Zelenszkij: Oroszország légtere állandó veszélyt jelent
Az ukrán elnök a légitársaságokat és biztosítókat figyelmeztette, hogy egyre több drón jelenik meg mélyen az orosz területek fölött. Putyin állami terrorizmusnak nevezte a kijelentést, miközben mindkét fél fokozza távolsági csapásait.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök arra figyelmeztette a nemzetközi légitársaságokat, biztosítókat és az orosz repülőtereket továbbra is használó szereplőket, hogy az orosz légtér a háború folytatódásával teljesen veszélyessé válhat az ukrán drónok növekvő száma miatt. Vlagyimir Putyin állami terrorizmusnak nevezte az ukrán fenyegetést.
Zelenszkij esti beszédében hangsúlyozta, hogy Ukrajna nem akar polgári repülőgépeket célba venni. A veszély szerinte abból fakad, hogy az ukrán drónok egyre nagyobb számban jelennek meg az orosz légtérben, ezért a polgári légiközlekedés szereplőinek ezt be kell építeniük saját kockázatértékelésükbe.
Az ukrán stratégia egyik célja, hogy a háború gazdasági és katonai költségeit Oroszország saját területén is érzékelhetővé tegye. A nagy hatótávolságú drónok több száz, esetenként ezer kilométeres távolságra jutnak el, és olajfinomítókat, üzemanyagraktárakat, katonai repülőtereket, hadiipari üzemeket támadnak.
A légi közlekedés számára már eddig is rendszeres fennakadásokat okoztak a drónriasztások. Orosz repülőtereken gyakran rendelnek el ideiglenes le- és felszállási tilalmat, amikor ellenséges pilóta nélküli eszközt észlelnek. Ezek járattörlésekhez, késésekhez és átirányításokhoz vezetnek.
Zelenszkij mostani figyelmeztetése ezt a gazdasági nyomást próbálja felerősíteni. Ha a nemzetközi biztosítók magasabb kockázati kategóriába sorolják az orosz légteret, az megdrágíthatja a repülést. A légitársaságoknak magasabb biztosítási díjakkal és hosszabb kerülőútvonalakkal kell számolniuk.
A polgári repülésben a kockázat megítélése különösen érzékeny a háborús övezetek közelében. A Malaysia Airlines MH17-es járatának 2014-es lelövése óta a légügyi hatóságok sokkal szigorúbban vizsgálják a fegyveres konfliktusok által érintett légtereket. Egyetlen téves azonosítás vagy irányítást vesztett drón is súlyos következményekkel járhat.
Ukrajna ezért hangsúlyozza, hogy célpontjai katonai és stratégiai létesítmények. A drónok nagy száma azonban önmagában növeli a kockázatot. A légvédelmi rendszerek működése, a lehulló roncsok és az elektronikai zavarás egyaránt veszélyt jelenthet a polgári forgalomra.
Putyin kemény válasza azt mutatja, hogy Moszkva stratégiai fenyegetésként kezeli az ukrán drónhadjáratot. Az orosz elnök szerint Kijev kijelentése a civil infrastruktúra megfélemlítésére irányul. Moszkva az utóbbi hónapokban többször terrorizmusnak minősítette az orosz területen végrehajtott ukrán támadásokat.
Az orosz fél közben maga is jelentősen növelte az Ukrajna elleni távolsági csapások számát. Kijevet és környékét hat egymást követő napon érte intenzív drón- és rakétatámadás, amelyekben civilek is meghaltak. Oroszország új, gyorsabb sugárhajtású drónokat is alkalmaz.
Az ukrán légvédelemre egyre nagyobb nyomás nehezedik. Kijev folyamatosan további elfogórakétákat és légvédelmi rendszereket kér nyugati partnereitől. A nagy orosz hullámok célja részben az lehet, hogy túlterheljék a védelmet, és a drágább elfogórakéták készleteit gyorsabban feléljék.
Kijev erre aszimmetrikus eszközzel válaszol. A saját fejlesztésű, viszonylag olcsó nagy hatótávolságú drónokkal olyan célpontokat támad, amelyek védelme Oroszország számára költséges. Moszkvának így a fronttól távolabb fekvő ipari és energetikai létesítményekhez is légvédelmi rendszereket kell telepítenie.
A drónháború földrajzilag folyamatosan tágítja a konfliktust. Korábban az orosz hátország nagy része viszonylag védettnek számított, most azonban Moszkva, Szentpétervár és távoli ipari régiók környezetében is rendszeressé váltak a riasztások.
A gazdasági célpontok között az olajfinomítók kiemelt helyen állnak. Oroszország költségvetése jelentős mértékben függ az energiahordozók exportjától, a finomítói kapacitás kiesése pedig az üzemanyag-ellátást és a hadsereg logisztikáját is érintheti. Kijev ezért legitim katonai célpontnak tekinti az orosz energia-infrastruktúra több elemét.
A polgári légiközlekedés kérdése új dimenziót ad a vitának. Oroszország a nyugati szankciók ellenére fenntart jelentős belföldi és több nemzetközi légi útvonalat. Ázsiai és közel-keleti légitársaságok továbbra is kapcsolatban állnak orosz városokkal.
Ha a biztosítók és légügyi hatóságok szigorítják kockázati értékelésüket, az Oroszország nemzetközi elérhetőségét is ronthatja. A kerülőútvonalak növelik az üzemanyag-fogyasztást, a repülési időt és a személyzeti költségeket. Ez közvetett gazdasági nyomást jelenthet Moszkvára.
A kijelentés Kijev számára is diplomáciai kockázatot hordoz. Ukrajnának ügyelnie kell arra, hogy szövetségesei a drónhadjáratot továbbra is katonailag indokolhatónak lássák. Egy polgári repülőgépet érintő incidens súlyos politikai következményekkel járna.
Magyar szempontból a fejlemény a kelet–nyugati légi útvonalak és az európai biztonság miatt fontos. Az orosz légtér korlátozott használhatósága már eddig is hosszabb útvonalakra kényszerített számos európai légitársaságot, miközben egyes ázsiai versenytársaik rövidebb útvonalakat használhattak.
A drónok tömeges alkalmazása alapvetően változtatja meg a háború hátországának fogalmát. A frontvonaltól több száz kilométerre fekvő repülőterek, finomítók és ipari létesítmények sem tekinthetők automatikusan biztonságosnak. Zelenszkij figyelmeztetése ezt a katonai valóságot próbálja gazdasági és közlekedési nyomássá alakítani.
A következő hónapokban várhatóan tovább nő a két fél nagy hatótávolságú eszközeinek száma. Oroszország új dróntípusokkal és rakétákkal támad, Ukrajna pedig saját gyártását bővíti. A légtérbiztonság ezért a fronttól távoli országok, légitársaságok és biztosítók számára is egyre fontosabb lesz.