Sok német hisz az AfD gazdaságpolitikájában
Friedrich Merz kancellár hétfőn hitet tett a reformprogram folytatása mellett. A koalíció számára azonban aggasztó hír, hogy egyre többen vélik úgy: a populista párt jelenti az ország megújulásának zálogát.
A szeptemberi szász-anhalti tartományi választáson átfogó politikai fordulat tanúi lehettek a választók, ahol az elégedetlenség és a gazdasági bizonytalanság erőteljesen megmutatkozott a szavazófülkékben. Az eredmények gyorsan megmutatták, hogy a választási földindulás mögött sokkal mélyebb, évtizedes szerkezeti problémák és átalakuló társadalmi elvárások húzódnak meg. Az Alternative für Deutschland (AfD) 43,8 százalékos szavazataránnyal az első helyre került, több mint megduplázva korábbi támogatottságát. Eközben a korábban kormányzó Kereszténydemokrata Unió (CDU) szavazótáborának felét elveszítve mindössze 17,2 százalékot ért el. A rekordmagas, 77,8 százalékos részvételi arány egyértelműen jelezte, hogy a lakosság elkötelezetten és nagy számban nyilvánított véleményt a tartomány jövőjéről.
A gazdasági megfontolások kiemelt szerepet játszottak abban, ahogyan a választók kifejezték preferenciáikat. Az Infratest-Dimap felmérései rámutattak arra, hogy az AfD szavazóinak 91 százaléka fejezte ki aggodalmát amiatt, hogy túl sok külföldi él az országban. Ennél is sokatmondóbb tény, hogy 89 százalékuk amiatt aggódott közvetlenül, hogy a hónap végén képes lesz-e kifizetni a rendszeres számláit. A megkérdezett AfD-szavazók 65 százaléka értékelte kifejezetten rossznak a saját pénzügyi helyzetét, ami nagyságrendekkel magasabb arány, mint a többi párt esetében elért értékek. Összehasonlításképpen a Baloldal (Die Linke) szavazóinak körében ez az arány csupán tíz százalékot tett ki.
Szász-Anhalt évtizedek óta küzd összetett szerkezeti gondokkal. Az augusztusi munkanélküliségi ráta 8,2 százalékon állt, ami érdemben meghaladta a 6,5 százalékos szövetségi átlagot. A bérszínvonal szintén elmarad a nemzeti átlagtól: az átlagos éves bruttó bér körülbelül 41 200 euró, miközben az országos átlag eléri a 46 000 eurót. Ezen felül Szász-Anhalt számít a legidősebb népességstruktúrájú német tartománynak. A müncheni Ifo Intézet kutatásai megerősítik, hogy a rendszerváltást követő elvándorlási hullám bizonyos kistérségeket különösen súlyosan érintett, és ennek társadalmi, valamint gazdasági kihatásai a mai napig érezhetők a mindennapokban.
A választási felmérések szerint az AfD érdemi előrelépést könyvelhetett el a gazdasági kompetenciát illetően. Egyre több választópolgár véli úgy, hogy ez a párt képes érdemi megoldásokat nyújtani a gazdasági kihívásokra, maga mögé utasítva ebben a kérdésben a CDU-t. A 2021-es tartományi választáson az AfD-t még szinte kizárólag a migrációs politika területén tartották kompetensnek a választók, ám ez az észlelés az elmúlt években alapvetően kiszélesedett.
A munkaerőpiaci stratégiájuk alapját a remigráció és a menedékkérők, valamint a harmadik országból érkezők bevándorlásának leállítása képezi. Megállítanák az Európai Unió tagállamaiból érkező úgynevezett szegénységi bevándorlást is. A párt programja elutasítja a kulturálisan idegen szakképzett munkaerő toborzását a munkaerőhiány kezelésére, hivatkozva a vélt következményes problémákra. Külön kiemelik az egészségügyi hivatásokat mint példát, arra hivatkozva, hogy a külföldi képzés sok esetben nem felel meg a német szabványoknak, ami veszélyezteti a betegek ellátását. A hiányzó munkaerőt a külföldre vándorolt németek hazacsábításával pótolnák, bár ennek pontos végrehajtási mechanizmusai homályban maradnak.
