Óriásiot zuhant az AI-látnok hedge fundja

Néhány héttel ezelőtt még a Szilícium-völgy legfényesebb csillagaként ünnepelték a mindössze huszonöt éves Leopold Aschenbrennert, aki korábbi kutatói múltjára építve hatalmas magabiztossággal hirdette a mesterséges intelligencia megállíthatatlan és diadalmas menetelését. Aschenbrenner nevéhez fűződik a Situational Awareness nevű befektetési alap, amely rövid idő alatt a technológiai szektor egyik legtöbbet emlegetett szereplőjévé vált. A fiatal alapító által megfogalmazott grandiózus víziók és a szektor jövőjéről szóló merész tanulmányok olyan befektetőket vonzottak be, mint a Stripe vezérei vagy a legjelentősebb kockázatitőke-cégek, így a kezelt vagyon mértéke hamarosan a negyvenötmilliárd dolláros csúcsot is elérte. A pénzpiacok azonban nem a jóslatok, hanem a rideg számok szerint működnek, és a mértéktelen optimizmus hamarosan keserves ébredésbe torkollott a nyár folyamán.

A gyors emelkedést ugyanolyan sebességű zuhanás követte, amikor a technológiai részvények piacán bekövetkező hirtelen áresés romba döntötte a gondosan felépített kártyavárat. A piaci korrekció hatására az alap eszközeinek értéke drasztikus mértékben esett vissza, mintegy harmincötmilliárd dollárt törölve el a befektetett tőkéből. A kritikus napokban a hitelező bankok által kikényszerített azonnali kényszereladások kényszerhelyzetbe hozták az alapot, amelynek kénytelen-kelletlen meg kellett válnia nyilvános részvényállományának jelentős részétől. A nehéz helyzetbe került portfólió egy részét végül Ken Griffin pénzintézete, a Citadel vásárolta fel diszkontált áron, ami a Wall Street történetének egyik leggyorsabb és legnagyobb volumenű kényszerügyletévé vált.

A történtek hátterében a szakértők elsősorban a túlzott tőkeáttétel veszélyeit azonosítják, mivel az alap a hírek szerint a saját tőkéjének többszörösét vett kölcsön a pozíciók finanszírozására. Amikor a félvezetőgyártók és a mesterséges intelligencia infrastruktúrájához kapcsolódó vállalatok részvényei esésnek indultak, a tőkeáttételes ügyletek miatt azonnali fedezetfeltöltési kötelezettségek, úgynevezett margin callok sora indult el. A folyamat megállíthatatlan láncreakciót váltott ki, hiszen a csökkenő árak miatt bekövetkező eladások újabb áresést generáltak, ami felgyorsította a tőke elillanását. Az amerikai tőzsdefelügyelet, a SEC felkeltette az érdeklődését a történtek iránt, és vizsgálatot indított annak feltárására, hogy a hitelező bankok miként hagyták jóvá a rendkívül kockázatos hitelkihelyezéseket.

A drámai pénzügyi összeomlás idején a fiatal alapító magánéletében is sorsfordító események zajlottak, hiszen a válság tetőpontján tartotta esküvőjét egy kaliforniai birtokon. Miközben a vendégek az ünneplésre készültek, Aschenbrenner a telefonon keresztül próbálta menteni a menthetőt, és egyeztetni a pánikba esett befektetőkkel meg a hitelezőkkel. A nyilvánosság előtt vállalta a felelősséget a gyors veszteségekért, miközben bejelentette, hogy a jövőben felhagynak a tőkeáttételes kereskedési stratégiákkal. A nyilvános részvények piacán elszenvedett veszteségek ellenére az alap nem szűnt meg teljesen, hanem a magántőke-befektetések irányába terelte át a fókuszát, miközben a korábbi magánjellegű részesedései továbbra is a portfólió részét képezik.

Az eset ráirányította a figyelmet a mesterséges intelligencia körüli befektetési láz árnyoldalaira és a piacok törékenységére. A Szilícium-völgyben uralkodó kultusz, amely a magabiztos jövőképeket hirdető fiatalokat prófétaként kezeli, komoly sebeket kapott a tőzsdei lejtmenetben. A hatóságok vizsgálódása és a befektetők óvatosabbá válása azt jelzi, hogy a korábbi féktelen lelkesedést felválthatja a szigorúbb kockázatkezelés korszaka. A piac szereplői most azt elemzik, hogy a mesterséges intelligencia kiépítésére fordított óriási összegek mögött mekkora valós gazdasági teljesítmény áll, és a mostani krízis csupán egy átmeneti korrekció volt-e, vagy egy nagyobb spekulatív buborék első komoly megpattanása.