Milliárdos dollárperek fenyegetik a mesterséges intelligenciát

Soha nem látott méretű jogi és pénzügyi offenzíva bontakozott ki a mesterséges intelligencia fejlesztésével foglalkozó technológiai óriások ellen az Egyesült Államokban. A szellemi tulajdonjogok illegális felhasználása miatt kirobbant konfliktus teljesen új szintre lépett, amikor meghatározó amerikai lapkiadók és elismert írószervezetek radikális követelésekkel fordultak a szövetségi bíróságokhoz. A Seattle Times és a New York-i keleti partvidék egyik legjelentősebb napilapja, a Newsday hivatalos keresetet nyújtott be a New York-i kerületi bíróságon az OpenAI és a Microsoft ellen. A lapkiadók azzal vádolják a két technológiai gigászt, hogy szoftveres robotjaik segítségével automatizált módon átfésülték a hírportáljaikat, kijátszották a fizetős falakat, és engedély vagy licencdíj megfizetése nélkül másolták le újságírók tucatjainak védett cikkeit.

A bíróságnak benyújtott dokumentumok szerint a szerzői jogi védelem alatt álló cikkek tömegét a ChatGPT és a Microsoft Copilot elnevezésű nyelvi modelljeinek betanítására, valamint az úgynevezett grounding folyamatára használják fel. A technológiai szektorban a grounding kifejezés azt az eljárást jelöli, amelynek során a mesterséges intelligencia által generált válaszokat valós időben ellenőrizhető tényekhez, illetve megbízható hírforrásokhoz kapcsolják hozzá ahelyett, hogy a rendszer kizárólag a korábban eltárolt belső adatbázisára hagyatkozna. A folyamat célja a hallucinációknak nevezett téves információk kiszűrése, amit a fejlesztők a minőségi újságírói tartalom folyamatos lehalászásával érnek el.

A lapkiadók nem elégszenek meg a jogellenes magatartás megszüntetésével, a kártérítéssel és az illegálisan szerzett profitszármazékok megfizetésével. A kiadók felperesként azt is kérik a bíróságtól, hogy rendelje el mindazon nyelvi modellek és képzési adatbázisok lefoglalását vagy teljes megsemmisítését, amelyek a felperesek műveit vagy azokból származtatott tartalmakat tartalmazzák. Ez a drasztikus követelés arra irányul, hogy a technológiai cégek a jövőben semmilyen módon ne használhassák fel az összegyűjtött újságírói anyagokat. A kiadók a perben pontosan dokumentált keresési parancsokat adnak át bizonyítékként, amelyek megmutatják, hogy a csevegőrobotok a cikkek címeinek és hivatkozásainak megadására szinte szóról szóra képesek reprodukálni az eredeti szövegeket.

A benyújtott keresetben egy különösen sokatmondó esetet is részleteznek a jogászok. A Seattle Times egyik díjnyertes, a Boeing 737 Max típusú repülőgépek 2019-es katasztrófáját és az azt követő szövetségi vizsgálatokat feldolgozó oknyomozó cikkéből a csevegőrobot egymást követő 88 szót idézett szó szerint, mindenféle változtatás nélkül. A kiadó szerint ez egyértelmű bizonyíték arra, hogy az olvasók a fizetős falak kijátszásával juthattak hozzá a prémium tartalmakhoz, mindössze annyit téve, hogy segítségért fordultak a mesterséges intelligenciához. A médiaszolgáltatók így közvetlen és mérhető vagyoni hátrányt szenvedtek el.

A felperesek határozottan visszautasítják, hogy az OpenAI és a Microsoft sikerrel hivatkozhasson az amerikai jogban gyökerező fair use, azaz a méltányos használat doktrínájára. Ez a jogelv elvileg lehetővé teszi, hogy bizonyos feltételek mellett szerzői jogi védelem alatt álló tartalmakat engedély nélkül is felhasználjanak, ha a folyamat során valamilyen új, átalakított minőség jön létre. A Seattle Times és a Newsday jogi képviselői hangsúlyozzák, hogy a cikkek tisztán kereskedelmi célú lemásolása és a kiadókkal való közvetlen piaci konkurálás nem tekinthető transzformatív használatnak, hiszen a technológiai cégek pontosan ugyanazokért az olvasókért, hirdetőkért és előfizetési bevételekért küzdenek a piacon.

