A Kreml szerint nehezebb lesz a béke az új szankcióktól

Az Egyesült Államok Képviselőháza szerda hajnalban, 262 igen és 159 nem szavazattal fogadta el azt a szankciós törvénycsomagot, amelyet a Szenátus már augusztusban, 86 igen és 11 nem arányban megszavazott, és amely mostantól Donald Trump elnök asztalára kerül aláírásra. A jogszabály hivatalos elnevezése Lindsey O. Graham Oroszországot és Iránt szankcionáló törvénye, azt a dél-karolinai republikánus szenátort tisztelve, aki több mint egy évvel korábban nyújtotta be a csomagot, ám időközben, még a törvény végső elfogadása előtt elhunyt. Nevét a Kongresszus ennek emlékére illesztette a jogszabály címébe.

A törvény elsődleges célja, hogy súlyosan megnehezítse Oroszország számára az ukrajnai háború finanszírozását. Ennek érdekében szankciókkal sújtja az orosz energetikai és hadiipari szektort, korlátozza az úgynevezett árnyékflotta, vagyis a szankciók megkerülésére használt olajszállító tartályhajók mozgását, célkeresztbe állítja a magas rangú orosz tisztviselőket – Vlagyimir Putyin elnököt is beleértve –, és emellett meghosszabbítja az Iránnal szembeni szankciókat is. A jogszabály legvitatottabb eleme az a rendelkezés, amely felhatalmazza Trump elnököt, hogy akár száz százalékos vámot vessen ki azokra az országokra, amelyek jelentős mennyiségben vásárolnak orosz kőolajat vagy földgázt – a rendelkezés kifejezetten Kínát és Indiát célozza meg, amelyek jelenleg a legnagyobb vásárlói az orosz energiahordozóknak.

Mike Johnson, a képviselőház elnöke a szavazás után úgy fogalmazott, hogy "ez a törvény az amerikai egység erőteljes üzenetét küldi". Richard Blumenthal demokrata szenátor, aki Graham egyik legközelebbi szövetségese volt a csomag előkészítésében, azt mondta: "Vlagyimir Putyinnak üzenjük: tudjuk, kivel állunk szemben. Ukrajnának pedig azt: nem vagytok egyedül." A képviselőházi demokraták vezetője, Hakeem Jeffries ugyanakkor a párt egy részével együtt a törvény ellen szavazott, azzal érvelve, hogy a jogszabály számos kiskaput tartalmaz, amelyek a gyakorlatban ellehetetlenítik a szankciók tényleges betartatását, ráadásul szerinte aggályosan széles vámkivetési jogkört biztosít az elnöki hatalomnak.

A törvény elfogadása azért is számít jelentős fordulatnak, mert – amint arra több elemzés is rámutatott – ez az első alkalom több mint két éve, hogy a Kongresszus ilyen egyértelmű, kétpárti támogatással áll ki Ukrajna mellett. A szavazás előestéjén Volodimir Zelenszkij ukrán elnök személyesen lobbizott amerikai szenátoroknál a csomag mielőbbi elfogadásáért, egy ukrán érdekképviselő pedig úgy nyilatkozott, hogy amint a törvényt aláírják és hatályba lép, "erőteljes amerikai végrehajtásban reménykedünk", amely ténylegesen elvágná a Kreml egyik legfontosabb bevételi forrását.

A Kreml reakciója néhány órán belül megérkezett. Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő a szankciókat "barátságtalan lépésnek" nevezte, és hangsúlyozta: "Természetesen figyelemmel kísérjük ennek a dokumentumnak az előrehaladását. Ez a barátságtalan cselekmények kategóriájába tartozik, és minden további amerikai szankció bevezetése minden bizonnyal megnehezíti az ukrajnai rendezés megtalálását." A moszkvai vezetés tehát a törvényt kifejezetten a béketárgyalások ellen ható lépésként állította be, míg a csomag támogatói éppen ellenkezőleg érvelnek: szerintük a fokozott nyomás kényszerítheti rá Oroszországot arra, hogy komolyan vegye részt a tárgyalásokon.

India, amely az elmúlt években jelentősen megnövelte orosz kőolaj-importját a nyugati szankciók által kiváltott árelőnyök kihasználására, azonnal aggodalmát fejezte ki, mivel a tervezett vámok komolyan megterhelhetik az amerikai–indiai kereskedelmi kapcsolatokat. Új-Delhi jelezte, hogy energiavásárlási döntéseit továbbra is "piaci szempontok" alapján hozza meg, nem pedig külső nyomásra. Kína hivatalos reakciója egyelőre visszafogottabb volt, de a pekingi diplomácia korábbi nyilatkozatai alapján valószínűsíthető, hogy Washington lépését ott is elutasítják majd, az orosz állásponthoz hasonlóan a "pokol szankcióinak" nevezve a csomagot – ez a kifejezés egyébként már a törvényjavaslat kongresszusi vitája során is elterjedt beceneveként rögzült.

A törvény sorsa most már csak Trump elnök aláírásán múlik, amelyet a legtöbb megfigyelő szerint meg is fog tenni, tekintve, hogy a Fehér Ház korábban jelezte: az elnök "zöld utat adott" a csomagnak. Ez ugyanakkor önmagában is ellentmondásos helyzetet teremt, hiszen Trump az elmúlt hónapokban több alkalommal is arról beszélt, hogy közvetlen tárgyalásos úton, Putyinnal egyeztetve szeretné lezárni a háborút, miközben most saját kezével írja alá azt a törvényt, amely a Kreml szerint éppen ezt a folyamatot nehezíti meg. A vámfelhatalmazás emellett egybeesik azzal a másik, ezekben a napokban is zajló vitával, amelyben az amerikai elnök az Európai Uniót fenyegette meg kereskedelmi retorziókkal, miután Brüsszel társult tagságot ajánlott fel Kanadának – jelezve, hogy Trump kereskedelempolitikája jelenleg egyszerre több fronton, Európával és Ázsiával szemben is éles konfliktusokat gerjeszt.

A szankciós csomag technikai végrehajtása a következő hetekben, hónapokban dől majd el: a Pénzügyminisztérium és a Külügyminisztérium illetékes hivatalainak kell kidolgozniuk a konkrét listákat és a vámok kivetésének ütemezését. Az eddigi tapasztalatok alapján az ehhez hasonló, széles felhatalmazást adó szankciós törvények végrehajtása gyakran jelentős késedelmet szenved, és a kereskedelmi partnerekkel folytatott diplomáciai egyeztetések is módosíthatják a végső formát. Ukrán és balti tisztviselők ugyanakkor egyöntetűen üdvözölték a szavazás eredményét, mint az elmúlt két év legerősebb kongresszusi jelzését arra nézve, hogy Washington nem hajlandó feladni Kijev támogatását, még akkor sem, ha az elnöki adminisztráció retorikája időről időre ennek ellenkezőjét sugallja.