Újra milliókat fenyeget az árvíz a Fülöp-szigeteken
A délnyugati monszun újabb rendkívül erős esőzést hozott Luzonra, hajnalban több tartományban narancssárga riasztás volt érvényben. Az elmúlt hetek viharai után települések százai vannak veszélyhelyzetben, a telített talaj tovább növeli a kockázatot.
Újabb súlyos árvízi helyzet alakult ki a Fülöp-szigetek legnépesebb szigetén, Luzonon, miután a délnyugati monszun, a helyiek által habagatnak nevezett időjárási rendszer ismét nagy mennyiségű csapadékot szállított a térségbe. A Fülöp-szigeteki meteorológiai szolgálat hajnalban több tartományra narancssárga esőriasztást adott ki, ami azt jelenti, hogy az áradás közvetlen veszélyt jelent. Metro Manila és számos környező terület sárga riasztás alatt állt, a hatóságok pedig újabb villámárvizekre és földcsuszamlásokra figyelmeztettek.
A legsúlyosabb figyelmeztetés Bataan, Zambales, Batangas, Cavite és Pampanga egyes részeire vonatkozott. Ezekben a térségekben a talaj sok helyen már telített az elmúlt hetek esőzései miatt, a folyók és vízelvezető rendszerek pedig magas vízállással küzdenek. A meteorológiai szolgálat korábbi előrejelzése szerint Occidental Mindoro térségében egyetlen nap alatt 100–200 milliméter csapadék is lehullhat, több más tartományban pedig 50–100 milliméteres mennyiség várható.
A Fülöp-szigeteken az ilyen számok önmagukban sem szokatlanok a monszunidőszakban, a mostani helyzetet azonban az egymást követő trópusi rendszerek és a már kialakult áradások teszik veszélyessé. Az ország számos térségében hetek óta ismétlődnek az evakuálások, útlezárások és iskolabezárások. A legfrissebb összesítések szerint Luzonon települések százai kerültek veszélyhelyzeti státuszba, és a monszunesők, illetve a korábbi ciklonok következményei több millió embert érintettek.
A fővárosi régió különösen sérülékeny. Metro Manila több mint tízmilliós, sűrűn beépített agglomeráció, ahol a természetes vízfolyások jelentős részét átépítették, a csatornarendszer sok helyen nem képes gyorsan elvezetni a felhőszakadások vizét. A gyors urbanizáció, a szeméttel eltömődő vízelvezetők és az alacsonyan fekvő lakónegyedek együtt rendszeresen súlyosbítják a monszun árvizeit.
A környező Bulacan tartományban az elmúlt napokban több települést is elöntött a víz. Hagonoyban egy templom belsejében derékig ért az ár, miközben egy esküvőt a rendkívüli körülmények ellenére megtartottak. A látványos felvételek bejárták a nemzetközi sajtót, de a háttérben jóval súlyosabb helyzet rajzolódik ki: a térségben lakónegyedek, utak, mezőgazdasági területek és közintézmények kerültek víz alá.
A habagat nem trópusi ciklon, hanem a nyári délnyugati monszun helyi neve. A rendszer nedves levegőt szállít az Indiai-óceán és a Dél-kínai-tenger felől a Fülöp-szigetekre. Ha egy trópusi vihar vagy tájfun a szigetcsoporttól északra vagy keletre halad, az felerősítheti a monszun áramlását, és napokon át tartó heves esőzést okozhat még akkor is, ha maga a ciklon nem ér partot az országban.
Ez történt az elmúlt hetekben is. Több trópusi rendszer erősítette fel a délnyugati áramlást, így az esőzések jóval nagyobb területet érintettek, mint egy hagyományos tájfun közvetlen pályája. A katasztrófavédelem számára ez nehezebb helyzetet teremt, mert nem egyetlen partvidéki körzetre kell összpontosítani, hanem egyszerre több tartományban kell figyelni a folyókra, hegyvidéki lejtőkre és városi vízelvezető rendszerekre.