A méltányos használatra való hivatkozás a fejlesztővállalatok védekezési stratégiájának legfontosabb sarokköve. Az amerikai írószövetség, az Authors Guild ügyvezetője, Mary Rasenberger kiemelte, hogy kivétel nélkül az összes nagy technológiai szolgáltató erre a jogelvre hivatkozva próbálja mentesíteni magát a felelősségre vonás alól. A szövetségi bíróságokon rendkívül éles jogi vita bontakozott ki a kérdésben. Bár egyes alacsonyabb szintű ítéletek elfogadták a méltányos használat elvét bizonyos technológiai folyamatoknál, az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága mindmáig nem hozott elvi jelentőségű iránymutató döntést a generatív modellek kiképzésével kapcsolatos perekről.

Az Authors Guild a maga részéről szintén szigorította az OpenAI ellen folytatott peres eljárást, és számos bestseller-szerzővel közösen újabb terjedelmes beadványt terjesztett a New York-i bíróság elé. A szerzők vádjai teljesen egybecsengenek a lapkiadók érvelésével: az OpenAI és a Microsoft a könyvek bevonásáról semmiféle előzetes egyeztetést nem folytatott az alkotókkal. A beadvány rámutat arra is, hogy az írók műveit illegális kalózforrásokból, többek között a Library Genesis adatbázisából töltötték le tömegesen, majd a megszerzett könyvanyagot a vállalaton belül belső fizetőeszközként cserélgették egymás között. Az OpenAI ráadásul aktív lépéseket tett annak érdekében, hogy elfedje a kalózkodás nyomait.

Az írók jogi képviselői kifejtik, hogy a generatív modellek létezése egzisztenciális fenyegetést jelent a hivatásos alkotók számára. A benyújtott iratokban úgy fogalmaznak, hogy a technológiai cég a teljes üzleti modelljét masszív és szisztematikus kalózkodásra építette fel. A helyzetet a kétezres évek elejének Napster-érájához hasonlítják, amikor a tizenévesek illegálisan töltöttek le zenéket az internetről, hogy megspórolják a vásárlást. A lényegi különbség mindössze annyi, hogy a cselekmény ezúttal mérhetetlenül profitorientáltabb módon valósult meg, ami kizárja a méltányos használat elvének alkalmazhatóságát.

A bírósághoz forduló felek emlékeztetnek arra, hogy bár az OpenAI eredetileg non-profit kutatólaboratóriumként kezdte meg működését, az elmúlt időszakban teljesen átalakult egy agresszívan profitszerző vállalattá. A társaság olyan tőzsdei bevezetésre készül, amely során a cégpiaci értékelése meghaladhatja az ezermilliárd dolláros álomhatárt. Ebben a nagyságrendben a tartalomtulajdonosok ingyenes kárvallottá tétele nem fér bele semmilyen jogi keretbe, s a szerzők jogos részesedést követelnek a generált vagyonból.

Az amerikai igazságszolgáltatás történetének eddigi legnagyobb horderejű médiaszociológiai perét még a New York Times indította el az OpenAI és a Microsoft ellen. A folyamat azóta lavinaszerűen terjed, s az egyesült államokbeli regionális lapkiadók is csatlakoztak a küzdelemhez. Csaknem négyszáz helyi újságot üzemeltető kiadóvállalat tömörült tömegkeresetbe, hogy együttes erővel szerezzenek érvényt a szellemi tulajdonjogoknak. A tét nem csupán a sajtótermékek és könyvek jövője, hanem az is, hogy a mesterséges intelligencia fejlesztése a jogállami keretek között vagy az ingyenes adatkinyerés anarchiájában folytatódik-e.

A jogi csaták eredménye alapvetően határozza meg a teljes technológiai szektor jövőbeli költségszerkezetét és fejlesztési irányait. Amennyiben a bíróságok a kiadók és az írók javára döntenek, a mesterséges intelligenciával foglalkozó vállalatoknak milliárdos licencdíjakat kell majd fizetniük a felhasznált adatokért, ami átalakíthatja a piacon lévő üzleti modelleket. A jogviták kimenetele arra is rákényszerítheti a fejlesztőket, hogy átláthatóbbá tegyék a betanítási folyamatokat, s pontosan igazolják az adatállományok származását. A bírósági döntésekre az egész világon kiemelt figyelemmel ügyelnek, hiszen a megformálódó amerikai joggyakorlat mintaként szolgálhat a globális szabályozók számára is.