Üres gáztárolókkal fordul rá Európa a télre

A fűtési szezon közeledtével ismét az európai gáztárolók kerültek az energiabiztonsági vita középpontjába. Németországban a készletszint jóval alacsonyabb a korábbi években megszokottnál, miközben Ausztria kedvezőbb helyzetben van. A különbség azért kelt figyelmet, mert a két ország földrajzilag közel fekszik egymáshoz, energiarendszerük erősen összekapcsolódik, mégis eltérő tartalékokkal érkeznek a tél előtti utolsó hetekhez.

A német vita hátterében több tényező áll. Az előző tél végén a tárolók a szokásosnál jobban kiürültek, a nyári feltöltési időszakban pedig a magas világpiaci árak és az LNG-ért folyó ázsiai verseny lassította a beszerzést. A kereskedők számára nem mindig érte meg nyáron gázt vásárolni és télre betárolni, mert a határidős árak nem biztosítottak elegendő különbséget a tárolás költségeinek fedezésére.

Az európai rendszer a 2022-es orosz invázió óta alapvetően átalakult. A korábban nagy mennyiségben érkező orosz vezetékes gáz helyét részben norvég szállítás, részben cseppfolyósított földgáz vette át. Németország rekordidő alatt úszó LNG-terminálokat állított üzembe, Hollandia, Franciaország, Belgium és Olaszország pedig növelte importkapacitását. Ez megszüntette a közvetlen orosz függőség nagy részét, de az európai árakat erősebben összekötötte a globális LNG-piaccal.

A rendszer ezért érzékenyebb lett az ázsiai keresletre és a tengeri szállítás zavaraira. Ha Kína, Japán vagy Dél-Korea hideg télre készül és több LNG-t vásárol, az európai importőröknek magasabb árat kell kínálniuk. Ugyanez történik, ha a Közel-Keleten vagy fontos hajózási útvonalakon katonai konfliktus akadályozza a szállítást. A Hormuzi-szoros körüli jelenlegi feszültség különösen veszélyes, mert Katar a világ egyik legnagyobb LNG-exportőre, és szállítmányainak jelentős része ezen az útvonalon halad át.

Az olaj ára már száz dollár fölé emelkedett, és a földgázpiac is kockázati felárat épít az árakba. A kereskedők attól tartanak, hogy a közel-keleti háború elhúzódása egyszerre drágíthatja a szállítást, a biztosítást és magát a gázt. Európa 2022 óta sokkal jobban felkészült az ellátási sokkokra, de az új rendszer egyik ára éppen a nagyobb világpiaci árérzékenység.

Ausztria helyzete több okból kedvezőbb. Az ország saját fogyasztásához képest rendkívül nagy tárolókapacitással rendelkezik, amely történelmileg a közép-európai gázelosztó rendszer részeként épült ki. A korábbi orosz importútvonalak miatt olyan föld alatti tárolók jöttek létre, amelyek nemcsak osztrák, hanem regionális ellátási feladatokat is képesek kiszolgálni. Emiatt ugyanaz a százalékos töltöttség is más biztonsági tartalékot jelenthet, mint Németországban.

Bécs az elmúlt években jogszabályokkal és állami készletezéssel is igyekezett biztosítani, hogy a kapacitások egy része ténylegesen rendelkezésre álljon. A 2022-es válság megmutatta, hogy önmagában a nagy tároló nem jelent biztonságot, ha annak kapacitását olyan kereskedelmi szereplők foglalják le, amelyek nem töltik fel időben. Az osztrák kormány ezért erősebb beavatkozási lehetőségeket épített ki.

Németországban a vita már arról szól, szükség van-e új állami ösztönzőkre vagy kötelező feltöltési pályára. A 2022 után bevezetett uniós tárolási célok sokáig magas készletszintet biztosítottak, de a rendszer költségeit végső soron a fogyasztók fizetik. Ha a kormány túl magas kötelező szintet ír elő, a kereskedők akkor is drágán vásárolhatnak, amikor a piaci helyzet ezt nem indokolná. Ha viszont túl alacsony a cél, egy hideg tél vagy importzavar gyorsan ellátási kockázatot okozhat.

Az Európai Unió ezért fokozatosan rugalmasabbá tette a tárolási szabályokat. Brüsszel azt szeretné elkerülni, hogy a piac pontosan ismert határnapok előtt mesterségesen felhajtsa az árakat, mert minden kereskedő tudja, hogy a tagállamoknak kötelező vásárolniuk. A cél továbbra is a biztonságos téli készlet, de nagyobb mozgástérrel a feltöltés időzítésében.

Az ipar számára a gázár legalább olyan fontos, mint a lakossági fűtés. A vegyipar, a műtrágyagyártás, az üveg-, kerámia- és acélipar jelentős mennyiségű földgázt használ. Németországban a 2022-es energiaválság után több energiaintenzív ágazat termelése tartósan visszaesett, és a vállalatok egy része beruházásokat vitt az Egyesült Államokba vagy más olcsóbb energiájú régiókba.

A magas ár ezért versenyképességi kérdés is. Az Egyesült Államok bőséges palagázkészletei miatt az ipari gázár rendszerint jóval alacsonyabb az európainál. Az EU egyszerre próbálja csökkenteni az orosz függőséget, teljesíteni klímacéljait és megakadályozni az ipar elvándorlását. Ez a három cél rövid távon gyakran nehezen egyeztethető össze.

Magyarország helyzete sajátos. A hazai tárolókapacitás jelentős, és az ország továbbra is kap orosz vezetékes gázt déli útvonalon. Ugyanakkor a magyar piac szorosan kapcsolódik az európai árakhoz, ezért egy német vagy regionális ellátási feszültség nálunk is megjelenhet. A közel-keleti LNG-kiesés pedig közvetve akkor is drágítja a gázt, ha Magyarország maga nem vásárol nagy mennyiségű katari cseppfolyósított földgázt.

A tél tényleges kockázatát az időjárás dönti el. Enyhe hónapok esetén a mostani alacsonyabb készletszint kezelhető lehet, különösen ha az LNG-import zavartalan marad. Hosszan tartó hideg, norvég termelési probléma vagy közel-keleti szállítási zavar esetén viszont gyorsan nőhet a kitárolás, és az árak ismét megugorhatnak. A piac ezért már ősszel minden időjárási előrejelzésre érzékenyen reagál.

Az európai energiabiztonság egyik nagy tanulsága, hogy a 2022-es válságot sikerült kezelni, de a rendszer nem lett olcsóbb. Az orosz vezetékes függőség csökkent, cserébe több LNG-terminálra, nagyobb tárolási fegyelemre, nemzetközi tankerforgalomra és globális beszerzési versenyre van szükség. Ez sokkal rugalmasabb, ugyanakkor költségesebb modell.

A következő hetekben ezért a tárolók feltöltési üteme mellett a Hormuzi-szoros, a norvég mezők karbantartása és az ázsiai LNG-kereslet lesz a három legfontosabb tényező. Ha mindhárom kedvezően alakul, Európa a jelenlegi alacsonyabb készletekkel is biztonságosan átvészelheti a telet. Ha több kockázat egyszerre jelentkezik, a 2022-ben megismert energiaár-sokk egy része ismét visszatérhet.