Kiemelt fókuszt kap a gazdasági elképzelések között az energia-, klíma- és szankciós politika teljes átrendezése. Szorgalmazzák az Oroszország elleni szankciók azonnali eltörlését, az orosz földgázszállítások újrafelvételét, valamint a megrongálódott Északi Áramlat gázvezeték újbóli üzembe helyezését. Ez a kérdéskör kulcsfontosságú Szász-Anhaltban, mivel a tartomány a német vegyipar egyik legfontosabb központja. A vegyipari ágazat rendkívül megszenvedte az energiaárak drasztikus emelkedését az elmúlt években. A szigorú klímavédelmi előírások eltörlését, a párizsi klímaegyezményből való kilépést, valamint a megújuló energiák és hőszivattyúk támogatásának megszüntetését tűzték ki célul, biztosítva a gáz- és szénerőművek tartós működését. Megtiltanák az új szélerőművek építését a tartományban, a meglévő ipari struktúrák megőrzését helyezve a középpontba.
A gazdasági elégedetlenséget fokozta az Intel óriásberuházásának elmaradása Magdeburg közelében. A globális félvezetőgyártó cég mintegy 30 milliárd eurós beruházást tervezett két új gyár megépítésével, amelyhez a szövetségi kormány majdnem 10 milliárd eurós állami támogatást biztosított volna. A projekt azonban meghiúsult, amikor a cég vezetése globális költségcsökkentési programot hirdetett meg. A kudarcból politikai tőkét kovácsolva a nemzetközi nagyvállalatok helyett a hazai kis- és középvállalkozások célzott támogatását követelik.
A szakképzés támogatására konkrét pénzügyi ígéretek hangzottak el: 1500 eurós jogosítvány-hozzájárulást biztosítanának minden ipari tanulónak, kiegészítve egy külön szakképzési prémiummal. Az ipari tanulók és a pályakezdők a legfontosabb szavazói bázisuk közé tartoznak. Célul tűzték ki az akadémiai képzés túlzott preferálásának megszüntetését a fizikai és kézműves szakmákkal szemben, abban bízva, hogy ez enyhíti a szakemberhiányt.
A független gazdaságkutató intézetek elemzései rámutatnak a program megvalósíthatósági korlátaira. A Hallei Gazdaságkutató Intézet (IWH) részletes számításai szerint a javasolt intézkedések megvalósítása évi 1,6 milliárd euró többletkiadást jelentene a tartományi költségvetésnek. Ezzel szemben a programban mindössze 300 millió eurónyi fedezeti forrás van nevesítve. Mivel Szász-Anhalt jelenleg is évi 870 millió eurós költségvetési hiánnyal küzd, az intézkedések hatására a hiány 2,2 milliárd euróra emelkedne. A kutatók értékelése alapján a felvázolt elképzelések pénzügyileg nem fenntarthatók. Mindezek ellenére a választók elkötelezettségét a gazdasági számítások nem ingatták meg.
A parlamenti erőviszonyok rendkívül bonyolult helyzetet teremtettek. Az AfD 39 mandátumot szerzett a 83 fős tartományi gyűlésben, így mindössze három képviselői hellyel marad el az abszolút többségtől. A többi öt bejutott párt (CDU, SPD, Zöldek, Baloldal, BSW) együttesen 44 mandátummal rendelkezik. Egy esetleges ellenzéki összefogás rendkívül széles, ötpárti koalíciót igényelne, amely példa nélküli lenne a tartomány történetében. A CDU számára a Baloldallal való közös kormányzás elvi akadályokba ütközik, miközben a stabil kormányzóképes többség kialakítása komoly kihívások elé állítja a politikai szereplőket.