Teherán bűnbandákkal támadja az európai célpontokat
Bűnszervezetekkel és toborzott tinédzserekkel hajtat végre akciókat az iráni állam Európában, miközben a hatóságok kiemelt riadótsorozatot rendeltek el.
Egy 19 éves norvég fiatalembert, Johannes Natlandot július végén gyilkossági kísérlet miatt ítélték el Londonban. A fiatal egy népszerű üzenetküldő alkalmazáson keresztül vette fel a kapcsolatot egy magát Agent 47-nek nevező névtelen profil tulajdonosával. A megbízó mintegy huszonötezer eurós díjazást ígért egy nagy-britanniai feladat elvégzéséért. A középiskolát abbahagyó, kábítószer-problémákkal küzdő és korábban pszichiátriai kezelés alatt álló fiú elfogadta az ajánlatot. A megbízótól kapott repülőjeggyel Nagy-Britanniába utazott, majd az utasításoknak megfelelően egy kijelölt erdős területen felvette a számára elrejtett fegyvereket. A brit hatóságok a norvég társszervek jelzése alapján még azelőtt letartóztatták a hotelben, hogy a támadást végrehajthatta volna. A szobában lőfegyvereket és éles lőszert foglaltak le. A gyanúsított a kihallgatás során sem tudta megnevezni a pontos célpontot, ám a nyomozás megállapította, hogy a svédországi szervezett bűnözés közvetítésével az iráni állami hálózat állt a háttérben.
Teherán a klasszikus hírszerzői alvósejtek bevetése helyett áttért a kisstílű, bűnözői háttérrel rendelkező fiatalok toborzására, akik gyakran nincsenek tisztában a tényleges megbízó kilétével. A folyamatot a nemzetközi szakzsargonban kiszervezett erőszaknak nevezik. A toborzást az iráni forradalmi gárda külföldi egységeivel együttműködő bűnszervezetek végzik az internetes csevegőszobákban. A megbízásokat harci számítógépes játékok vizuális stílusát utánozó videókon keresztül továbbítják, a kommunikáció pedig kizárólag a digitális térben zajlik.
A szélesebb közvélemény először a skandináviai támadássorozat során szembesült ezzel a módszerrel. Stockholmban egy 14 éves fiatal lőtt rá az izraeli nagykövetség épületére, míg Koppenhágában két tizenéves kézigránátokat dobott a diplomáciai képviselet közelében. A hatósági vizsgálat feltárta, hogy az elkövetőket a Foxtrot nevű bűnszervezet látta el fegyverekkel és pénzzel. A bandát vezető Rawa Majid Svájcból Törökországba, majd Teheránba menekült, ahol a helyi hatóságok védelmét élvezi. A hálózat a bűnözői leszámolások mellett disszidensek, rezsimkritikusok, valamint európai zsidó és izraeli intézmények elleni akciók végrehajtását vállalja.
Egyesült Államokbeli és európai célpontok ellen 17 különálló támadási kísérletet regisztráltak. Liege városában egy zsinagóga ellen követtek el robbantásos merényletet, Amszterdamban egy zsidó iskolát értek el a támadások, Londonban pedig egy zsidó segélyszervezet mentőautóit gyújtották fel. A propaganda-csatornákon a Harakat Ashab al-Yamin al-Islamiya nevű csoport vállalta a felelősséget. A nyomozás kiderítette, hogy a szálak a 32 éves iraki Mohammed Bakir al-Saadihoz vezettek, aki korábban az iráni forradalmi gárdával szoros kapcsolatot ápoló siíta milícia parancsnokaként szolgált. A férfi titkosított üzenetekben adta ki az utasítást az alvósejtek aktiválására.
A hatóságok Isztambulban tartóztatták le az iraki koordinátort, majd kiadták az Egyesült Államoknak, ahol zsidó intézmények elleni merényletek előkészítésével vádolták meg. A vádirat részletesen bemutatja az iráni állami szervek és a szervezett bűnözés közötti együttműködést. Franciaországban két 16 és 17 éves fiatalt tartóztattak le a hatóságok, mielőtt csőbombát helyezhettek volna el a Bank of America párizsi fiókjának bejáratánál. A fiataloknak ezer eurós összeget ígértek az akció végrehajtásáért.
A terrorellenes szakértők arra figyelmeztetnek, hogy az operatív koordinátorok elfogása ellenére a fenyegetettség szintje magas marad. A biztonságpolitikai elemzők rámutatnak, hogy egyetlen szervező is komoly károkat tud okozni, a kockázat pedig megsokszorozódik, ha a forradalmi gárda nagyobb tisztikara kapcsolódik be a műveletekbe. Az Európai Unió rendőrségi együttműködési szerve, az Europol külön munkacsoportot hozott létre a kiszervezett erőszak elleni küzdelemre, és emelte a terrorveszély szintet.
A fizikai támadások mellett a kritikus infrastruktúrák elleni kibertámadások képezik az iráni stratégia másik pillérét. A hibrid hadviselés célja a pánikkeltés és a bizonytalanság növelése. Nagy-Britanniában egy kisebb erőmű irányítási rendszerét bénították meg négy napra a hálózati behatolók. A brit hatóságok megállapították, hogy az akció nem az energiaellátás összeomlasztását célozta, hanem az infrastruktúrába történő behatolási képesség demonstrálását szolgáltatja.
A teheráni hatalmi struktúrában bekövetkezett személyi változások a keményvonalas irányvonal megerősödését mutatják. Mohsen Rezai, a Legfelsőbb Nemzeti Biztonsági Tanács titkára kijelentette, hogy minden olyan országot ellenségnek tekintenek, amely csatlakozik az amerikai szankciókhoz. Rezai korábban a forradalmi gárda parancsnokaként vett részt a nemzetközi hálózat kiépítésében, és a nemzetközi elfogatóparancsok alapján összefüggésbe hozható az 1994-es buenos aires-i zsidó központ elleni robbantással is. A nemzetközi elemzők várakozásai szerint a teheráni vezetés a nyílt katonai konfliktusok mellett a kiberakciók és a kiszervezett, alacsony intenzitású támadások kombinációját alkalmazza a jövőben is.