Új békekísérlet a moszkvai légitámadások árnyékában
Rendkívüli diplomáciai forduló kezdődött az amerikai elnök megbízottainak moszkvai és kijevi látogatásával, miközben a felek átmeneti légiszünetről állapodtak meg a tárgyalások idejére a súlyos éjszakai csapásokat követően.
Az ukrajnai háború lezárását célzó diplomáciai erőfeszítések teljesen új szakaszba léptek, amikor az amerikai elnöki adminisztráció két kiemelt megbízottja, Steve Witkoff különleges küldött és Jared Kushner, Donald Trump veje Moszkvába érkezett, hogy közvetlen egyeztetéseket folytasson az orosz vezetéssel. A látogatás horderejét jelzi, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök a tárgyalási folyamat biztosítása érdekében elrendelte a Kijev elleni légitámadások háromnapos felfüggesztését. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivőjének bejelentése szerint az ukrán fővárost érintő támadási tilalom éjféltől lépett életbe. Ezzel párhuzamosan Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is megerősítette, hogy Kijev kész visszahúzódni a Moszkva elleni légi csapásoktól a tárgyalássorozat lezárultáig. Az ukrán államfő kifejtette, hogy az amerikai tárgyalópartnerekkel folytatott közvetlen egyeztetést követően azonnali hatállyal készek betartani a tűzszünetet mindazon városszinteken, amelyek közvetlenül érintettek a diplomáciai egyeztetésekben.
A diplomáciai áttörés lehetőségét övező optimizmust ugyanakkor komolyan árnyékolják a közvetlenül a megbeszélések előtt végrehajtott katonai akciók. Az amerikai küldöttség megérkezését megelőző órákban az orosz haderő több ukrajnai célpont ellen indított nagyszabású rakéta- és dróntámadást. Zelenszkij külön kiemelte, hogy az orosz légierő demonstratív jelleggel a kijevi Zsuljani és Boriszpil repülőtereket vette célba. Az ukrán elnök értékelése szerint a moszkvai katonai vezetés ezekkel a csapásokkal szándékosan bizonytalanságot és félelmet próbált kelteni az amerikai delegáció érkezése előtt. Az ukrán fél szerint az orosz-iráni drónokkal végrehajtott akciók közvetlen választ jelentettek arra a diplomáciai kezdeményezésre, amelynek keretében felmerült egy amerikai különgép közvetlen kijevi vagy boriszpili landolása.
Donald Trump a washingtoni Fehér Házban újságírói kérdésekre válaszolva igazolta a két tárgyalópartnere elindítását, kiemelve, hogy a küldöttek konkrét békejavaslattal érkeztek a térségbe. Az amerikai elnök kifejtette, hogy a megbízatás célja feltérképezni, elkerülhető-e a harcok további eszkalációja. A washingtoni adminisztráció korábbi nyilatkozataiban többször is gyors megoldást ígért a konfliktus lezárására, azonban a gyakorlatban az eddigi amerikai közvetítési kísérletek nem hoztak tartós eredményt. A fegyveres összecsapások leállításának feltételei körüli szakadék továbbra is rendkívül mély a szemben álló felek között.
Orosz részről a diplomáciai tárgyalások hátterében egyértelmű üzeneteket fogalmaztak meg a washingtoni vezetés felé. Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes határozottan kijelentette, hogy a békerendszer kidolgozásakor a harctéri valóságot kell alapul venni, amely jelenleg az ukrán katonai pozíciók gyengülését mutatja. A Kreml álláspontja szerint a kulcskérdés az, hogy az amerikai kormányzat mennyire kész figyelembe venni az aktuális katonai helyzetet a valódi válságkezelés során. Peszkov ezzel egyidejűleg hangsúlyozta, hogy a háború átfogó lezárásának alapvető előfeltételei jelenleg még hiányoznak, mivel Oroszország nem kíván visszalépni a stratégiai céljaitól.
Ukrajnai katonai elemzések és vezetői nyilatkozatok szintén szkeptikusan értékelik a közeli békekötés lehetőségét. Kirilo Budanov, az ukrán elnöki kabinet stratégiai kérdésekkel foglalkozó illetékese egyértelműen úgy fogalmazott, hogy a fegyveres harcok érdemi véget érésére 2027 tavasza előtt aligha lehet számítani. Az ukrán védelmi elemzések szerint Oroszország a téli időszak közeledtével ismételten a kritikus infrastruktúra, elsősorban az energetikai hálózatok és az ipari létesítmények szisztematikus bombázására törekszik majd, hogy megtörje az ukrán lakosság és a vezetés ellenállási képességét.
A diplomáciai egyeztetések előestéjén lezajlott hadi cselekmények súlyos veszteségeket okoztak mindkét oldalon. Dnyipropetrovszk régióban egy orosz légicsapás következtében négy ember életét vesztette, és hatan megsérültek, amikor találat ért egy ipari létesítményt Kamjanszke városában. Az orosz védelmi minisztérium beszámolója szerint a csapás egy olyan nagy fémmunkáló kombinátot ért, amely közvetlenül az ukrán hadiipart látta el alapanyagokkal. Ezzel párhuzamosan a Dnyipro körzetében lévő egyik acélgyárat ért rakétatámadásban öten haltak meg. A termelési berendezések és az infrastruktúra súlyos károsodása miatt a gyár teljes működését le kellett állítani.
A kijevi agglomerációban szintén drónbecsapódásokat regisztráltak az ukrán hatóságok. A Kijevet övező elővárosi zónában, Boriszpilben egy kilencemeletes lakóépület rongálódott meg a támadási hullámban, amelynek következtében civil lakosok sebesültek meg. Ugyanakkor az orosz légvédelem arról számolt be, hogy Oroszország területe felett az éjszaka folyamán 59 ukrán drónt hárítottak el. Ez a szám jelentős csökkenést mutat a korábbi napok intenzív dróntámadásaihoz képest, ami azt jelzi, hogy az ukrán fél a megbeszélések előkészítéseként valóban korlátozta a mélységi légi csapások számát.
Az amerikai küldöttek moszkvai és kijevi tárgyalásai kiemelkedő jelentőséggel bírnak, hiszen a háború kirobbanása óta ez az első alkalom, hogy a washingtoni elnöki stáb közvetlen képviselői mindkét fővárosban személyesen folytatnak egyeztetéseket. Az egyeztetések sikeressége nagyban függ attól, hogy az amerikai fél által benyújtott új rendezési javaslat tartalmaz-e olyan elemeket, amelyek képesek áthidalni a két harcoló fél alapvető politikai és területi követelései közötti ellentéteket. Zelenszkij hangsúlyozta, Kijev célja az, hogy a megbeszélések a lehető legkonstruktívabbak és leghatékonyabbak legyenek a harcok végleges lezárása érdekében.