ECB-kamatdöntés, svéd választás és ENSZ-nyitány

A szeptember 7-én kezdődő hét magyar szempontból már hétfő reggel fontos gazdasági adattal indul. A Központi Statisztikai Hivatal közzéteszi a júliusi ipari termelés első becslését, kedden pedig érkezik az augusztusi infláció. A két adat együtt pontosabb képet adhat arról, hogy az év második felére mennyire erősödött meg a magyar gazdaság, és milyen mozgástere marad a Magyar Nemzeti Banknak. Júliusban a fogyasztói árak éves emelkedése 1,2 százalékra lassult, a harmonizált mutató 1,6 százalék volt, ezért az augusztusi szám különösen érzékenyen jelezheti, hogy a közel-keleti háború miatt megdrágult energia elkezdett-e visszaszivárogni a hazai árakba. A forint számára az infláció, az európai kamatkilátások és az olajár ezen a héten egyszerre adnak irányt.

Az Európai Unióban a hét elején a mezőgazdaság kerül napirendre. A szeptember 6-8. között tartott informális agrárminiszteri találkozó hétfőn és kedden is folytatódik. A nyári aszályok, a termelési költségek, az ukrán agrárimport, a közös agrárpolitika következő ciklusa és az élelmiszer-biztonság mind olyan téma, amelyben Magyarországnak közvetlen érdekei vannak. A gazdák jövedelmi helyzete, az uniós támogatások jövője és a keleti piacokról érkező verseny a következő hónapokban újra belpolitikai ügy lehet, ezért a miniszteri találkozó eredményeit Budapesten is figyelni fogják.

Szeptember 8-án, kedden megnyílik az ENSZ Közgyűlésének 81. ülésszaka New Yorkban. Az ülés elnöke a bangladesi Khalilur Rahman, a meghirdetett központi gondolat a bizalom helyreállítása és a működőképes nemzetközi együttműködés. A magas szintű vezetői hét csak később kezdődik, de a nyitónap már megadja az őszi diplomáciai szezon keretét. Ukrajna, Irán, Gáza, a fegyverzetkorlátozás, az ENSZ finanszírozása és a világszervezet reformja mind ott lesz a következő hetek vitáiban. Magyar szempontból az ukrajnai háború és a közel-keleti konfliktus mellett a migráció, az energiaellátás és a fejlődő országokkal folytatott gazdasági kapcsolatok lehetnek kiemelt témák.

Szerdán az amerikai Energiaügyi Információs Hivatal közzéteszi rövid távú energiapiaci előrejelzését. Ritkán kap ekkora figyelmet ez a havi dokumentum, most azonban a Hormuzi-szoros körüli háborús helyzet miatt minden olajpiaci becslésnek nagyobb a súlya. Az Egyesült Államok és Irán közötti katonai konfliktus az elmúlt napokban újabb csapásokhoz és iráni válaszlépésekhez vezetett, a hajóforgalom a szorosban erősen visszaesett. A Brent ára a hét elejére a kilencven dolláros sáv fölé került, a biztosítási költségek és a szállítási kockázatok pedig tovább növelik a nyomást. Ha a forgalom ismét romlik, Európa energiaimportja és inflációja gyorsan megérezheti.

A Hormuzi-szoros a magyar gazdaság számára akkor is fontos, ha az ország kőolajellátásának jelentős része vezetéken érkezik. A világpiaci referenciaárak emelkedése beépül az üzemanyagok árába, drágítja a fuvarozást, és gyengíti az európai növekedést. A magyar ipar számára külön kockázat, hogy a drágább energia egyszerre terheli a német és a közép-európai vállalatokat. A jövő héten ezért nemcsak azt kell nézni, mennyi olaj jut át a szoroson, hanem azt is, hogy Washington milyen további szankciókat vagy katonai lépéseket jelent be, Teherán pedig mennyire próbálja a tengeri útvonalat nyomásgyakorlásra használni.

A hét legnagyobb, előre rögzített európai pénzügyi eseménye szeptember 10-én jön. Az Európai Központi Bank Kormányzótanácsa Berlinben tartja monetáris politikai ülését, majd sajtótájékoztatón ismerteti döntését és értékelését. A piac számára az alapkamatszint mellett az lesz fontos, hogyan látja az EKB az energiaár-sokk, a gyenge ipari teljesítmény és az infláció együttes hatását. A közel-keleti háború új helyzetet teremtett: a drágább olaj felfelé húzhatja az árakat, miközben a magasabb költségek lefelé nyomhatják a növekedést. Az euró árfolyama, az európai kötvényhozamok és a német gazdaság megítélése közvetlenül hat a forintra és a magyar államadósság finanszírozására is.

