A BRICS a dollár árnyékában keres új saját utat

Újdelhiben szombaton kezdődött a BRICS kétnapos csúcstalálkozója, amely minden korábbinál világosabban mutathatja meg a kibővített csoport erejét és korlátait. A szervezet már a világ népességének több mint negyven százalékát és a globális gazdaság mintegy negyedét fogja össze, tagjai között azonban olyan országok ülnek egy asztalnál, amelyek több alapvető külpolitikai és gazdasági kérdésben egymással is konfliktusban állnak.

A BRICS eredetileg Brazília, Oroszország, India és Kína együttműködéseként indult 2009-ben, majd Dél-Afrika csatlakozásával kapta mai nevét. A nagy bővítés 2024-ben következett, amikor Egyiptom, Etiópia, Irán és az Egyesült Arab Emírségek is belépett, egy évvel később pedig Indonézia lett tag. Szaúd-Arábia meghívást kapott, de tagságának formális helyzete hosszabb ideje sajátos maradt.

A csoport létrejöttének közös nevezője az volt, hogy a feltörekvő gazdaságok nagyobb beleszólást akarnak a második világháború után kialakult nemzetközi pénzügyi és politikai intézmények működésébe. A Nemzetközi Valutaalap, a Világbank és más szervezetek szavazati arányai szerintük már nem tükrözik megfelelően a világgazdaság súlypontjainak átrendeződését.

A pénzügyminiszterek és jegybankelnökök a csúcs előtt ismét a globális pénzügyi intézmények reformját követelték. A közös álláspont szerint nagyobb képviseletet, átláthatóságot és felelősséget kell biztosítani a fejlődő és feltörekvő országoknak. A tagok bírálták az egyoldalú vámokat és pénzügyi korlátozásokat is, amelyek szerintük torzítják a kereskedelmet.

A látványos politikai nyilatkozatok mögött azonban nagyon eltérő stratégiai elképzelések vannak. Oroszország és Kína a BRICS-et egyre inkább a nyugati dominanciával szembeni geopolitikai ellensúlyként kezeli. India és Brazília óvatosabb: számukra a szervezet elsősorban gazdasági együttműködési és intézményreform-platform, amelynek nem kell formális Nyugat-ellenes tömbbé válnia.

A mostani csúcs legnehezebb kérdése az iráni háború. Irán 2024 óta teljes jogú tag, az Egyesült Arab Emírségek viszont szintén a csoporthoz tartozik, miközben az elmúlt hónapokban iráni rakétatámadások érték, és Abu-Dzabi felfüggesztette kereskedelmi és pénzügyi kapcsolatai egy részét Teheránnal. A két ország közötti feszültség már a külügyminiszteri találkozón is megakadályozta az egységes nyilatkozat elfogadását.

India házigazdaként kompromisszumot keres. Narendra Modi miniszterelnök pénteken Maszúd Peszeskján iráni elnökkel is tárgyalt, és hangsúlyozta a hajózás szabadságának, a tengeri kereskedelemnek és a tengerészek biztonságának fontosságát. India számára ez közvetlen nemzeti érdek: az elmúlt időszak hajótámadásaiban indiai állampolgárok is életüket vesztették, az ország energiaellátása pedig erősen függ a biztonságos tengeri útvonalaktól.

Modi Vlagyimir Putyin orosz elnökkel is egyeztetett. Moszkva azt szeretné, ha a BRICS gyakorlati gazdasági rendszerré fejlődne, amely saját technológiai, infrastrukturális, fizetési és beruházási hálózatokat épít. Oroszország számára ez különösen fontos a nyugati szankciók miatt, amelyek korlátozzák hozzáférését a dollár- és euróalapú pénzügyi rendszerhez.

A dollár szerepe évek óta a BRICS egyik legnagyobb politikai témája, de a valóság jóval összetettebb a közös valutáról szóló időnkénti kijelentéseknél. Brazília korábban felvetette egy közös pénz ötletét, ám a terv nem haladt előre. A tagországok gazdasági szerkezete, inflációja, monetáris politikája és geopolitikai érdekei annyira eltérnek, hogy egy euróhoz hasonló közös valuta belátható időn belül aligha reális.