A földcsuszamlás kockázata különösen a hegyvidéki és erdőirtással érintett területeken nagy. A vízzel telített talaj stabilitása gyorsan romlik, és egy újabb intenzív zápor akár kisebb lejtőkön is omlást indíthat el. A Fülöp-szigeteken a közúti hálózat számos ponton hegyoldalak mellett fut, ezért egyetlen földcsuszamlás egész településeket vághat el a külvilágtól.
Az áradások gazdasági hatása is jelentős. Luzon az ország mezőgazdasági termelésének fontos központja, rizs-, kukorica- és zöldségtermő területekkel. A tartós vízborítás tönkreteheti a termést, károsíthatja az öntözőrendszereket és elpusztíthatja az állatállomány egy részét. Az élelmiszerárakra gyakorolt hatás különösen érzékeny egy olyan országban, ahol a háztartások jövedelmük jelentős részét alapvető élelmiszerekre költik.
A nagyvárosi áradások az ipart és a logisztikát is bénítják. Manila kikötője és a környező ipari övezetek kulcsszerepet játszanak a délkelet-ázsiai ellátási láncokban. Ha főutak vagy raktárterületek kerülnek víz alá, az késéseket okozhat az elektronikai, autóipari és fogyasztási cikkek szállításában. A Fülöp-szigetek a globális félvezető- és elektronikai beszállítói hálózat egyik fontos szereplője, ezért a tartós természeti katasztrófák nemzetközi gazdasági következményekkel is járhatnak.
Az ország földrajzi helyzete miatt évente átlagosan mintegy húsz trópusi ciklon lép be a Fülöp-szigeteki felelősségi körzetbe, közülük több közvetlenül partot is ér. A klímaváltozás nem feltétlenül növeli minden térségben a ciklonok számát, a melegebb légkör és óceán azonban több nedvességet és energiát biztosíthat a legerősebb viharoknak. A tengerszint emelkedése közben súlyosbítja a part menti áradásokat.
Manila helyzetét a talajsüllyedés is rontja. A felszín alatti víz túlzott kitermelése miatt egyes városrészek gyorsabban süllyednek, mint ahogy a tengerszint emelkedik. Ez hosszabb távon azt jelenti, hogy ugyanaz a csapadékmennyiség és vihardagály egyre nagyobb területen okozhat elöntést. A kormány évek óta épít gátakat, szivattyútelepeket és árvízvédelmi infrastruktúrát, a gyors városnövekedés azonban folyamatosan növeli a védelemre szoruló területet.
A mostani esőzés azért különösen veszélyes, mert kevés időt hagy a helyreállításra az előző viharok után. A kitelepített családok egy része még ideiglenes szállásokon él, a megrongálódott utak és hidak javítása több helyen folyamatban van, és az egészségügyi kockázatok is nőnek. Az állóvíz kedvez a szúnyogok szaporodásának, a szennyezett árvíz pedig hasmenéses és más fertőzések forrása lehet.
A hatóságok ezért arra kérik a veszélyeztetett térségek lakóit, hogy kövessék a helyi evakuálási utasításokat, és ne próbáljanak átkelni gyors folyású vízzel borított utakon. A Fülöp-szigeteken az árvizek halálos áldozatainak jelentős része nem épületomlásban, hanem sodrásba került járművekben vagy gyalogos átkelés közben veszíti életét.
A következő napokban az lesz meghatározó, hogy a monszun esősávjai mennyi ideig maradnak ugyanazon területek fölött. Ha a csapadékzónák lassan mozognak, helyenként az előre jelzettnél is nagyobb mennyiség hullhat le. A telített talaj és a már magas vízállás miatt a veszély akkor is fennmarad, amikor az eső átmenetileg gyengül. A Fülöp-szigeteki katasztrófavédelem számára ezért ez a hétvége újabb komoly próbatétel egy olyan évben, amelyben a szélsőséges időjárás már eddig is emberek millióinak mindennapjait forgatta fel.