Tehetetlenül nézi Brüsszel a milliárdos dohányszövetséget
Megrázó ellenőrzési jelentést tett közzé az Európai Számvevőszék, rámutatva arra, hogy a koordináció hiánya miatt virágzik a feketepiac a közösség határain belül.
Megdöbbentő felfedezést tettek a belga vámosok, amikor razziát tartottak a vallóniai Monceau-sur-Sambre községben. Egy hivatalosan évek óta üresen álló gyárépületben téglafal mögé rejtve egy teljes körűen felszerelt, illegálisan működő cigarettagyárat találtak. A helyszínen felépített hangszigetelés mögött csaknem egymillió szál cigarettát és 19 tonna nyersdohányt találtak a hatóságok. A gyártáshoz és csomagoláshoz szükséges valamennyi gépsor mellett legalább 42 vietnámi munkás számára kialakított hálóhelyiségeket is felfedeztek. Az egyik nyomozó a belga közszolgálati televíziónak nyilatkozva úgy fogalmazott, hogy egy valódi várost találtak a városban.
A belgiumi eset messze nem egyedi jelenség, sokkal inkább egy olyan strukturális problémát szemléltet, amelyet az Európai Unió hosszú évek törekvései ellenére sem képes érdemben kezelni. Az Európai Számvevőszék 2026. szeptember 8-án közzétett 23/2026-os számú különjelentésében arra figyelmeztet, hogy az Európai Bizottság és a tagállamok intézkedései az illegális dohánykereskedelem elleni küzdelemben nem elég hatékonyak. A luxemburgi székhelyű uniós ellenőrző szerv megállapításai szerint a felderítetlen és átláthatatlan dohányfeketepiac miatt az Európai Uniót és a tagállamok költségvetését évente nagyjából 13 milliárd euró kár éri az kieső adók, illetékek és vámok miatt.
Az Ukrajna elleni orosz invázió alapjaiban alakította át az illegális dohánykereskedelem működési modelljét a kontinensen. Korábban a csempészáru jelentős részét az uniós határokon kívül, elsősorban ukrán területen állították elő, majd különféle csempészútvonalakon keresztül juttatták be az EU területére. A háborús viszonyok és a szigorodó határőrizet miatt a nemzetközi bűnszervezetek stratégiát váltottak. A termelést áthelyezték közvetlenül a fogyasztói piacok közelébe, így szinte minden uniós tagállamban gomba módra szaporodnak a titkos illegális üzemek.

A nemzetközi bűnhálózatok kihasználják a Brüsszel és a nemzeti hatóságok közötti koordináció hiányosságait, valamint a jogszabályi kiskapukat. Ott hoznak létre újabb illegális gyártókapacitásokat, ahol a legkevésbé szigorú a nyomozati jelenlét, és ahol a legenyhébb büntetési tételekkel kell számolniuk. Bár az Európai Bizottság prioritásként hivatkozik az illegális dohánykereskedelem elleni fellépésre, a számvevők megállapították, hogy az unió végrehajtó szerve a mai napig nem végzett szisztematikus értékelést a meghozott intézkedések tényleges hatásairól.
A bűnözés elleni hatékony fellépés egyik legfőbb akadálya a szabályozási keretek hiányosságaiban rejlik. A jelenlegi uniós dohánytermék-irányelv hatálya nem terjed ki a nyersdohányra, a gyártóberendezésekre, a cigarettapapírra, a szűrőkre és az aromákra. Ennek következtében nincsenek egységes uniós szintű szabványok és nyomonkövethetőségi követelmények ezen kulcsfontosságú alapanyagok és eszközök kereskedelmére. Ez a jogi hézag lehetővé teszi a bűnszervezetek számára, hogy legálisan vásároljanak hatalmas mennyiségű nyersanyagot és ipari berendezést, majd azokat felügyelet nélkül szállítsák az illegális üzemekbe.
A luxemburgi számvevők elemzése arra is rámutat, hogy a tagállami hatóságok közötti információcsere továbbra is akadozik. A nemzeti vám- és adóhatóságok gyakran szigetszerűen működnek, és ritkán osztják meg operatív adataikat a szomszédos országokkal vagy az Európai Csalás Elleni Hivatallal. Ez a széttagoltság megkönnyíti a hálózatok munkáját, amelyek perceken belül képesek áthelyezni működésüket egyik tagállamból a másikba, amint gyanús mozgást észlelnek a helyi hatóságok részéről.

Az illegális cigaretták nemcsak hatalmas pénzügyi kiesést okoznak a központi költségvetéseknek, hanem komoly egészségügyi és biztonsági kockázatot is jelentenek az unió állampolgáraira. A feketepiaci termékek gyári minőségellenőrzés nélkül készülnek, gyakran a megengedettnél jóval magasabb veszélyesanyag-tartalommal. A hamisított termékekből származó bevételek emellett közvetlenül más súlyos bűncselekményeket, például emberkereskedelmet és fegyvercsempészetet finanszíroznak, erősítve a szervezett bűnözés jelenlétét a tagállamokban.
A számvevőszéki jelentés azonnali átfogó reformokat sürget az Európai Bizottságtól és a tagállami kormányoktól. A szakértők szerint elengedhetetlen a dohánytermék-irányelv hatályának kiterjesztése a nyersanyagokra és a gyártási eszközökre, valamint egy kötelező, teljes körű uniós nyomonkövetési rendszer bevezetése. Ennek hiányában az uniós szervek és a tagállami hatóságok továbbra is lépéshátrányban maradnak a rendkívül rugalmasan és gyorsan alkalmazkodó feketepiaci hálózatokkal szemben.