Sokkal kézzelfoghatóbb az indiai javaslat a központi banki digitális valuták és gyorsfizetési rendszerek összekapcsolására. A cél az lenne, hogy a tagországok olcsóbban és gyorsabban tudjanak egymással elszámolni anélkül, hogy minden tranzakció amerikai vagy európai banki infrastruktúrán menne keresztül. Ez csökkenthetné a dollárrendszertől való technikai függést akkor is, ha maga a dollár megőrzi vezető tartalékvaluta-szerepét.

A technikai akadályok azonban jelentősek. A digitális jegybankpénzek elterjedtsége nagyon különböző, a szabályozási rendszerek eltérnek, és a határokon átnyúló elszámolásokhoz devizacsere-megállapodásokra is szükség lenne. India ráadásul saját biztonsági aggályai miatt óvatos a kínai pénzügyi technológiával szemben.

A BRICS egyik kézzelfogható eredménye az Új Fejlesztési Bank. A 2015-ben létrehozott intézmény eddig közel 43 milliárd dollár értékben hagyott jóvá infrastrukturális és fenntarthatósági projekteket. A bank ugyanakkor maga is kénytelen alkalmazkodni a nyugati pénzügyi rendszerhez: az Oroszországgal kapcsolatos új tranzakciókat a szankciós kockázatok miatt felfüggesztette.

Ez jól mutatja a szervezet alapvető dilemmáját. A tagok nagyobb önállóságot akarnak, de gazdaságaik mélyen beágyazódnak a dollárközpontú világrendszerbe. Kína hatalmas amerikai kereskedelmi érdekeltségekkel rendelkezik, India nyugati technológiai és befektetési kapcsolatokat épít, az Emirátusok pénzügyi központjai pedig a globális tőkepiac részei.

Donald Trump amerikai elnök többször antiamerikai szervezetként bírálta a BRICS-et, és vámokkal fenyegette azokat a tagokat, amelyek közös valutával próbálnák gyengíteni a dollárt. A fenyegetés sajátos módon erősíti is a csoporton belüli együttműködési törekvéseket, miközben az óvatosabb tagokat arra ösztönzi, hogy hangsúlyozzák: nem új pénzügyi blokk létrehozása a cél.

Az idei találkozó súlyát növeli a száz dollár fölötti olaj és a Hormuzi-szoros körüli válság. A tagok között egyszerre vannak nagy energiaexportőrök és hatalmas importőrök. Irán és Oroszország számára a magas ár bevételi lehetőség, India és Kína számára viszont növekvő importszámla és inflációs kockázat. Ez önmagában is megnehezíti az egységes gazdaságpolitikai álláspont kialakítását.

Magyarország számára a BRICS fejlődése több okból fontos. A magyar gazdaság erősen kötődik az Európai Unióhoz, ugyanakkor jelentős kínai beruházásokat fogad, energiaellátásában pedig továbbra is számottevő az orosz kapcsolat. Ha a BRICS új fizetési rendszereket és beruházási hálózatokat épít, azok közvetve az európai vállalatok és bankok működését is befolyásolhatják.

Az újdelhi csúcs így nem egy új világrend ünnepélyes bejelentése, hanem annak próbája, hogy a rendkívül különböző országok képesek-e konkrét közös megoldásokat létrehozni. A taglétszám bővülése növelte a szervezet súlyát, egyben nehezebbé tette a konszenzust. Ha sikerül megállapodni a fizetési rendszerek összekapcsolásáról és közös szöveget találni az iráni háborúról, a BRICS erősebb intézményi szereplőként zárhatja a hétvégét. Ha ismét a belső ellentétek dominálnak, a csúcs inkább azt bizonyítja majd, hogy a nagy létszám önmagában még nem jelent egységes geopolitikai erőt.