Az EKB ülését amerikai inflációs adatok szegélyezik. Csütörtökön jelenik meg az augusztusi termelőiár-index, pénteken pedig a fogyasztóiár-index és a reálkereseti adat. A Federal Reserve következő lépéseit a piac elsősorban ezekből próbálja majd kikövetkeztetni. Ha az energiaárak gyorsan megjelentek az amerikai inflációban, az késleltetheti a kamatcsökkentési várakozásokat; gyengébb adat esetén a dollár és a kötvényhozamok is eshetnek. A dollár mozgása a forint számára rendszerint gyorsan érzékelhető, ezért a péntek délutáni amerikai adatközlés a budapesti piacon is erős reakciót válthat ki.

Szeptember 11-én az orosz jegybank is kamatdöntést hoz. Az alapkamat jelenleg 14 százalék, és a testületnek egy olyan gazdaságban kell döntenie, amelyet egyszerre terhelnek a háborús kiadások, a költségvetési hiány, a szankciók és a lassuló növekedés. Az orosz költségvetés első hét havi hiánya már meghaladta az éves cél szintjét, miközben a Kreml továbbra is jelentős összegeket fordít a háborúra. A döntésből és a hozzá kapcsolódó monetáris jelentésből kiderülhet, mennyire súlyosnak látja a jegybank az inflációs kockázatot. Magyarország számára az orosz gazdaság állapota főként az energia-, kereskedelmi és szankciós kapcsolatok miatt érdekes.

Ugyancsak szeptember 11-én lesz a 2001-es amerikai terrortámadások 25. évfordulója. New Yorkban a 9/11 Memorial terén 8.30-kor kezdődik a hivatalos megemlékezés, az áldozatok hozzátartozói felolvassák a neveket, és hét külön pillanatban tartanak csendet. A Pentagon emlékhelyén egy nappal korábban teszik le a tervezett látogató- és oktatási központ alapkövét. Az évforduló biztonságpolitikai jelentősége azért különleges, mert az Egyesült Államok külpolitikáját, terrorellenes műveleteit, afganisztáni és iraki szerepvállalását, valamint a belbiztonsági rendszer egészét egy negyedszázadon át meghatározta a támadássorozat következménye. A megemlékezések várhatóan ismét összekapcsolják a történelmi emlékezetet a mai terrorfenyegetettséggel és a Közel-Kelet háborúival.

A hét végének legfontosabb európai politikai eseménye a szeptember 13-i svéd parlamenti választás. A szavazóhelyiségek reggel nyolctól este nyolcig tartanak nyitva, az első előzetes eredmények vasárnap este várhatók. A kampány hajrájára szoros lett a verseny: a Magdalena Andersson vezette balközép tábor a felmérésekben enyhe előnyt őriz, miközben Ulf Kristersson miniszterelnök jobboldali kormányoldala és a Svéd Demokraták együtt a felzárkózásért küzdenek. A választás kulcsa könnyen a Liberálisok szereplése lehet, mivel a párt támogatottsága több mérésben a négyszázalékos parlamenti küszöb alatt áll. Ha kiesik, az egész mandátumelosztás átrendeződhet.

A svéd kampány témái szorosan kapcsolódnak az egész európai politikához. A megélhetési költségek, az egészségügy, a bűnözés, a bevándorlás, az energiatermelés és a NATO-tagság utáni biztonságpolitika egyszerre határozza meg a vitát. Magyarország számára a svéd eredmény azért is érdekes, mert Stockholm a NATO északi szárnyának fontos állama, az EU-ban pedig a jogállamisági és migrációs viták egyik aktív szereplője. Egy kormányváltás módosíthatja Svédország uniós szövetségi rendszerét, egy jobboldali győzelem pedig megerősítheti a bevándorlási szabályok további szigorítását és az atomenergia szerepét hangsúlyozó politikát.

A hivatalos naptár mellett a jövő hét hírértékét két háború írhatja át bármelyik pillanatban. Ukrajnában az amerikai közvetítési kísérletek új szakaszba léphetnek: Volodimir Zelenszkij arról beszélt, hogy Steve Witkoff és Jared Kushner amerikai tárgyalók hamarosan Moszkvába és Kijevbe utazhatnak, miközben Vlagyimir Putyin ismét jelezte, hogy lát lehetőséget megállapodásra. A kijelentések mögött továbbra sincs elfogadott tűzszüneti terv, a fronton és az orosz hátországban pedig folytatódnak a drón- és rakétatámadások. A diplomáciai mozgás ezért gyorsan áttöréssé vagy újabb holtponttá válhat.

A másik bizonytalansági pont Irán. Az amerikai csapások, az iráni válasz és a Hormuzi-szoros forgalmának visszaesése együtt olyan helyzetet teremtett, amelyben egyetlen katonai incidens is megugraszthatja az energiaárakat. A gázai háború és az izraeli-libanoni feszültség szintén része ennek a kockázati térnek. A következő hét így egyszerre kínál sok előre ismert eseményt és néhány olyan válsággócot, ahol a napi hírek pillanatok alatt felülírhatják a gazdasági naptárt. Magyar szempontból az olajár, a forint, az uniós döntések és az ukrajnai diplomácia lesz a négy legfontosabb figyelendő terület.