Berlinben szétesett a régi pártrendszer a választásra

Berlin szeptember 20-i választása úgy közeledik, hogy a német fővárosban szinte teljesen eltűnt a korábbi nagy pártok fölénye. Az augusztus 22-én közölt Forsa-felmérés szerint a Balpárt 22 százalékkal vezetett, a CDU és az AfD egyaránt 18 százalékon állt, a Zöldek 16, az SPD 12, a BSW 4, az FDP pedig 3 százalékot kapott volna. Egy hónappal korábban más mérés hasonló képet mutatott: a Balpárt akkor is 22 százalékos volt, miközben a CDU, a Zöldek és az AfD viszonylag szűk sávban követte. A tartós elem tehát nem egyetlen intézet száma, hanem az, hogy öt párt osztozik a választók túlnyomó részén, és egyik sem közelíti meg a harminc százalékot.

Ez önmagában nagy változás egy olyan városban, ahol évtizedeken át az SPD számított a politikai rendszer központjának. A szociáldemokraták a 12 százalékos augusztusi adattal már csak az ötödik helyen álltak. A párt ugyan jelenleg a CDU koalíciós partnere, de a jelenlegi kétpárti kormány a felmérések alapján messze lenne a többségtől. A berlini választás így szinte biztosan új koalíciós képletet kényszerít ki, és az is biztos, hogy új kormányzó polgármester kerül a város élére.

Kai Wegner júliusban bejelentette, hogy nem vezeti újra a CDU-t a választáson. A hivatalban lévő kormányzó polgármester a ciklus végéig marad, utódjelöltje a kereszténydemokratáknál Stefan Evers pénzügyi szenátor lett. Wegner visszalépése lezárt egy rövid korszakot: 2023-ban ő törte meg az SPD több évtizedes elsőbbségét, és CDU-SPD koalíciót épített. Kormányának támogatottsága azonban gyenge maradt, a város működését érő kritikák pedig a januári többnapos áramszünet kezelése után tovább erősödtek.

A választási kampány ezért nem kizárólag pártokról, hanem Berlin kormányozhatóságáról szól. A főváros egyszerre gazdasági és kulturális központ, mégis tartósan küzd a lakhatási válsággal, az államigazgatás lassúságával, a közlekedési rendszer problémáival és az oktatási infrastruktúra hiányosságaival. Egy júliusi rbb-felmérésben a megkérdezettek 30 százaléka a lakhatást és a bérleti díjakat nevezte a legfontosabb helyi problémának. A közlekedést 12, a migrációt és az oktatást 8-8, a közbiztonságot 7 százalék említette első helyen.

A lakhatás azért uralja a kampányt, mert Berlin népessége hosszú távon gyorsabban nőtt, mint a megfizethető lakások kínálata. A bérleti díjak emelkedése politikai törésvonalat teremtett a piacpárti és az erősebb állami beavatkozást követelő pártok között. A Balpárt éppen ezen a területen épített erős fővárosi profilt: támogatja a nagy ingatlancégek szigorúbb szabályozását és a közösségi lakásállomány növelését. A CDU ezzel szemben nagyobb építési tempót, egyszerűbb engedélyezést és a magánberuházások ösztönzését hangsúlyozza.

A Balpárt 22 százalékos első helye ezért nem véletlen, de önmagában még nem teszi a pártot automatikus kormányalakítóvá. A párt listavezetője, Elif Eralp erősödő támogatottság mellett is partnerekre szorulna. A Zöldekkel és az SPD-vel együtt a három baloldali-középbal párt a felmérésekben 50 százalék körüli eredményt ér el. A parlamenti küszöb alatt maradó szavazatok miatt ebből akár kényelmesebb mandátumtöbbség is lehet, de néhány százaléknyi elmozdulás teljesen átrajzolhatja a képet.

A CDU számára a legnagyobb kihívás az, hogy úgy kell megvédenie a kormányzati mérlegét, hogy már másik jelölttel indul. Stefan Evers egyszerre próbálhat folytonosságot és új kezdetet kínálni. A kereszténydemokraták 18-20 százalék körüli támogatottsága azt jelzi, hogy még versenyben vannak az első helyért, de a 2023-as ismételt választás győzelméhez képest jelentősen gyengébb helyzetből indulnak. Ha a CDU csak második vagy harmadik lesz, akkor Evers számára a koalíciós tárgyalás lehet az egyetlen út a városvezetés megtartásához.

Az AfD 18 százalék körüli támogatottsága szintén új helyzetet teremt. Berlin hagyományosan jóval gyengébb terep a párt számára, mint a keleti tartományok vidéki térségei, most azonban a CDU-val fej fej mellett haladhat. A többi parlamenti párt kizárja az AfD-vel való kormányzást, így a párt erősödése ugyanazt a koalíciós nyomást idézi elő, mint más német tartományokban: minél több mandátum kerül hozzá, annál kevesebb kombináció marad a többiek számára.

A Zöldek szintén kulcsszereplők lehetnek. A párt 16-17 százalék körüli eredménye elmarad a korábbi berlini csúcsoktól, de koalíciós szempontból rendkívül értékes. Részt vehetne egy Balpárt-SPD-Zöldek kabinetben, de elméletileg CDU-val és SPD-vel is létrejöhetne hárompárti megállapodás. A kampány utolsó napjaiban ezért nemcsak az számít, ki végez az első helyen, hanem az is, mely pártok között marad elegendő politikai bizalom a közös kormányzáshoz.

A berlini választásnak van még egy szimbolikus terhe. A 2021-es voksolás súlyos szervezési hibái miatt a tartományi alkotmánybíróság példátlan módon elrendelte a teljes választás megismétlését. A 2023 februári ismétlés után jött létre a Wegner vezette CDU-SPD kabinet. Berlinnek ezért 2026-ban azt is bizonyítania kell, hogy képes hibamentesen megszervezni egy nagyvárosi választást. A választási hivatal hónapok óta készül, augusztusban megkezdődött az értesítések kiküldése, és nyilvánosságra kerültek a mintaszavazólapok is.

A szabályok közben változtak. A képviselőházi választáson most először a 16 és 17 évesek is szavazhatnak. Az első és második voksot egyetlen szavazólapon adják le, ami a hatóságok szerint egyszerűbbé teheti a folyamatot. Az új választók száma nem elég ahhoz, hogy egyedül eldöntse a voksolást, de egy szoros mezőnyben néhány tízezer fiatal szavazata is mandátumokat mozdíthat meg.

A szeptember 20-i berlini eredmény ezért valószínűleg nem egyetlen párt nagy győzelméről szól majd. Sokkal inkább arról, hogy a német fővárosban megszűnt a korábbi két-három párt köré szerveződő rendszer, és a kormányzás egyre összetettebb kompromisszumokat kíván. A Balpárt első lehet, a CDU megtarthatja a városvezetést, az AfD történelmi eredményt érhet el, a Zöldek pedig mérlegnyelvvé válhatnak - mindez ugyanazon választási estén reális forgatókönyv. Berlin ezzel a német pártrendszer átalakulásának egyik legtisztább laboratóriumává válhat.