katonai blokkból való teljes elhidegülés hátterében mély bizalmi válság húzódik meg, amely az elmúlt évek súlyos biztonsági eseményei során halmozódott fel.
A jereváni vezetés és a lakosság Oroszországból való kiábrándulása a 2023 szeptemberében lezajlott hegyi-karabahi események idején érte el a csúcspontját. Az azeri katonai offenzíva során a térségben állomásozó orosz békefenntartó erők tétlenül nézték az ott élő örmény lakosság elüldözését és a terület feletti ellenőrzés elvesztését. A jereváni kormány és a társadalom úgy értékelte, hogy Moszkva cserbenhagyta hivatalos katonai szövetségesét, és képtelen volt garantálni a minimális biztonsági garanciákat. A katonai kudarcot követően Jereván fokozatosan felfüggesztette részvételét a közös hadgyakorlatokon, megtagadta a szövetségi hozzájárulások befizetését, és a határait őrző orosz határőralakulatok jelentős részét is kiutasította a nemzetközi repülőtérről és a határátkelőkről.
A moszkvai reakciók nem késtek sokat, a Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov nyilvánosan intette óvatosságra a jereváni vezetést az európai álmok kergetése miatt. Peszkov felidézte Törökország és több balkáni állam példáját, amelyek évtizedek óta várakoznak az Európai Unió előszobájában anélkül, hogy érdemi előrelépést értek volna el a csatlakozási folyamatban. A moszkvai szóvivő arra is figyelmeztetett, hogy az örmény vám-, kereskedelmi és élelmiszerbiztonsági szabályok európai szintre igazítása automatikusan kizárja az azonos feltételeket az Eurázsiai Gazdasági Unióval, ami súlyos gazdasági károkat okozhat az örmény exportnak. Oroszország korábban minőségi és egészségügyi hiányosságokra hivatkozva már korlátozta az örmény mezőgazdasági termékek és szeszes italok behozatalát, gazdasági nyomást gyakorolva a választási időszakban.
Vlagyimir Putyin orosz elnök még ennél is keményebb figyelmeztetést fogalmazott meg, amikor az örmény közeledést Ukrajna korábbi nyugatbarát fordulatához hasonlította. Az orosz elnök felidézte, hogy a 2022-ben kirobbant konfliktus gyökerei éppen Kijev európai integrációs törekvéseire vezethetők vissza, burkoltan utalva a hasonlóság veszélyeire. A burkolt fenyegetések ellenére az örmény vezetés nem lépett vissza, sőt kiterjesztette a stratégiai infrastruktúra orosz befolyás alóli mentesítését is. Pasinjan kezdeményezte az örmény vasúti hálózatot üzemeltető orosz koncessziós szerződés átruházását egy harmadik, független nemzetközi szereplőre, mivel a nemzetközi szankciók miatt az orosz irányítású vonalakat elkerülik a globális fuvarozók és befektetők.
Az Európai Unió és Örményország közötti kapcsolatok szorosabbra fűzését a helyszínen tartózkodó európai megfigyelő misszió jelenléte is támogatja, amely az azeri határvidék stabilitását hivatott felügyelni. A brüsszeli diplomácia egyre több pénzügyi és infrastruktúra-fejlesztési támogatást biztosít Jereván számára, bekapcsolva az országot a transzkaukázusi kereskedelmi és energetikai folyosókba. Az európai integrációs törekvések nem csupán politikai, hanem gazdasági és logisztikai átrendeződést is hoznak, összekötve a dél-kaukázusi köztársaságot a közép-ázsiai és európai kereskedelmi útvonalakkal. A jereváni kormányzati döntés nyomán felgyorsuló folyamatok alapvetően átrendezik a térség hatalmi egyensúlyát, végleg lezárva a kizárólagos orosz befolyás korszakát a Dél-Kaukázusban.