Der Standard: Külpolitikai félfordulat Budapesten

A Der Standard szerint Magyar Péter hivatalba lépésével valóban új szél kezdett fújni a magyar külpolitikában, de a fordulat korántsem teljes. Gregor Mayer budapesti tudósító azt írja, hogy a tizenhat évig kormányzó Orbán Viktor leváltása után Magyarország egyértelműen újrapozicionálta magát az Európai Unióban és a NATO-ban. Az új miniszterelnök választási kampányában és hivatalba lépése után többször hangsúlyozta, hogy az ország helye Európában van, és véget kíván vetni a Kelet és Nyugat közötti egyensúlyozásnak.

Az osztrák napilap ezt világos szakításként értékeli az előző kormány Európa-ellenesnek, Nyugat-ellenesnek és sok tekintetben oroszbarátnak tartott külpolitikájával. Mayer emlékeztet arra, hogy az Orbán-korszak utolsó éveiben Magyarország egyre elszigeteltebbé vált az Európai Unióban, és az uniós konfliktusoknak a felsőoktatás is megfizette az árát: a legtöbb magyar egyetem elveszítette hozzáférését egyes ösztöndíj- és kutatási programokhoz.

A lap szerint a májusban hivatalba lépett Tisza-kormány több olyan lépést is tett, amely korábban elképzelhetetlen lett volna. Augusztus végén egy hivatalos kormányzati dokumentum először nevezte Oroszországot fenyegetésnek. A szeptemberi ENSZ-közgyűlésre készített, Magyar Péter által aláírt irányelvek már azt rögzítik, hogy az Ukrajna ellen indított orosz háború és Moszkva magatartása Magyarországot, Európát és a nemzetközi rendet is veszélyezteti.

Ennél is látványosabb fordulatnak tartja a Der Standard, hogy Orbán Anita külügyminiszter kedden tíz orosz diplomatát utasított ki Magyarországról feltételezett hírszerző tevékenység miatt. A lap megjegyzi: Orbán Viktor kormányzása alatt egy ilyen lépés gyakorlatilag elképzelhetetlen lett volna. A Der Standard szerint mindez azt mutatja, hogy az új kabinet valóban távolodni próbál Moszkvától, és a külpolitika nyelvében is közelebb került az európai fősodorhoz.

Az osztrák lap ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy Magyar Péter politikájában tovább élnek olyan reflexek, amelyek az előző korszakból ismerősek. Szeptember 1-jén Magyarország az illetékes uniós munkacsoportban megvétózta két új tárgyalási fejezetcsoport megnyitását Ukrajnával. Magyar Péter ezt azzal indokolta, hogy Kijev nem tett elegendő lépést a kárpátaljai magyar kisebbség helyzetének javítására.

A Der Standard szerint ezzel a Tisza-kormány részben Orbán Viktor korábbi taktikáját folytatja. Az előző kabinet rendszeresen a kárpátaljai magyarok ügyére hivatkozva blokkolt ukrán döntéseket, időnként még uniós támogatási csomagokat is. A lap vitatja, hogy a kisebbség helyzete indokolná ezt a fajta vétópolitikát, és arra is emlékeztet, hogy júniusban magyar és ukrán szakértők további javításokról állapodtak meg. Magyar Péter akkor ezt saját kormánya eredményeként mutatta be, és elődje tehetetlenségét bírálta.

A megállapodás része volt az is, hogy a kárpátaljai magyar közösség helyzetét az ukrán uniós csatlakozási folyamat keretében vizsgálják majd. A Der Standard szerint ezért Kijevben különösen rosszul fogadták a szeptember eleji magyar vétót, amelyet sokan ígéret megszegéseként értelmeznek. A lap azt is felrója a miniszterelnöknek, hogy Volodimir Zelenszkij többszöri kijevi meghívására eddig nem adott választ.

A cikk másik nagy témája a migráció, amelyet Mayer az Orbán-rendszer egyik legsúlyosabb örökségének nevez. A Der Standard úgy látja, hogy Magyar Péter ezen a területen eddig nem talált európai megoldást. Az Európai Unió Bíróságának ítélete nyomán Magyarországot olyan pénzügyi szankció sújtja, amely naponta egymillió euróval növekszik, az összeget pedig az országnak járó uniós kifizetésekből vonják le. A lap számítása szerint a büntetés eddig már megközelítette az egymilliárd eurót.

A Der Standard szerint az új kormány egyelőre nyilvánosan nem kezdett érdemi vitát arról, hogyan kellene átalakítani a magyar menekültügyi rendszert ahhoz, hogy megfeleljen az uniós bírósági ítéletnek. Magyar Péter ehelyett igazságtalannak nevezi a Magyarországgal szembeni eljárást, és azt szeretné elérni, hogy a már kifizetett büntetések valamilyen formában jelenjenek meg kedvezményként a 2028 és 2034 közötti uniós költségvetésről szóló tárgyalásokon.

Az osztrák napilap ebből azt a következtetést vonja le, hogy Magyar Péter időről időre populista ösztönöket követ. A cikk ugyanakkor fontos különbséget is tesz közte és Orbán Viktor között. Mayer szerint az új miniszterelnök nem épít következetes ideológiát ezekre a konfliktusokra, és képes visszalépni, ha kormányzati környezetéből szakmailag megalapozott ellenérvek érkeznek. A Der Standard külön kiemeli, hogy a Tisza-kormány környezetében több kifejezetten felkészült szakember dolgozik.

A lap végül azt is hozzáteszi, hogy az uniós vétók, a költségvetési engedmények követelése és a kemény migrációs politika ma már korántsem kizárólag magyar jelenség. A Der Standard összképe ezért kettős: Magyarország külpolitikai iránya valóban jelentősen megváltozott, a Moszkvához fűződő viszonyban pedig olyan lépések történtek, amelyek Orbán Viktor alatt nehezen lettek volna elképzelhetők. Ukrajna és a migráció ügyében azonban az új kormány még sokszor az előző korszak politikai nyelvét és módszereit használja.