Mesterséges intelligencia befolyásolja a brazil voksot

Saját hangján és eltéveszthetetlen arcvonásaival fordult a résztvevőkhöz Jair Bolsonaro a Liberális Párt pártkongresszusán, jóllehet a volt brazil elnök fizikai valójában nem volt jelen a színpadon. A rendezvény kivetítőjén feltűnő 46 másodperces felvételt teljes egészében mesterséges intelligencia segítségével hozták létre, szintetizálva a politikus megjelenését. Az elnöki KI-avatár a beszédében kifejtette, hogy az igazi énjét egy jogtalan és önkényes bírósági határozat nyomán elhallgattatták, majd arra kérte a küldötteket, hogy támogassák fiát, Flávio Bolsonarót az elnökválasztási küzdelemben. A színpadon álló Flávio láthatóan elérzékenyült a digitálisan újraalkotott apai üzenet hallatán, a közösségi médiában elterjedő képsorok pedig azonnal heves jogi és politikai vitát robbantottak ki az országban.

A baloldali pártok által benyújtott keresetet vizsgálva a brazil Legfelsőbb Választási Bíróság (TSE) a napokban hozta meg mérföldkőnek számító határozatát. A héttagú testület többsége, négy bíró szavazatával úgy ítélte meg, hogy a pártkongresszuson bemutatott videó nem minősül tiltott választási propagandának, így felmentette Flávio Bolsonarót a szabálysértés vádja alól. A testület ezzel párhuzamosan pontosan meghatározta a tiltott deepfake fogalmát. A törvényszék értelmezésében mindazok a mesterséges intelligenciával előállított vagy módosított tartalmak tiltottnak számítanak, amelyek valósághű módon hoznak létre vagy változtatnak meg képeket, hangokat és nyilatkozatokat, amennyiben azokat közvetlen kampánycélokra használják fel.

A Bolsonaro-ügy csupán egyetlen fejezete annak a kiterjedt jogi és technológiai csatának, amely a brazil elnökválasztási kampányt kíséri. A hivatalos kampányidőszak legelső 11 napjában nem kevesebb, mint 19 különálló eljárást kezdeményeztek a választási bíróságnál a mesterséges intelligenciával előállított tartalmak miatt. A feljelentések egy része ártalmatlan szatíra vagy kreatív kampányelem volt. Egy Amazonas állambeli kormányzójelölt például a szavazólapon megadandó azonosítószámát jelenítette meg generált tájképeken, míg Luiz Inácio Lula da Silva jelenlegi elnök egyik szövetségese egy digitálisan összeállított táncos felvételt osztott meg a regnáló államfővel. A Bolsonaro-táborban ezzel párhuzamosan generált kampánydalok és táncoló bábuként ábrázolt jelöltek tűntek fel az online felületeken.

A szórakoztató vagy egyértelműen parodisztikus elemek mellett olyan vizuális anyagok is terjednek a hálózatokon, amelyeknél a választók számára rendkívül nehéz megállapítani a valóságtartalmat. Augusztus elején a választási bíróság egyik bírája elrendelte egy olyan szimulált videó azonnali eltávolítását a felületekről, amely Jair Bolsonarót a súlyos pénzügyi csalási botrányba keveredett bankárral, Daniel Vorcaróval ábrázolta közös, a valóságban meg nem történt szituációkban. A bírósági beavatkozás jól mutatja, hogy a szintetikus tartalmak rendkívül gyorsan alkalmassá válhatnak a politikai karaktergyilkosságra és a választók megtévesztésére.

A digitális manipulációk elérését jelentősen felerősíti a közösségi média meghatározó jelenléte a brazil mindennapokban. Az internethasználók átlagosan több mint három és fél órát töltenek naponta a különböző közösségi hálózatokon, ami nemzetközi összehasonlításban is az élmezőnybe tartozik. A Reuters Intézet felmérései szerint a közösségi felületek átvették a vezetést a televíziótól mint elsődleges hírforrástól, a lakosság egyharmada pedig közvetlenül az online véleményvezérektől tájékozódik. Az Aos Fatos tényellenőrző szervezet vizsgálatai rámutatnak, hogy a mesterséges intelligenciával előállított politikai álhírek és dezinformációk száma egyetlen év alatt negyven százalékkal emelkedett a brazil digitális térben.

A hálózati dezinformáció terjedése nem új keletű jelenség a dél-amerikai országban. A 2018-as elnökválasztási kampányban a WhatsApp üzenetküldő alkalmazás vált a politikai csaták fő terepévé. Az automatizált rendszerek és a tömegesen üzemeltetett SIM-kártyák segítségével ellenőrizetlen álhírek sora terjedt el a zárt csoportokban. Az egyik legelterjedtebb képtelen állítás szerint a Munkáspárt (PT) hímvessző alakú cumival ellátott bébiüvegeket osztogatott volna a bölcsődékben. A vádak célpontja az akkori oktatási miniszter és elnökjelölt, Fernando Haddad volt, aki korábban a homofóbia elleni oktatási anyagok kidolgozását irányította. Bár sem a feltételezett eszközöket, sem a tananyagokat nem osztották ki soha, a hamis narratíva milliós tömegekhez jutott el.

Négy évvel később, a 2022-es választási küzdelemben a dezinformációs kampányok elsősorban a szavazási rendszer hiteltelenítésére összpontosítottak. Széles körben terjedtek azok a megalapozatlan állítások, amelyek szerint az elektronikus urnák megváltoztatják vagy nem regisztrálják a leadott voksokat, a szavazatszámlálás folyamatát pedig manipulálják. Jair Bolsonaro elnökként maga is többször nyilvánosan kétségbe vonta a rendszer megbízhatóságát, ami megalapozta a hálózati kételyek terjedését. A választási bíróság akkor saját tényellenőrző felületekkel, a platformüzemeltetők szigorúbb felelősségre vonásával, valamint a rendszert támadó felhasználói fiókok felfüggesztésével reagált a fejleményekre.

A mesterséges intelligencia lakossági elterjedése teljesen új dimenziót ad az idei elnökválasztásnak. A közvélemény-kutatási adatok szerint a brazil választók csaknem 63 százaléka nyitott arra, hogy generatív rendszereket használjon a jelöltek programjának megismeréséhez. A lakosság 13 százaléka már heti rendszerességgel fordul intelligens csevegőrobotokhoz friss hírekért és politikai információkért. Ez a váltás azt jelenti, hogy a választási információk nem kizárólag a közösségi oldalak hírfolyamaiban terjednek, hanem a választók közvetlenül a mesterséges intelligenciától kérnek értékelést a jelöltekről és azok álláspontjáról.

A választási hatóságok a közvetlenül előttünk álló, október negyedikei elnökválasztási forduló előtt jelentősen szigorították a szabályozási kereteket. A kiadott iránymutatás értelmében a mesterséges intelligenciával készült választási hirdetéseken kötelező jól láthatóan feltüntetni a technológia alkalmazását. A félrevezető, megtévesztésig valósághű deepfake tartalmak használata a választási reklámokban teljes tilalom alá esik. A szigorítás legfontosabb eleme, hogy a voksolást megelőző 72 órás és az azt követő 24 órás időszakban teljes közzétételi zárlat lép életbe. Ebben az időablakban semmilyen új, mesterségesen generált tartalom nem tehető közzé vagy nem osztható meg, amely közismert személyek vagy jelöltek képmását, hangját és nyilatkozatait használja fel, függetlenül attól, hogy fel van-e tüntetve a generált jelleg.

A szabályozás a technológiai szolgáltatókra is szigorú megkötéseket ró. A Legfelsőbb Választási Bíróság megtiltotta a mesterséges intelligenciát szolgáltató cégeknek, hogy a rendszereik választási ajánlásokat fogalmazzanak meg vagy egyes jelölteket előnyben részesítsenek, még a felhasználók kifejezett kérésére sem. A törvényi előírások gyakorlati érvényesülése ugyanakkor komoly nehézségekbe ütközik. Az ITS Rio technológiai kutatóintézet tesztje során hét elterjedt intelligens rendszert vizsgáltak meg, és a próbák azt mutatták, hogy a releváns válaszok kilencven százalékában a csevegőrobotok a tilalom ellenére rangsorolták, értékelst fűztek hozzájuk vagy minősítették az elnökjelölteket.

A brazil választási bíróság határozatai és a szigorodó szabályozási keretek jól mutatják, hogy a technológiai fejlődés és a jogi szabályozás közötti versenyben a hatóságok lépéskényszerben vannak. A generatív eszközök elérhetősége miatt egyetlen kampánycsapat képes több ezer, személyre szabott üzenetet és vizuális tartalmat előállítani a különböző választói csoportok megszólítására, ami megnehezíti a tényellenőrző szervezetek és a hatóságok összehangolt fellépését. A brazíliai elnökválasztás így a globális digitális politika tesztpályájává vált, ahol a mesterséges intelligencia használatának korlátai élesben vizsgáznak.

A politikai szereplők és a technológiai platformok közötti feszültség várhatóan a választások közeledtével tovább fokozódik. Míg a bíróság az elnöki KI-avatár ügyében a szólásszabadság és a kampányeszközök közötti finom határvonalra hivatkozva nem szabott ki szankciót, a szigorodó tiltások és a 72 órás közzétételi zárlat betartatása komoly próbára teszi a brazil igazságszolgáltatást. Az elkövetkező hetek eseményei megmutatják, hogy az adminisztratív korlátozások és a kötelező jelölések képesek-e megvédeni a választási folyamat tisztaságát a szintetikus dezinformációs hullámokkal szemben.